2017. ápr 24.

Szürke galamb

írta: Két Lámpás
Szürke galamb

Tar Sándor Szürke galamb című regénye alapján írta: Mikó Csaba, A Stúdió K Színház előadása, 2017. február 18. 19:30

szurke-galamb_elolap_a5.jpg

Homonnai Katalin, Horkay Barna, Lovas Dániel, Nagypál Gábor, Nyakó Júlia, Pallagi Melitta, Sipos György, Spilák Lajos

Zene: Spilák Lajos, jelmez: Benedek Mari, fény: Eőry Zoltán, rendezőasszisztens: Tóth Réka Ágnes, rendező: Horváth Csaba

Hát, mert az az igazság, hogy elfogytak a drámák. Mármint nem a ,,drámai'' szövegek vagy a dramatizálható szövegek fogytak el, hanem hogy nincs színmű. Ez az egyik lehetőség. A másik, hogy nem csak színművek adhatók elő a színházakban. Talán inkább ez utóbbi az eset. Mert ha filmet lehet csinálni A Gyűrűk Urából, vagy ad abszurdum egy Gyűrűk Ura fanfic is lehet darab,1 akkor már miért ne lehetne Tar Sándor 1996-ban megjelent szocio-krimijéből, a Szürke galambból2 is színházi előadást készíteni?

Miért lenne bárkinek is kedve megnézni egy ismeretlen író regényét színházban? Ki Tar Sándor? Ki volt Tar Sándor? Ki hallgatja inkább el, hogy létezett ilyen nevű író vagy ki fordult el tőle undorral, és vált a műértő szemekben páriává? Nem is ezek a fontos kérdések, vagy sokkal inkább: ezek hamis kérdések. A kérdés inkább az, hogy ő kit ismert:

A férfi jól ismerte ezt a városrészt, tudta, milyen fajta népek laknak itt, az egykor működő téglagyár környékén, nagy erejű, indulatos, sokat evő-ivó, szeretkező, szabadéletű fajtából való emberek, akiket valamikor a megélhetés reménye hozott ide messzi tájakról, aztán a kis sár-, vályogházakban úgy-ahogy megtelepedtek, gyereket csináltak, és itt ragadtak.

3

Természetesen az emberben csak van valami életösztön, hogy szocio-horrort, szocio-nyomasztást nem megy megnézni. És valóban, 2017 Magyarországán nem kell előadásra járni azért, hogy tudjuk, emberek nyomorognak, és a nyomor borzalmas tettekre sarkallja a nyomorba beleragadtakat. Horváth Csaba rendezésében éppen az a jó, hogy a darab nem erről szól, bár az élmény kétség kívül megadatik ajándékként.

Igen, jól hallottuk: Horváth Csabáról a mozgásszínházasról van szó, most tehát krimit rendez. Ő és Horkay Barnabás – akik vendégek a társulatban –, már dolgoztak együtt Tar Sándor-szöveg színpadi változatán A te országodban.4 Már ez utóbbi előadásban sem lehetett a Tar-novellákat változatlan formában előadni. Most az író jellegzetes töredezett, tőmondatok sorozatát egymásra dobáló stílusát csodálatosan és észerevétlenül alakította át a nézők számára fogyasztható formába, de mégis tartalom- és hangulathűen Mikó Csaba.

Horkay Barnabás (Néger)

A díszlet: szék, radiátor, tolóajtó, tartószerkezet a fénytechnikához és zenebohóc-készlet egy tologatható dobogón. Az eredmény, hogy legalább négy magassági szintet játszanak be teljesen a színészek. A földön kúszástól, a szokásos magasságig, egymás hegyén hátán és végül a konzolokra kapaszkodva. Láttunk-e már domboldalon felfutó buja kertet, bokrokkal, ösvényekkel, görbe, felfelé kapaszkodó fákkal? No hát, most látni fogunk. Molnár nyomozó (Nagypál Gábor) ott kapaszkodik a hegyoldalban, és bennünk ez az ismerősen kínos élmény bokrostul, megcsúszó cipőstül, erőlködésestül felelevenedik. A tíz emeletes panel tetején kuksoló házmester (Sipos György) a várost kémleli. A kis gengszter csapat (Nagypál, Horkay) egy hullát (a Pallagi Melitta alakította áldozatot) cipel föl a Sárga Templom tornyába. Ezekhez a tornamutatványokhoz hihetetlen emberi erő és Horváth Csaba fizikai színháza kell. Pallagi Melitta állandó partnere Négernek, Enikő, a kislány, de egyben Ibolya a gengszter csapatból szintén Horkay Barna (Lajkó) partnere, és egyben több áldozatot is ő alakít. Nincs izmuk, ami ne járatódna meg az előadás során. Ezek az emberek nagyon erősek és nagyon jó kondiban vannak.

Gyilkosok és felbujtó összefonódása a bűnben.
(Horkay Barna, Nagypál Gábor, Sipos György)

Ám, nem csak erről van szó. A szerepkettőzések annyira elütnek egymástól, hogy két Nagypál Gábort, két Sipos Györgyöt, két Horkay Barnát és két Pallagi Melittát látunk. 

Már önmagában Benedek Mari jelmezeit is órákig el tudnánk nézni. Kiválóan vonultatja fel a 90-es évek elejének szegényes, de rikító viseleteit. Az öreg ezredes a csúnya régi barna zakóját idős NSZK-s turistákon látható színes mintás nyári inggel dobja föl. A középkorú rendőrökön a jellegzetes bőrkabát, a kor vagányainak státusszimbóluma, alatta turkálós ing esetleg szürke kardigán. Színes öltönynadrág, bebújós cipő. Malvin betanított rendőrnőn erőltetett színes ruha. Az underclass embereken színes susogós dzsoging, fehér frotír zokni és kínai műanyagpapucs. Erre telik. Bőrkabát onnan, borult a kamion. Aki ügyes, hozzájut 20-30 darabhoz olcsón. Ahhoz, hogy eljátszák, autót vezetnek – mindenki a saját stílusában – néha bőven elég egy székláb, egy cintányér vagy egy emberi váll. Mégis, ebben a vezetésben belelátjuk a krimik éjszakai autózásainak feszültségét.

Lovas Dániel, Spilák Lajos, ceglédi kanna, Nyakó Júlia, Nagypál Gábor, Pallagi Melitta, Horkay Barna.
A rendőrök autót vezetnek az éjszakában. Nagyon figyelnek az útra.

Elmondhatatlanul felszabadító érzés, hogy az öreg rendőrezredest, Borbánt, Nyakó Júlia játsza. Olyan szabad, légies érzés kerít hatalmába ettől minket, mint a Fészek Színház GÉM, c. előadásától, amelyben minden szerepet ellenkező nemű színész játszik. Nyakó Júlia alakítása azért varázslatos, mert ez valójában fel sem tűnik, hiszen tökéletesen játsza el a rutinos rendőri vezetőt (itt bevillanhat Szirtes Ádám képe), aki rendíthetetlen léptekkel halad a regény által kijelölt végezete felé.

A színdarab erőssége, hogy a rendező kiválóan tervezte meg a szereptöbbszörözéseket. Mindenki kettőz, vagy többszöröz.

Spilák Lajos egyszerre alvilági bandavezér és az egyre több tragédiát átélő kisváros rádiós műsorvezetője. Bemondóként kezével citerázik, orrával orgonázik, fülével figurázik, szemével gurgulázik, ahogy azt tőle már el is várjuk. Valaki a homályban ül egy dobfelszerelés mögött? Spilák Lajos az, a muzsikamester! Állandó partnere a színdarabban Ceglédi néni, a ceglédi kanna. Az ő feladata a regénytől eltérően nem a tájékoztatás, hanem a feszültség csökkentése. Természetesen a végén a nyomasztás győz, nem élvezhetjük végig azt, hogy az OST-WEST rádió műsorvezetője könnyed csevegéssel oldja a tragikus események után a néző feszültségét.

Homonnai Katalin (Malvin őrmester) és Sipos György (Sólyom zászlós, Goda Albert, házmester) legemlékezetesebb jelenete Ficsúr, a díler kihallgatása és sajnálatos elhalálozása. Ficsúrt sem színész játsza, ahogy Ceglédi nénit sem. Ficsúr egy piros kapucnis dzseki. Megszólal, megalázzák, visszapofázik, pofán rúgják, egyebek. Ahogy  hatalommal visszaélő rendőrök esetén az lenni szokott. Tar Sándornak is kijutott a rendőri brutalitásból. Nem csak arról volt szó, hogy a rendszer belegázolt a legmélyebb emberi titkaiba és azokkal zsarolta, hogy ügynököt csináljon belőle. Maradandó hallássérülést szenvedett az ügyosztály tisztjeinek verései miatt. Ez a momentum Sólyom zászlós brutalitásában többször is visszaköszön.

Ketten nemcsak egymás mellett, de más karakterek mellett is zseniálisak. Malvin őrmester teljesen átváltozik, átszellemül Molnár nyomozó (Nagypál Gábor) jelenlétében, és Sipos György pedig akár a gyilkosságra felbujtó férj szerepében akár az őrült házmester monológjában lebilincselő alakítást hoz.

Lovas Dániel, egyszerre narrátor, Csiszár őrnagy és a rettegett, rejtélyes Nyúlszájú, akit először Néger látott meg, és akinek a jelenléte kisértetiesen jár együtt a kisváros apokaliptikus eseményeivel. Központi visszatérő figurája a darabnak.

SPOILER ON

És igen, Lovas Dániel az egyetlen, aki nem kettőz: ő ugyanis egyben Nyúlszájú és Csiszár, aki a regény valóságában is azonos ember, de a sok kettőzésben a néző sosem lehet biztos, ki lenne az, aki valójában a szálakat mozgató gonoszt játsza.

SPOILER OFF

Lovas Dániel csodálatos hangján hallgatjuk a krimibe hajló szocihorrort, és ez tökéletesen összhangban van a regény távolságtaró, elidegenítő, tárgyilagos, hideg stílusával. A végén egy irtózatatóan feszült jelenet után megnyugszunk. A Stúdió K színészei és Horváth Csaba, mint hangszer húrjaival játszik az idegeinken. Életre szóló élményt lesz, ha megnézzük.

A Tar Sándor-alterego(?) Albert (felbujtó) regénybeli kedvenc videója, amit "órákig el tudott volna nézni": Annie Lennox – No More "I Love You's".

Jegyzetek

1. k2 Színház Át az ingoványon.

2. Tar Sándor, Szürke galamb, Magvető, 1996, 2005.

3. Szürke galamb, 13. o.

4. Tar Sándor–Keresztury Tibor, A te országod, a Trafóban.

Szólj hozzá

Stúdió K