2018. sze 15.

Felnőttkorunk '89 projektbemutató

írta: Két Lámpás
Felnőttkorunk '89 projektbemutató

Felnőttkorunk '89 – projektbemutató, MU Színház, 2018. szeptember 15., 20:00

39777346_1934298313298278_2422842316403245056_o.jpg

Játsszák, alkotók: Fullár Gyula, Gárdos Mari, Horváth László, Horváth Lászlóné, Jenes Eszter, Kabai Erzsébet, Kaposvári Mari, Kiss Károly, Konkoly Thege Marianne Dr., Kovács Zoltánné, Ladányi Zsóka, Radvánszki Katalin, Still Tamásné, Terék Katalin, Vaszilievits-S. Györgyné, Velancsics Gabriella. Dramaturg: Róbert Júlia, produkciós vezető: Sztripszky Hanna. Rendező: Sereglei András. 

November 17-én várja kedves nézőit Felnőttkorunk '89 címmel a MU Színház az új civil- és  vitaszínházi foglalkozására, mely egy nagyon régóta futó színházi projekt következő állomása. Ennek projektbemutatóján vettünk részt, és töltöttünk el a résztvevő számos alkotóval egy nagyon kellemes későnyári estét. A téma az 1989-es rendszerváltás társadalmi és politikai hatásai, éppen ezért csodálatos volt látni, hogy milyen sok korosztály érdeklődött az esemény iránt. Gimnazistáktól fiatal felnőttekig, a rendszerváltást iskolásként megélő negyvenesektől az akkor már felnőtt korban lévőkig sokan alkottuk a nézőközönséget. Ez az érdeklődés is mutatja, hogy mennyire élőek a ma társadalmi állapotaira érzékeny nézők számára azok a bizonyos 29 évvel ezelőtti események. Az alkotók saját élményeiből összeálló szövegek felelevenítik, vagy akinek azt, betekintést nyújtanak a személyes életek eseményeibe és a közösségi, országos történésekbe egyaránt. Az őszinteség és személyesség, ami szól ezekből a szövegekből, magával ragadja a nézőt, elgondolkodásra, az élethelyzetekbe való beleérzésre készteti, és hála a vitaszínházi formának, nem is hagyja magára.

Erős Balázs a MU művészeti vezetője elmondta nekünk, milyen fontos számára, hogy ez a színház tényleg Újbuda városrész színháza legyen, ezért keresi azokat a projekteket, melyekbe a helyiek is bekapcsolódhanak. Így gyűlt össze a tizenhat résztvevő és alkotó a Nagy Generációból, hogy beszéljen korábban '56-ról, amit gyermekként éltek meg (ezt Gyermekkorunk '56 c. közösségi színházi előadáskét láthatta a nagyközönség), most '89-ről, amelyet már felnőttként, és hogy a jövőben beszéljenek majd a máról, amelyet már idős fejjel élnek át. Ezen a munkabemutatón Sztripszky Hanna produkciós vezető irányított minket, hogy nézőként hogyan kapcsolódhatunk be az előadásba. A vitaszínházi forma, azaz hogy az előadás adott pontján egy kardinális kérdést tesz fel a moderátor, és erre reagálnia kell a nézőknek azzal, hogy az igenek oldalára vagy a nemek oldalára állnak, és emellett, ha akarnak érvelhetnek, kifejezetten érdekessé, egyedivé. és ahogy az egyik fiatal srác fogalmazott, informatívvá teszi a produkciót. Megérthetjük, hogy miként gondolnak a rendszerváltásra és közvetlen és távoli következményeire a fiatalok, középkorúak és idősek. Fel tudjuk egymásnak tárni csalódásainkat, félelmeinket, pozitív és negatív kötődéseinket az eseményekhez. Meg tudjuk egymásnak magyarázni, mit miért gondolunk úgy és mit miért érzünk úgy, mindezt megható elfogadásban.

Egy ilyen empatikus, felemelő és tartalmas színházi varázsatra invitáljuk a Két Lámpás Olvasóit a MU Színházba november 17-én, amikor a  Felnőttkorunk '89 foglalkozásán már élesben is részt tudnak venni a nézők.

Szólj hozzá

MU Színház