2018. sze 29.

Odüsszeusz bolyongásai

írta: Két Lámpás
Odüsszeusz bolyongásai

Odüsszeusz bolyongásai, Stúdió K, 2018. szeptember 23. 11:00

odusszeusz_kyklops-hajo-8001.jpg 

Bábosok: Sipos György, Nyakó Júlia, Homonnai Katalin, Pallagi Melitta, Lovas Dániel. Zene, hang: Spilák Lajos. Homérosz eposza nyomán írta: Tóth Réka Ágnes, játékmester: Fodor Tamás, zeneszerző: Spilák Lajos, a rendező munkatársa: Krecz Krisztina, Máthé Tekla, fény: Major Mátyás, tervező-rendező: Németh Ilona.  

Nagyon hiányzott már nekünk a Stúdió K, a nyár eleji Peer Gynt duplázásunk óta vágytunk vissza a Ráday utcába. Külön öröm, hogy az évad első bemutatója egy újabb bábelőadás, így nem csak kedvenc színészeinket láthattuk újra, de ismét megcsodálhattuk Németh Ilona varázslatos bábjait is. Úgy tűnik, nem csak nekünk voltak már elvonási tüneteink, hanem a társulat többi rajongójának is, mert meglepetésünkre az Odüsszeusz bolyongásai bemutatóján a felnőttek voltak többségben, ami persze sem azt nem jelenti, hogy ez az előadás felnőtteknek szólna, sem az, hogy csak gyerekeknek. A Két Lámpás teljes létszámmal képviseltette magát a bemutatón, a nagykamasz növendék lámpásnak (14 éves) sem derogált eljönni a gyerekeknek szóló produkcióra, a zseblámpás (9 éves) pedig kifejezetten várta már az új bábelőadást.

odusszeusz-hera_aphr_athene_posei_kyklops_7946.jpg

Istennők, Poszeidón és Küklopsz (Fotó: Stúdió K)

A díszlet és a kellékek terén az alkotók számos szellemes ötletet vonultatnak fel, amelyek mind segítenek megérteni a részletekben bővelkedő, kacskaringós történetet. Ezek főleg az előzmények sűrített összefoglalásánál jelentettek sokat a kisebbeknek, így követni tudták, hogy is érkezünk el a trójai háborútól Odüsszeusz viszontagságos hazaútjáig. Nem is tudtuk eldönteni, hogy a térképet, a szeleket, a sakktáblát vagy az előtérben felállított szövőkeretet szeressük-e jobban. A báboknál már egységesebb volt a véleményünk, a küklopsz(ok) vita nélkül megszerezték a ,,kedvenc báb” címet, a második helyért viszont rengetegen tolongtak, köztük a három istennő óriásbábjai, valamint Párisz, Kharübdisz, Szkülla és Pénelopé. És esetünkben nem volt, aki eldöntse, kié legyen az közönségdíj aranyalmája. Sebaj! A feladat várjon Rád, kedves Olvasó!

Tóth Réka Ágnes szövege igen ügyesen tette lineárissá az Odüsszeia némiképp bonyolult időkezelésű történetét, így sem a kisiskolás korosztálynak, sem a történettel most barátkozó nagyobbaknak nem okoz gondot, hogy együtt haladjon az előadással. Hatalmas bravúr, hogy miközben minden felmerülő részletre magyarázatot kapunk, a szöveg egy pillanatra sem emlékeztet lexikonszócikkre. Mondaszerűsége ellenére élő, szellemes, szórakoztató tud maradni. Nagyon szívesen olvasnánk is, reméljük, egy kiadó lát fantáziát benne, és megjelenteti mesekönyv-formában. A görög mitológiának úgyis szezonja van, köszönhetően többek között például a Stúdió K-beli Rettentő görög vitézének is.

odusszeusz_paris_helene_8020.jpg

Párisz és Heléna (az egyik alakjában). (Fotó: Stúdió K)

A hasonló tematikájú Ithaka a Katonában Odüsszeusz demitizálása felé veszi az irányt, azaz meg szeretné fosztani a  görög vitézt a hős szerepétől. Fodor Tamás játékmester és Németh Ilona tervező-rendező ebben a produkcióban egy nagyon szerethető, nagyon érzelmes, a társaiért felelősséget vállaló hőst mutat fel nekünk. Ez az Odüsszeusz méltó párja Pénelopénak, elhisszük róla, hogy valóban haza akar térni, aki olyan ember, akire érdemes Pénelopénak húsz évig várnia. Ezért a hitelességért természetesen elsősorban Sipos György (Odüsszeusz) és Pallagi Melitta (Pénelopé) felel, akiknek egymás után vágyódó tiszta éneke körbefonja az előadást, és bármilyen kalandok is vonnák el egymásról a figyelmüket, mindig visszatérnek a céljukhoz, a találkozáshoz.

29496878_1677168972374407_8647878433877000192_o.jpg

Sipos György, Lovas Dániel, Spilák Lajos, Pallagi Melitta és Homonnai Katalin valamint néhány bábjuk és a tenger. (Fotó: Stúdió K)

Lovas Dániel, Nyakó Júlia, Homonnai Katalin teremtik Odüsszeusz és Pénelopé köré az akadályozó és segítő halhatatlanok és szörnyek kavalkádját, amibe Pallagi Melitta is besegít. Tényleg természetfeletti, hogy négyen legalább tizenöt különböző szerepet játszanak el, és ugyanennyi bábot mozgatnak, közben észrevétlenül átdíszletezik a következő jelenethez a színpadot. És ehhez még hozzájönnek a remek énekszámok is, amiket előadnak. Lovas Dániel, mint küklopsz vagy Pénelopé pofátlan kérője, Homonnai Katalin, mint Athéné mindkét alakjákban emlékezetes pontjai az előadásnak. Nyakó Júlia Kirkéként éppolyan félelmetesen vonzó varázslónő, amilyen groteszk alvilági koca volt a Rettentő görög vitézben.

Spilák Lajos egyszemélyes karként vállalja az elbeszélő szerepét, és teremti meg minden jelenet zenei aláfestését. Annyi csengő-bongó, trillázó, pengő, dobbanó, sőt bégető hangszer szólal meg a két felvonás alatt, hogy akár koncertként is élvezhető lenne, ha nem vonná magára figyelmünket a történet. A két kisebb lámpás számára Spilák Lajos az előadás igazi hőse, s mint rutinos Stúdió K-rajongók, a leginkább azt várják, hogy ebben az előadásban vajon a mester mely újabb zenei varázslatot tár elénk.  

Kedves Gyuri, Juli, Katalin, Melitta, Dániel, Lajos, Réka, Tamás, Krisztina, Tekla, Mátyás és Ilona, köszönjük ezt  a csodás, szépséges, vicces mesét!

Szólj hozzá

Stúdió K