Darvas Benedek-Pintér Béla: Parasztopera, SZFE, 2025. február 6., 16:30

Játsszák: Bartus Berci, Bayer Fruzsina, Tóth Norbert, Nagy Alma Virág, Árki Lili Katalin, Lipics Franciska, Antolovics Péter, Tassonyi Balázs,Vajda Zoltán Richárd,Kertész Nóra, Péntek Fanni, zenekar: Andrási Gertrúd, Horváth Tünde, Tóth Lázár, Dudás Eszter, Papp Tamás, jelmez: Gál Réka Ágota, zenei vezető: Erdős Boglárka, korrepetitor: Andrási Gertrúd, rendező-koreográfus: Csáki Benedek

Tökéletes találkozás az SZFE negyedéves zenés színművész osztálya és Csáki Benedek ötödéves fizikais színházrendező közös munkája, a Parasztopera. Ritkán vagyunk ennyire elragadtatva, de ezen a délutánon minden a helyén volt. Összhang és egymásra figyelés a zenekar: Andrási Gertrúd, Horváth Tünde, Tóth Lázár, Dudás Eszter, Papp Tamás és a játszók között, nemcsak hibátlan énekesi teljesítmények mindenkitől, de remek színpadi játék is. A legnehezebben megoldható recitativo-k is pontosak, dinamikusak. Minden egyes szó tisztán kivehető, még a szextett esetében is, ami ritkán mondható el az énekes produkciókról. Egységes a rendezői koncepció, amiből nem hiányoznak az olyan apróbb ötletek sem, amik még hangsúlyosabbá teszik egy-egy pillanat drámaiságát vagy komikumát, miközben építik a karaktereket. A rendezés remekül használja a rendelkezésre álló teret, az egyszerű díszlet meglepően variábilis, több szintes színpadképeket alkot. Emlékezetesek a tablók, nagyon finoman irányítja a rendezés a figyelmet az áriák és duettek esetén az énekesekre. Olyan összművészeti előadás született tehát, amit vegytisztán hedonisztikus késztetésből bármikor újranéznénk.

Előreutalásokkal, sejtetésekkel bomlik ki előttünk az ibseni dramaturgiájú történet. Kis átverés, hogy eleinte a Vőlegény (Bartus Berci) – Menyasszony (Lipics Franciska) – Mostohatestvér (Péntek Fanni) szerelmi háromszögön belül várjuk a konfliktust, ami valójában a szülők generációjának múltbeli cselekedeteiből eszkalálódik, hogy egy különösen tragikus, az erdélyi népballadák sötét és archaikus világképét megidéző csattanóban robbanjon. Vőlegény és Menyasszony nem éppen felhőtlen viszonyát nagyon finoman játssza el Bartus Berci és Lipics Franciska. Az első múltbéli titok – a menyasszony a vőlegény unokatestvére – kipattanásakor Bartus Berci egyszerre képes láttatni a vérfertőzés miatti iszonyt és undort, a megkönnyebbülést, hogy mégsem kell egy szerelem nélküli házasságban élnie és a teljes összezavarodottságot bátyja (Vajda Zoltán Richárd) felbukkanása miatt. Hasonlóan összetett érzelmi skálát játszik el Péntek Fanni. A bizonytalan származás miatti kisebbrendűségi érzés és önsajnálat fordul át fölénybe és reménykedésbe. A Kicsi madár ismételt eléneklése a két lány részéről, és a köztük térdelő teljesen összezavarodott Vőlegény az egyik katartikus csúcspontja az előadásnak.

Tassonyi Balázs Állomásfőnöke tökéletes intrikus. Az a kajánság, amivel tönkreteszi húsz éve dédelgetett információival a körülötte élők életét, mesterien ördögi. Szánalmas, alkoholista életének ez a nap a csúcspontja, minden eddig kapott lenézést, szánalmat, azt, hogy csak két hold szőlőért tud feleséget szerezni, kamatostul fizet vissza a képmutató nagygazdának és a lelkészházaspárnak. Bayer Fruzsina és Antolovics Péter, mint a Menyasszony szülei már belépőjüktől kezdve vonzzák a tekintetünket. Antolovics Péter már hanghordozásában is hiteles református lelkész, és minden komikus elem ellenére képes tragikus hőssé válni. Bayer Fruzsina a hűtlen, nárcisztikus lelkészné démonisága mellett azt is meg tudja mutatni, miért vált ez a figura ilyenné, és milyen lehetett volna egy boldog házasságban. Hatalmas ívet jár be a Vőlegény Apját és Anyját alakító Kertész Nóra és Tóth Norbert. Joviális, álszerény módos házaspárból Macbethé és Ladyvé transzformálódnak, hogy aztán a ráismerés pillanatában, hogy kit is öltek meg a vagyonért húsz éve, teljesen megsemmisüljenek. Vajda Zoltán Richárd, mint elveszett és megkerült fiú már elfelejtette, milyen volt az a családi környezet, ahonnan Svédországig menekült. Hazatérve túl nagy kísértésnek teszi ki nyomorgó szüleit, akik elbuknak a próbán. Idegenség, naivitás, honvágy és amerikás arrogancia egyszerre jellemzi játékát. Mindez a rengeteg remek alakítás nem lenne teljes a Nyoszolyólányok, Árki Lili Katalin, és Nagy Alma Virág, jelenléte nélkül. Ugyan rezonőrként vannak csak jelen, valamiféle nem egészen tiszta függő viszonyban a Vőlegény családjától, de ahogy mimikájuk, sertepertélésük folyamatosan reagál a változó színpadi viszonyokra, az nagyon sokat hozzátesz az előadáshoz.

Gál Réka Ágota jelmezei egyszerre státuszjelölők és talmiságukban már a szereplők megjelenésekor felhívják a figyelmet, hogy itt nagyon sok minden nem az, aminek látszik. Nagyon örülünk, hogy kedves nézőtársunk felhívta a figyelmünket erre az előadásra, most továbbpasszoljuk a labdát nektek, nézzétek meg, ha tehetitek a negyedéves zeneisek Parasztoperáját!

♥

Kedves Berci, Fruzsina, Norbert, Alma Virág, Lili Katalin, Franciska, Péter, Balázs, Zoltán Richárd, Nóra, Fanni, Gertrúd, Tünde, Lázár, Eszter, Tamás, Réka Ágota, Boglárka és Benedek, köszönjük ezt a fantasztikus előadást!