Gyászdob száz lerogyó világért - Weöres Sándor versei alapján, kertbagoly, PIM kert, 2025. július 28., 21:00

Előadja: Juhász Tibor, zene: Lukács Ádám, rendező: Regős Simon

A Petőfi Irodalmi Múzeum kertje már második éve változik át néhány nyári estén a transzcendencia ligetévé. Ez a kertbagoly. Tavaly Regős Simon felolvasását hallgattuk meg Hamvas Béla Babérligetkönyvéből Molnár Barnabás gitárjátékával, idén Weöres Sándor posztapokaliptikus hosszúverse volt műsoron. Plédeken, babzsákokon elheverve, kerti székeken ücsörögve a homályba süppedő kertben lehetett lemerülni a ritmus, a zene és a mitológia mélyére. Három egyenrangú alkotótárs szólaltatja meg a Hallgatás tornya című kötetben megjelent Ötödik szimfónia és Mahruh veszése című műveket. Regős Simon rendezésében Juhász Tibor és Lukács Ádám, hang és zene, egymásnak felelgető, egymást kiegészítő előadása egészen különleges élmény.

14.
Arölarh tarka pompája, ívek, füzérek, szögletek,
egymásra csüggő erkélyek, zománc-tetők hullámai
s akkora tulipán-kelyhek, hogy egy lovas beléjefér;
a cserepek lehorzsolva, cifra szőnyegnek sincs nyoma.

Weöres Sándor: Mahruh veszése (részlet)

A mű bevezetését Regős Simon olvasta fel, mielőtt átadta a szót Rou Erounak, azaz Bíbor Lángnak, a végső idők költőjének, aki 101 strófában idézi meg és siratja el Mahruh száz világát. Minden versszak négy sorban felépít és lerombol egy egyedi és megismételhetetlen világot. Olyan érzés hallgatni ezt a katalógust, mintha homokanimációs képek sorát néznénk, kibontakozik majd megsemmisül egy-egy nagyon összetett, részletgazdag kép, hogy rögtön kövesse egy újabb. Nagyon intenzív belső mozi pereg a szemünk előtt, jó lenne megragadni, akár lerajzolni az illékony benyomásokat. A mitológia kidolgozottsága, a világépítéshez megteremtett külön nyelv a szinte ugyanekkor megjelent ősfantasyt, A gyűrűk urát is eszünkbe juttatta. Hamar rá kell éreznünk, hogy milyen befogadói stratégia tudja működtetni ezt a ritmikus felolvasószínházat. A racionális, elemző, szövegcentrikus értelmezés helyett egy asszociatív, a hangzósságot képekké alakító, leginkább a zenehallgatáshoz hasonló mentális állapot segíthet.

Mindák Gergely illusztrációja a Mahruh veszéséhez

Nem csak bennünk fogalmazódott meg, hogy képpé kéne varázsolni Mahruh világait, 2014-ben Mindák Gergely kiállítása A táj születése című megvalósította ezt, sőt az őscsillag makettjét is megépítette.

Juhász Tibor rengeteg hangot használ a mű megelevenítéséhez, mesél, kántál, suttog, rikolt, sodor minket a ritmus, megtorpanásra késztet egy-egy kihangsúlyzott sorpár. Cajon dob, guiro és szájharmonika használata fokozza a hatást. Lukács Ádám dobfelszerelésével varázslatos zörejeket ad hozzá a produkcióhoz. Elképesztő, hogy a megszokott hangokon kívül mennyi különös effektet lehet kicsalni ebből a hangszerből. Csilingelés, surrogás, zizegés, zúgás és morajlás, sikoly és mamutlábak dobbanása...olyan színpadi zene, mely egyenrangú a szöveggel.

 „Nagy házat építettél; ne sírj, ha a huzat kivisz.”

Weöres Sándor: Mahruh veszése (részlet)

Rendkívül érdekes estét töltöttünk együtt az SZFE frissen végzett hallgatóival. Számunkra újdonság volt a Mahruh veszése, izgalmas utazás Weöres Sándor költészetébe. A nyári kitérő után rengeteg terv megvalósítása vár az alkotókra a következő évadban, kövessétek velünk a munkáikat!

♥

Kedves Tibor, Ádám és Simon, köszönjük, hogy nyáron sem hagytok minket színház nélkül!