Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára, Anyaszínház, RS9 Színház, 2025. november 7., 19:30

Játsszák: Fantoly Nikolett, Menszátor Héresz Attila, fény: Nagy Ferenc, hang: Ország Anna, technikai vezető: Buzási Máté, dramaturg: Selmeczi Bea, koreográfus: Kántor Kata, rendező: Menszátor Héresz Attila

A kékszakállú herceg megérkezett az RS9-be, és felépítette sötét várát a színházteremben, a Vallai Kertben és a kisteremben. A 2018-ban bemutatott előadás így tér vissza egy új térbe, hogy minél többen részesei lehessenek a keserves és boldog nevezetes dolgoknak. Prózai változatról van tehát szó fizikai színházi elemekkel sétaszínházi formában. A mintegy tizenkét perc alatt elolvasható librettó, ami opera formájában is alulról súrolja az egy órás játékidőt, ez esetben mintegy 80 percnyi hosszúságú lesz. És ebből nagyon komoly következmények származnak. A misztériumjáték időtlenségéből és kérlelhetetlen meselogikájából kilépünk a történetiségbe. A herceg és Judit kapcsolata több éves, akár több évtizedes időtávlatot kap, az út sem egyirányú utca, ami megkérdőjelezhetetlenül robog a végkifejlet felé, hanem döntési lehetőségek sora.

Az előadás trailere bepillantást enged a hangulatba, de a látványvilág egészen más már. Judit színe eredetileg az arany, a fény színe, a herceg fekete, a vár vörös. Judit lassacskán hozzálényegül a herceghez és a várhoz, ahogy naiv, rajongó szerelmesből a párkapcsolati taposómalom egyik alkatrésze lesz. Judit átváltozása nagyon szépen felépített alakítás. Fantoly Nikolett szobáról szobára egyre keményebb és kegyetlenebb lesz, fölnő a herceghez. A herceg, Menszátor Héresz Attila, pedig hozzázsugorodik ebben a kapcsolatban. Tapasztaltsága, titokzatossága, sőt egy ponton intellektuális fölénye is elvész. A fizikai színházi elemek, a mozgással elmesélt történet ellenpontozza a szöveget. Míg szövegszinten a vér, a harc, a kegyetlenség a herceg várához kapcsolódik, a nonverbális történetben a végkifejletig csak Judit kezében látunk fegyvert. A közös főzés és Judit, kezében a húsvágóbárddal, rendkívül szuggesztív, ekkor kezdtünk el Judittól jobban félni, mint a hercegtől. Judit nehezen viselt terhessége és destruktivitása tovább rombolja a kapcsolatot, a herceg tehetetlen téblábolása várandós párja körül látványosan átrendezi az erőviszonyokat. Végül Judit törött játékbabaként ül a halott kapcsolat sírkeresztje alatt. Innen már nincs visszaút, valami végzetesen félrement.

Balázs Béla balladai sűrítettségű szövegét messziről elkerüli a humor, és az opera sem tartalmaz ilyen elemeket. Az Anyaszínház előadásában viszont nagyon is elfér ez a regiszter is. Az, hogy az első ajtó mögötti kínzókamra a házimunka idegőrlő pokla, ahol Juditnak a vasalóval, a moppal és a mosógéppel gyűlik meg a baja, nem csak maga a realitás, de nagyon vicces is. A szövegbe való egyetlen belenyúlás, a Bartók-opera megidézése is nagyon sok humorral történik. De hatalmas képi poénra épül a virágoskert is. Egyáltalán az, hogy a vár szobái valóban megjelennek, nem maradnak szimbolikus absztrakciók, nagyon élvezetessé teszik az előadást, és valóban harmadik főszereplővé alakítják a várat. A fegyverkamra könyvtárat képező terme, a fölfüggesztett könyvek állandó mozgása miatt, tényleg mintha élne. Nagy Ferenc fényei is fontos szereplői ennek a megelevenítésnek. Ő egyébként nem csak a fényezésért felel ebben az előadásban, de kalauzunk is, hogy el ne tévedjünk a kékszakállú birodalmában. A Kántor Kata által kitalált mozgások ezeket a szobaberendezések által kínált lehetőségeket játsszák ki. A hangzásvilágot is ki kell emelnünk, mindig nagy várakozással mentünk egyik ajtótól a másikig, hogy milyen hangulatú zene társítódik majd az egyes szobák világához.

Menszátor Héresz Attila rendezőként egy remek koncepciót valósított meg, annak is nagyon izgalmas utazás lesz ez az előadás, aki betéve tudja az operát. Erre nem is kell jobb bizonyíték, mint a Mezei néző blog írása, Makk Zsuzsa eddig 71! írást szentelt a műnek, és mindig tud újat mondani számára is. Mi nagyon örülünk, hogy A mizantróp után ezt a produkciót is láthattuk az Anyaszínháztól, reméljük, még sok alkalmunk lesz találkozni velük.

♥

Kedves Nikolett, Ferenc, Anna, Máté, Bea, Kata és Attila, köszönjük ezt a különleges estét, sok hasonlóan jó ötletet kívánunk nektek és magunknak!