Szivák-Tóth Viktor: Legalja, RÉV Színház, MU Színház, 2025. december 14., 19:00

Játsszák: Balla Richie, Fekete Dorina, Horváth Dóra, Szabó Gergely, Szántó Dániel, Tóvaj Ágnes, zene: Tóvaj Ágnes, látvány: Szántó Dániel, író, rendező: Szivák-Tóth Viktor

Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma is elismerte és díjazta azt a munkát, amit a RÉV végez a drogprevenció, az egészségfejlesztés vagy a függőségek kezelésének területén. Ahogy Dömötör Gábor beszámolójában olvasható az ugytudjuk.hu oldalon:

„Balla Richie, a RÉV Színház társulatvezetője, színész-rendező és drámatanár a művészeti alapú prevencióban végzett kiemelkedő munkájáért részesült elismerésben. A színházi nevelés eszközeivel hosszú évek óta foglalkozik olyan társadalmi kérdésekkel, mint a függőség, a marginalizáltság vagy a fiatalok mindennapi konfliktusai, előadásai pedig nem csupán művészeti élményt, hanem közösségi feldolgozást és párbeszédet is teremtenek. A RÉV társulat vezetőjeként jelentős szerepet vállalt abban, hogy interaktív programok és drámapedagógiai foglalkozások iskolákhoz és közösségekhez jussanak el, erősítve a kapcsolódó bűnmegelőzési törekvéseket.”

Miközben a legtöbb iskolából szorul ki minden értelmes prevenciós és érzékenyítő program, mintha Győr és környéke egy más utat követne. Úgy látszik, ott megértették, hogy minden felülről megmondom nektek, hogy a drog rossz osztályfőnöki óra, iskola rendőre által tartott fejtágító hatása nemhogy minimális, de rosszabb esetben kontraproduktív, addig az színházi nevelési programokkal valódi párbeszéd indítható el.

Fotó: Fenesi Bianka

A RÉV-nek erre már van egy jól kikevert, bevált receptje. Kortárs szövegekből indulnak ki, amiből egy jól körvonalazott, a célcsoportot érintő problémát körüljáró előadást készítenek. Az előadás jó vezérfonal a feldolgozó foglalkozásokhoz, ahol ténylegesen saját élménnyé válhat a történet. A Legalja esetében ez egy térbeli szociometria felrajzolásával kezdődik, amiben modellezik az előadás viszonyrendszerét a diákok, és megjósolják, hogyan fog ez változni a jövőben. Az ezt követő kiscsoportos beszélgetésekben megpróbálják feltárni az előadáson látott főbb jelenségeket; ez esetben a segítség lehetségességét és azokat a traumákat és hiányokat, amelyek az előadásban látott függőséghez vezettek. Az a kérdés is terítékre kerül, hogy ugyanazon családi háttérből hogyan keveredhetett ki két ennyire eltérő út a két nővér számára, melyek azok a tényezők, amik Ernát megvédték, Stellát nem tudták távol tartani a drogoktól.

A recept fontos alkotóelemei még, hogy az alkotók ismerik a célközönségüket, pontosan tudják, hogy a diákok nagy része valamilyen módon érintett. Akár mert szerhasználó, akár mert a családban, baráti körben van függő. A legfrissebb statisztikák szerint minimum 500 000 alkoholbeteg van ma Magyarországon, és akkor a többi függőségről még nem is beszéltünk. Még két fontos összetevőt ki kell emelnünk, ami nélkül nincs jó prevenciós program. Az egyik a résztvevők egyenrangúsága. Az alkotók, akik egyben a feldolgozó foglalkozás vezetői is, egyenrangú félként szólítják meg a nézőket, nem didaktikus tanulságlevonásra biztatják a diákokat, hanem tudás- és élménymegosztásra. A másik elem az, hogy sem az előadás, sem a feldolgozó foglalkozás nem ítélkezik. Minden karakter igazsága átélhető, körbejárható, az előadás több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad, a válaszok megtalálását a befogadóra bízza.

Fotó: Fenesi Bianka

Szivák-Tóth Viktor Puskás Panni Megmenteni bárkit című regényéből inspirálódva, a társulat improvizációit fölhasználva írta meg a Legalja szövegkönyvét, és ő is rendezte az előadást. Puskás Panni regényének színpadi változatát a RÉV előadásával szinte egy időben az Örkény István Színház is bemutatta. A Legalja esetében úgy éreztük, jól jött volna egy dramaturg segítsége, a két órás játékidőt kicsit hosszúnak éreztük, főleg ha belegondolunk, hogy utána még egy feldolgozó foglalkozás is vár a diákokra.

Puskás Panni: Megmenteni bárkit, Magvető, Budapest, 2023.

A művészi forma így azonban, nagyon izgalmas, és a színházi nyelv megismerésében is sok újdonságot mutat a diákoknak. A szerephasítások és szerepösszevonások hálója, amit Szivák-Tóth Viktor felépített ebben a drámában nem csak színházilag érdekes, hanem alapvető dramaturgiai szerepe van. A módosult tudatállapot külső jegyeit felmutatni könnyű, ám a belső folyamatokat, az érzékelés megváltozását, a széteső személyiséget belülről láttatni színpadon már sokkal nehezebb feladat. Stellát Fekete Dorina, Horváth Dóra és Tóvaj Ágnes hol felváltva, hol egyszerre jelenítik meg, a személyiség szétesésének különböző fázisaiban. A Stella körüli szereplők is folyamatosan változtatják alakjukat, Stella egy idő után képtelen követni ki kicsoda a környezetében, és számunkra is egyre nehezebb szétszálazni, mi valóság, mi hallucináció. Ennek számunkra abszolút csúcspontja, amikor Stella anyja jelenik meg a lány víziójában. Az anya emberbábként való megjelenítése egészen lidérces hatást kelt. Balla Richie, Szántó Dániel és Horváth Gergely számára hálás feladat a Stella életében felbukkanó férfiak megformálása. Főleg azért, mert az első részben rengeteg a humor, az abszurd helyzet, és az ezekre az abszurd helyzetekre adható reakció.

Fotó: Fenesi Bianka

Míg az első rész inkább arra koncentrál, mit tehet a környezet, a család, a baráti kör, az intézményrendszer a függőségben szenvedővel, addig a második rész a függő szemszögéből láttatja az eseményeket. Az első részben a tehetetlenséget, az állandó aggódást, a hétköznapi élet teljes felfordulását élhetjük át, és azt a frusztrációt, önvádat, dühöt, majd végül a nagyon fájdalmas lemondást, amit Erna és férje, Laci él át. Van amikor még nem lehet segíteni. De amikor már lehet, nem lesz-e késő? A második részben Stella drogos karrierje a fókusz, mi vezetett el idáig, van-e kiút ebből az állapotból? Stella története egy diszfunkcionális családról mesél, ahol a gyerek láthatatlan, semminek nincs következménye, a felnőttek saját érzelmi zűrzavara a gyerekek szükségleteinek teljes figyelmen kívül hagyásához vezet.

Szivák-Tóth Viktor rendez

Nagyon jól működteti az előadást Szántó Dániel látványvilága és Tóvaj Ágnes zenéje. A dalok összekötik-elválasztják a jeleneteket, vezetik a figyelmet, amire a struktúra bonyolultsága miatt szükség is van. Bár az előadás vége nyitva hagyja, hogy mi is történik Stellával, a pizsama jelmezek talán arra utalnak, hogy mégis kap szakszerű segítséget, egy esélyt, hogy él-e vele, azt mindenki döntse el maga.

A RÉV Színházzal hamarosan újra találkozhatunk Budapesten, január 24-én a Jurányi Házban egy másik remek előadás, a Bocs, hogy élek. Áprilisban pedig a 7. Tantermi Színházi Szemlén a Töréspont című előadásukat nézhetjük meg.

♥

Kedves Richie, Dorina, Dóra, Gergely, Dániel, Ágnes és Viktor, köszönjük a meghívást, hamarosan találkozunk!