Regős Simon - Cs. Nagy Audrey: KELETI BLoKK // Tömegpánik egy felvonásban, Sirokkó Szövetkezet, Radnóti Miklós Színház, Eötvös10., 2026. március 14., 19:00

Játsszák: Bukovszky Orsolya, Gálhidy Gizella, Gellért Dorottya, Juhász Tibor, Juniki Noémi, Kádár Kinga, Katona Péter Dániel, Szirony Kornél, gitár: Molnár Barnabás, szaxofon: Zsolnai Domonkos, basszus/midi: Gerner Koppány, kever és csavar: Zwickl Pál, társszerző: Cs. Nagy Adrienne, szövegek: Réder Ferenc, dramaturg: Cs. Nagy Adrienne, látványtervező: Németh Anna Rebeka, fény, videó, fotó: Hivessy Menyhért, fény, videó: Mohácsi Júlia, design: Hegyessy Bercel, koreográfus: Téri Gáspár, a rendező munkatársai: Keresztes Kata, Ladányi Anna, rendező: Regős Simon

Keleti Blokk, Sakál Metró, Hevön buli Dunatesten: Regős Simon rendezése, bár valós események inspirálták, határozottan nem dokumentumszínház. Az előadás a 2011. januárjában történt West Balkán-tragédiához képest előre és hátra egyaránt kitágítja az időt. A Karthago Requiem című dalának megidézésével 1981-ig nyúl vissza, soundtrackje pedig a ’80-as évek slágereitől a 2010-es évekig terjedő időszakot fedi le. A jelenkor felé a Heaven parti neve – ez ma az egyik legismertebb partihelyszín Budapesten – és az itt és most élő közönség bevonása hosszabbítja meg az idővonalat, míg a 20011. év időmegjelölése a távoli jövőbe helyezi a történetet. A helynevek asszociatív kapcsolatban állnak a valós események helyszíneivel. Ez az időbeli és térbeli elbizonytalanítás univerzálissá teszi az előadást: a mindenkori, akár párhuzamos univerzumbéli fiatalság közérzeti drámájává.

Kép forrása: Sirokkó Szövetkezet fb. oldala

Emellett a Keleti Blokk rendkívül érdekes kísérlet is. Hogyan lehet mintegy 120 nézőt, részvételi színházi eszközöket mozgósítva, bevonni az előadásba? Kétféle jegy közül választhatunk: lehetünk a Nemzeti Janicsárképző Főiskola kadétjai, vagy zarándokok. Már ez a döntés is kijelöli, melyik előadást fogjuk látni. Mindkét esetben szerepbe helyeznek bennünket. Kadétként a kerettörténet egy esetfeldolgozó kurzus, amelyen a nyomozónő, Darálóné (Kádár Kinga) végigvezet minket a tragédia eseményein. Az előadóteremben ülve – vagyis a nézőtéren – rálátásunk nyílik a cselekmény egészére, így totálisabb képet kapunk. Egy távolságtartóbb, tárgyilagosabb nézői attitűdre kapunk felhívást: nyomozótanoncként az események ok-okozati összefüggéseinek felfejtésére vállalkozunk. Zarándokként a színpadon a helyünk, egyek leszünk a bulizó tömeggel. A kadétok számára a zarándokok viselkedése és mozgása is az előadás részévé válik, fordítva azonban ez nem igaz. Mi zarándokként vettünk részt az előadáson, így a kadétokra vonatkozó állításaink csupán feltételezések; örömmel olvasnánk egy ilyen nézőpontú elemzést is. Hipotézisünk szerint a produkció hatása nagymértékben függ a nézői szereptől.

Fotó: Hivessy Menyhért

Zarándokként nem fix helyről nézzük az előadást: a mi döntésünk, hogy a tér melyik pontján helyezkedünk el, mely szereplőket figyeljük közelebbről, mely jelenetbe kapcsolódunk be, akár annak közepén. Jóval fragmentáltabb, esetlegesebb képet kapunk, cserébe azonban intenzívebb, az érzékekre közvetlenül ható élményt, valamint olyan mikrotörténések megfigyelésének lehetőségét, amelyek a nézőtérről észrevehetetlenek. Így az előadás furcsa, szubjektív, kaleidoszkópszerű hatást kelt. Juhász Tibor fokozódó dühét lépésnyiről érezzük, látjuk Bukovszky Orsolya közeledő köreit Gálhidy Gizella, mint a vágy tárgyának, becserkészésére, érezzük Gálhidy Gizella pink hajfonatának rebbenő légörvényét az arcunkon; Juniki Noémi karizmája alól pedig, ha akarnánk sem tudnánk kivonni magunkat. A játszókkal való interakciók intenzívek, de szintén esetlegesek. Egyikünktől Szirony Kornél elkéri a telszámát, másikunknak Katona Péter Dániel költő karaktere egy verset ad („Kék // Ég”). Zarándokként nem a logikus gondolkodás a feladatunk, hanem a feloldódás, a minden érzékszervünkre ható benyomások beengedése. Biztosan ez is közrejátszik abban, hogy az este nem akar kimenni a fejünkből: hatása napok múltán is igen intenzív és rendkívül nyugtalanító.

Fotó: Hivessy Menyhért

A karakterek közül Kádár Kinga nyomozónője meglehetősen távol marad tőlünk, így talán még mellbevágóbb a nyomozás oidipuszi fordulata: számunkra ezt semmi sem készíti elő. A többieket viszont nagyon mélyen, testközelből ismerjük meg. Mindenki nagy reményekkel érkezik az évszázad bulijára, mindenki valamiféle megváltást keres, és mindenki csalódik, mire eljön a hajnal. Az éjszaka árulásokkal, kisebb-nagyobb aljasságokkal és rossz döntésekkel teli története után haláluk már csak nagyon szomorú. Addigra mindannyian megjárták a poklot. Az anarchista biztonságiőr-ruhatáros (Juhász Tibor) irigysége a féktelenül bulizó aranyifjúság iránt egyre keserűbbé válik: szolgálataiért neki is jár a szórakozás, és ha ez csak nemi erőszak útján valósítható meg, akkor úgy. Ricsi (Szirony Kornél) csak a barátnőjét, Lujzit (Gálhidy Gizella) szeretné elkápráztatni az évfordulójukon, de végül a lányt és az életét is elveszíti. Krisztián (Katona Péter Dániel) és Hanna (Gellért Dorottya), a két outsider, ezen az estén akarnak bennfentessé válni. Minden vágyuk, hogy legyőzzék azt az idegenséget, amelyet a világban mozogva éreznek. Ehhez rossz időt, helyet és személyeket választottak. Krisztián eladja Hannát: ha tovább élne, akkor sem lenne könnyű elszámolnia a lelkiismeretével. Hannát elárulják, bedrogozzák és megerőszakolják. Kétséges, hogy Rózának (Bukovszky Orsolya) sikerül-e valóban elhódítania Lujzit Ricsitől, de nekik legalább megadatik néhány szép, bensőséges pillanat.

Angel (Juniki Noémi), a Hevön hamis prófétája a legizgalmasabb karakter. Már megjelenésekor békétlenséget szít, és kígyóként tekereg. A klubon kívül zavaros fejű hajléktalannak tűnő figura metamorfózisa a Keleti Blokkban egészen megdöbbentő. Hideg fejű drogdíler és hidegen lángoló megváltó. Sokáig fog még kísérteni álmainkban. Majdnem behódolunk neki, majdnem elhisszük a transzcendencia ígéretét, de az igehirdetést nem mennyei szózat, hanem az 1989-es hipertrash Demjén-sláger, a Szerelemvonat követi. Itt még az extázis is hamisítvány. Kádár Kinga nyomozónőjének is megjelenik: egyszer kísértőként, egyszer az igazság és a bosszú angyalaként. Lidérces figura, hatalmas alakítás!

Fotó: Hivessy Menyhért

A színpad ezen az estén a tervezett káosz birodalma. Regős Simon nagyon precíz munkát végzett, amikor mindezt megkonstruálta. Ebben sokat segítenek a jól megválasztott alkotótársak. A buli atmoszférájának megteremtéséhez nagyon sokat hozzátesz az élőzene. Ez már-már Regős Simon egyik összetéveszthetetlen védjegye. Molnár Barnabás, Zsolnai Domonkos, Zwickl Pál és Gerner Koppány szerves részei a színpadképnek és a történéseknek. Nagyon fontos szerepet játszik Téri Gáspár koreográfus is: a plüssemelvényekre és táncrudakra komponált mozgások jól irányítják a figyelmet, és egészen lenyűgöző látványvilágot teremtenek. Németh Anna Rebeka látványtervező valóban megteremti ennek a klubnak az egyszerre hatásvadász, nagyszabású, ugyanakkor rettenetesen lepukkant és szánalmas miliőjét. Ebben hatalmas segítségére vannak a jól kitalált fények is, Hivessy Menyhért és Mohácsi Júlia munkája.

Valóban nagyszabású és különleges előadás lett a KELETI BloKK, ahogy azt az előzetes beharangozókból már sejteni lehetett. Akár a passzívabb kadét, akár az aktívabb zarándok szerepet választjuk, mindenképpen az évad egyik legérdekesebb produkciójának részesei leszünk.

♥

Kedves Orsolya, Gizella, Dorottya, Tibor, Noémi, Kinga, Péter Dániel, Kornél, Barnabás, Domonkos, Koppány, Pál, Adrienne, Ferenc, Anna Rebeka, Menyhért, Júlia, Bercel, Gáspár, Kata, Anna és Simon, köszönjük ezt az igen hatásos előadást!