Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Budapest Bábszínház, Orlai Produkció, Textilgyár, 2026. március 19., 19:00

Játssza: Barna Zsombor, színpadi adaptáció: Macsuka Patrik, zeneszerző: Eklics Dániel, fénytervező: Szondi György, látványtervező: Ottlik Jikka, rendezőasszisztens: Aradi Regina Anna, rendező: Dékány Barnabás

Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye már az előadás beharangozásakor is izgalmas választásnak tűnt egy monodráma alapanyagául. Azt már akkor is sejtettük, hogy ebben az esetben minden a dramaturgon fog múlni. Macsuka Patrik 2024-ben végzett az SZFE színházi dramaturg osztályában, amelynek Kukk Zsófia és Kárpáti Péter voltak a vezetői. Az osztályban végzettek – Szauer Lilla, Zrinyifalvi Eszter, Al-Farman Petra vagy Balázs-Piri Noémi – mára olyan hívónevekké váltak, akik miatt nem egy előadás felkerült a kötelezően megnézendők listájára. Hozzájuk csatlakozik most Macsuka Patrik is, aki elképesztően jó munkát végzett a Krusovszky-regénnyel. Biztos kézzel emelte ki a több mint ötszáz oldalas szövegfolyamból az 1986-ban játszódó, önálló kisregényként is olvasható fejezetet, pont annyi kapcsolódást hagyva meg a regény jelenidejéhez, amennyi megteremti a nézők kapcsolódását a történethez. Az idősíkok bonyolultsága így is megőrződik: az 1950-es évekbeli titok 1986-ban való elmondása és ennek jelenbeli megtalálása kellően összetett maradt, de a színpadon még jól követhető.

A talált történet talált tárgyak által elevenedik meg, a Textilgyár mint helyszín pedig még a talált teret is hozzáadja ehhez, így teszi még átélhetőbbé a színpadi történéseket. Ez a komponens a bemutató teréből, a Kemény Henrik teremből hiányzik; szerencsések vagyunk, hogy kizarándokoltunk Óbudára az előadás kedvéért. A kazetta, és vele a történet megtalálása a mára romossá vált tüdőszanatórium épületében, a múlt emlékeinek esetlegessége és értelmezhetetlenné válása a szintén romos, funkcióját váltott Textilgyárban lelt igazán otthonra. Ottlik Jikka látványtervező egy vasöltözőszekrényt tesz a látvány központi elemévé. A szekrény egyszerre korjelző elem és az eltemetett titkok tárolója, végig feszültségben tartva a nézőt, vajon mit is rejthet. Az előadás egy pontján ki is nyílik, és egy olyan álomvilágba enged bepillantást, amit a cím is jelez: Akik már nem leszünk sosem.

Fotó: Piti Marcell

Az elsősegélydoboz mint tüdőgondozó és vastüdő rejti azokat az eszközöket, amelyek segítségével Barna Zsombor életre kelti a különböző karaktereket. Ennek jelentését nagyon szépen bontja ki Gergics Enikőnek az Élet és Irodalomban pár napja megjelent Akik bekötözik című kritikája. Az előadást nézve arra gondoltunk, hogy talán a tárgyjáték követeli a legvirtuózabb bábtechnikai tudást egy bábszínésztől. A hétköznapi tárgyak – fecskendő, gumikesztyű, oxigénmaszk, fólia – átlelkesítése, személyiséggel, történettel és hajtóerőkkel való föltöltése igazi varázslat. Barna Zsombor még ezt a nem mindennapi mágiát is tudja fokozni. Az előadás legszebb szekvenciája Hajnal Ágnes fürdetése. Ágnes egy könnyű, szinte elrepülő, áttetsző gézkendő. Amikor az ápoló a fürdetéshez levetkőzteti, ennyi sem marad belőle: a puszta hiányból és a pár pillanattal korábban még látható kendő emlékéből kell Barna Zsombornak fönntartania az illúziót, hogy Ágnes a karjaiban van. Különösen szép kontraszt ez, hiszen Ágnes pont akkor válik fizikai testté, a vonzalom fiziológiai reakciókat is kiváltó tárgyává az ápoló számára, amikor a bábból már semmi sem maradt.

Fotó: Piti Marcell

Az illúzió megteremtésében nagy szerepe van az előadás hangzósságának. Eklics Dániel nagyon diszkrét, de folyamatosan jelen lévő zaj- és zenealáfestéssel segíti a játszót. Neki minden szereplőhöz meg kellett találnia azt a hangot, amely úgy jellemzi a karaktert, hogy az felismerhető legyen: típusként is, egyedi személyiségként is, de ne váljon karikatúrává. Ez főként az orvos- és ápolófigurák esetében lehetett nehéz. Dékány Barnabás rendezése összhangot tudott teremteni a látvány, a hangok és a játék között. Kifejezetten remek az előadás ritmusa, az idősíkok közti váltások egyértelműek, a lassítások és gyorsítások végig fenntartják a figyelmet, egy pillanatnyi üresjárat sincs az előadásban. A maga csendes módján az évad egyik legkiemelkedőbb előadása; nem csoda, hogy rengeteg írás született róla.

A Budapest Bábszínház előadásaira már minden jegy elfogyott, a Benczúr Házba azonban még elérhetők jegyek április 9-re, a veszprémiek (április 11.) és a pécsiek (május 20.) pedig szintén örülhetnek egy-egy vendégjátéknak.

♥

Kedves Zsombor, Patrik, Dániel, György, Jikka, Regina Anna és Barnabás, köszönjük ezt az értékes, megrázó, elgondolkodtató előadást!