Ördögök a malomban, Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, 2026. május 26., 18:30

Játsszák: Bánki-Ágh Laura, Csányi Róza, Csonka Zétény, Dankó Dorka, Dobrovorszki Zsófia, Fekete Zsófia, Ipekli-Szabó Anka, Kerékgyártó Viktória, Kőmíves Lea, László Dorka, Mezei Míra, Obendorfer Szófia, Pacsay Áron, Scheidt Kincső, Somfai Zsombor, Török Izabella drámatanár - rendező: Eck Attila

Visszatekintve az évadra, feltűnő, hogy milyen sok, felnőtteknek vagy felnőtteknek is szóló, nép- vagy műmesére épülő előadással kínáltak meg minket az alkotók. Miért merült föl pont most az az igény, amit csak a mese tud kielégíteni? Talán a túl zavarossá vált világban lett szükségünk egy erkölcsi iránytűre, ami tévedhetetlenül mutat olyan alapértékek felé, amiket nehezen találunk meg. Talán a kirobbanó vágy az igazság kimondására, a rosszak törvényszerű elbukására és a jók megjutalmazására manifesztálódik ebben. Az is lehet, hogy a mesemondás – mesehallgatás ismerős, védett világába vágyunk. Leginkább mindez egyszerre jellemez minket, és erre rezonál a színház.

Kárpáti Péter a Rühes kutyában a bűn és bűnhődés motívumát járta körül karacsi népmesékből kiindulva, A szerelem megszállott rabjának története Az Ezeregy éjszaka világába repítve gondolkodtat el párkapcsolatról, kiszolgáltatottságról, a történetek erejéről. A Láthatáron Csoport a Boldogságunk történetében egy tibeti népmese feldolgozásával a boldogságról és az azt fenyegető démonjainkról mesélt. A Nemtudás Központ alkalmazott színházi alkotói a Holle anyót választották részvételi színházi előadásukhoz, hogy stigmatizációról, döntésekről beszélgessünk az Itt a leány, csupa szutyokban. Kenéz Ágoston egy kortárs lengyel mesét választott, a Ha már lúd… című előadásban a depresszióról beszél a gyerekek nyelvén. Nyári Ádám az Ózt, Kiss Dorina a Diótörőt gondolta újra, mindketten jelentősen gazdagítva a jól ismert történeteket. Borsi Bálint is egy pokoljárás történetét írta meg felnőttmeséjében, a Futaki Pál és az Ördög Horváth Ábel zenéjével, Nyári Ádám rendezésében nagyon hasonló problémákat boncolgat, mint Eck Attila rendezése, bár egy másik generáció perspektívájából. Így jól illeszkedik ebbe a sorba a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium 11. B osztályának előadása, az Ördögök a malomban.

Fotó: Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium fb oldala

Több mese szálait sodorták össze az alkotók ehhez a produkcióhoz, amik, mint egy bonyolult fonás, egymásba ékelődve, egymást keresztezve alkotnak végül egy egységes egészet. Több támpontunk is van, hogy követhessük ezeket a fonalakat. A különböző történetekhez tartozó szereplők jól beazonosíthatóak a jelmezek színkódja alapján. A vajas kenyérért útnak induló királynő és herceg fekete, a Hamupipőke-parafrázis Maryska-történet szereplői fehér, a rest legény felnövéstörténete natúr színű szereplőcsoportokkal dolgozik. Van négy mesélőnk is: Dobrovorszki Zsófia, Scheidt Kincső, Bánki-Ágh Laura, Ipekli-Szabó Anka, akik hol egymást támogatva, hol egymással rivalizálva terelgetik a történeteket. Nagyon izgalmas az a játék, ami a mesélők és a játszók között folyik. A narráció felülstilizált, grandiózusabb megfogalmazásának rendre ellene megy a jelenetek szimplább, realistább megvalósítása, és ez nem csak szervesíti a négy mesélőt a játékba, de rendkívül mulatságos is.

Fotó: Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium fb oldala

Ez nektek a nagyvilág? Itt kéne felnőtté válnom?

Szedjétek már össze magatokat!

Janasik (Csonka Zétény) vándorútja a korrupt, gonosz, hatalmaskodó nagyurak legyőzésén át vezet. Az áldozatok, a szétlopott ispotály miatt szenvedő leprás (László Dorka), a maffiamódszerekkel tönkretett koldus  (Dankó Dorka), a játékaitól megfosztott árva (Fekete Zsófia) és az agresszorok, a kalmár (Fekete Zsófia), a bíró (László Dorka) és a püspök (Dankó Dorka) megismerése egyre nagyobb kiábrándultsághoz vezet. Ennél a földi pokolnál az ördögök sem lehetnek rosszabbak, az alvilág sem félelmetesebb a mi világunknál. Szerencse, hogy a betyárrá lett fiú találkozik Maryskával (Kerékgyártó Viktória), ezzel a nagyon bátor, kifejezetten okos lánnyal, akit a mostohája (Török Izabella) minden áron elveszejtene. A külön-külön megjárt földi pokol után a közös, valódi pokoljárás kalandja megmutatja, hogy van még remény ebben a romlott világban, a fiatalok megváltoztathatják, amit az idősebbek elrontottak. Ehhez az is kell, hogy a másik két fiatal karakter is alapvetően jó szándékú legyen. A vajaskenyér-imádó, a királynő (Mezei Míra) szoknyája mellett tartott herceg (Somfai Zsombor) és Maryska mostohatestvére (Kőmíves Lea) ezért nem a gonoszokat erősítik, csak kevésbé tudnak kiállni magukért, mint a főhősök. A felnőtt segítők csak távolról tudják támogatni a fiatalokat. Maryska apja, a tengerész (Pacsay Áron), nincs otthon, de stabil alapokat adott a lányának, a hajózási tudás életmentő lesz az alvilági folyón való átkelésnél. Janasik Mamuskája (Obendorfer Szófia) nem éppen szelíd útnak indító, de a fiúnak akkor éppen arra van szüksége, hogy kilökjék a fészekből. A halálon túlról is segítő boszorkány (Csányi Róza) is visszatér a történet végén, minden apró szál elvarródik.

Fotó: Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium fb oldala

Lenyűgöző az előadás látványvilága, az a rengeteg mesterségbeli tudás, amit megmutatnak nekünk a játszók. A mozgásos megoldások összehangoltsága, a maszkos játék, a malombéli ördög óriásbábjának mozgatása, a fólia és a füst látványteremtő ereje nem csak gondolatilag teszik érdekessé az előadást, de kifejezetten érzékekre ható, esztétikai élménnyé teszik. A megjegyezhető egyéni alakítások mellett a tömegjelenetek is nagyon működnek, egyben lévő, egymást jól kiegészítő csapat benyomását kelti az osztály. Az élőzene és a játszók csodálatos énekhangja, legyen szó kórusról vagy szólóról teszik teljessé a produkciót. Nem is álltuk meg, hogy utána ne keressünk annak a népdalnak, ami többször is megszólal.

Eck Attila rendezése bármelyik színház nagyszínpadán megállná a helyét, ha a szakma képes lenne kíváncsian és nyitottan viszonyulni a fiatal alkotók munkáihoz, ha keresné azokat a gyöngyszemeket, amik a színészképző helyek kagylóiban évről évre megképződnek, ez a produkció a következő évadban egy kőszínházban folytatná pályafutását.

♥

Kedves Laura, Róza, Zétény, Dorka, Zsófia, Zsófia, Anka, Viktória, Lea, Dorka, Míra, Szófia, Áron, Kincső, Zsombor, Izabella és Attila, nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, hogy láthattunk titeket!