Hoffmann – Szomor – Szurdi – Valla – Kiss: és Egérkirály - Bábos revümusical, SZFE, 2026. május 29., 15:00

Játsszák: Bárdi Gergő, Barabás Bíborka, Puha Bernadett, Kiss Dorina, korrepetitor: Gyulai Samu, tervezők: Tyler Szonja, Mettler Rebeka, Diószeghy Balázs, dramaturg konzulens: Pásztor Csilla, rendezőasszisztens: Benke Emma, rendező: Kiss Dorina

Nagyon sok pályára készülő – pályakezdő alkotót követünk nyomon, de még közöttük is ritka, hogy már negyedévesen olyan portfólióval rendelkezzen egy rendező, hogy akár egy monográfiát is írhatnánk a munkásságáról. Kiss Dorina az egyik ilyen, aki leginkább sokoldalú tehetségével tűnik ki. Rendezőként, íróként dramaturgként színészként, operaénekesként, és most musicalszínésznőként találkoztunk már vele. Láttunk tőle népmese adaptációt, Az ember, akinek kőből volt a szíve címűt, amiben az és Egérkirály csapatából Puha Bernadettel dolgozott együtt, Mikszáth-novellából készített gyerekelőadást; az Édesanyám...édesanyámban fedezhettük föl Barabás Bíborkát a mostani játszótársak közül. Készített színházi nevelési előadást Barátkeselyű címmel, ez látható lesz még az évadban. Tavaly óta sikerrel megy a felnőtteknek készített Liselotte és a május, amely előadás a szerző, Pozsgai Zsolt, szerint is az egyik legizgalmasabb változata a tragikomédiának. Lírai, látomásos monodrámát Paul Auster Timbuktu című művéből, ez volt a Kutyabaj, ami azért kapcsolható a mesemusicalhez, mert ott is egy állat, a koldus kutyájának, perspektívája a domináns. Legutóbb a bábosok prózai rendezési vizsgája keretében Spiró György Prah-ját rendezte meg Kakasy Dóra és Vass György közreműködésével. Pásztor Csilla most dramaturg konzulensként működött közre, de ő volt az, aki Kiss Dorinára bízta az Úrhatnám szolgáló című vígopera címszerepét. A Kétlámpás csodálatos barátai című műsorunk decemberi adásában beszélgettünk vele, sok minden kiderült arról is, miért ez a Diótörő-átirat lett az idei évad utolsó rendezése.

Fotó: Gárdián Lajos Zsombor

A Szomori György - Szurdi Miklós - Valla Attila által írt Diótörő és Egérkirály című 2003-as mesemusical önmagában is nagyon jó választás, a jazz-es zenei világ és a kifejezetten parádés dalszövegek remek alapanyag. Az és Egérkirály, ahogy a címből is látható az antagonisták története. Mesekönyvsorozatok, filmek sokasága néz rá mostanában más szemmel a klasszikus mesékre, kibontva a „gonoszok” eredettörténetét. E.T.A. Hoffmann Diótörője ebben is megelőzte korát, már az alaptörténetben is nehéz igazságot tenni, hogy az egerek és emberek háborúskodásában kinek is van igaza. Az egyik legnagyobb erőssége Kiss Dorina bábos revümusicaljének az, hogy másképp szól minden korosztályhoz, mint ahogy megszokhattuk. Nem a Disney-modellt követi, ahol jól adagoltan külön poénok szólítják meg a gyerekeket és a felnőtt kísérőket, hanem minden poén legalább kétrétegű, egyszerre értelmezhető a gyerekközönség szintjén, és egyszerre van valami többletjelentése a felnőttek számára.

Tyler Szonja, Mettler Rebeka és Diószeghy Balázs a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványszakon végzett, végző hallgatói gondolták újra a hagyományos paravános-kesztyűbábos bábjátékot. A fő díszletelem a paravánként is funkcionáló hatalmas sajt, az egerek otthona, lévén ementáli, rengeteg lyukkal, ami többszintessé tudja tenni a játék terét, a négy egérbáb követhetetlen gyorsasággal bárhol fölbukkanhat, egy egész hadsereg benyomását keltve. A szereplők nem csak bábként, de élőszereplőként is föltűnnek, külön örömforrás fölfedezni azt a minuciózus megfeleltetést, ami bábok megjelenése és a jelmezek között van. Még Egérkirály fuksza is pontos replikája a báb nyakláncának.

Fotó: Gárdián Lajos Zsombor

Kiss Dorina rendkívül komplex feladat elé állította a színészeket, köztük saját magát. Egyszerre kellett sokszor több bábot is mozgatni, élő szereplőként jelen lenni, és musicalénekesként tündökölni. Barabás Bíborka bérgyilkos denevérként duettezik Bárdi Gergő Egérkirályával. A pár perces szám alatt létrejön ember – báb, báb – báb és ember – ember interakció is, miközben énekelnek és tangót táncolnak a karakterek. Ráadásul rengeteg forma, műfaj-paródia is beemelődik a történetbe. A narrátor, a gyerekszobából száműzött, színészi ambíciókkal rendelkező lyukas Zokni (Kiss Dorina) hol mesélő, hol ügyész egy bírósági tárgyaláson, hol sportriporterként közvetíti az egerek és játékok ütközetét. A többi szereplő néhol kommentálja ezeket a történéseket, néhol egészen mókás módon mozgásban leköveti a narrációt. Egy-egy dal nagyon megtalálta az előadókat. Bárdi Gergőt az Én vagyok a király, Puha Bernadettet a Minden sajtok ura gospel-je, Kiss Dorinát az Inci-finci jazz, Barabás Bíborkát a Tetem-tangó, hogy aztán a fináléban, a Csoda ez az éjben kórusként is megmutatkozzanak.

Fotó: Gárdián Lajos Zsombor

Mi a második előadást láttuk, de már most kivételesen egyben lévő az alkotás, bámulatos az összjáték. Nagyon reméljük, hogy a következő évadban lesz lehetősége kijátszani a csapatnak az és Egérkirályt, és minél több gyereket és játékos kedvű felnőttet varázsolhatnak el az alkotók.

♥

Kedves Gergő, Bíborka, Bernadett, Dorina, Samu, Szonja, Rebeka, Balázs, Csilla, Emma és Dorina, köszönjük ezt a nagyon kedves délutánt, ez lett a gyereknapi ajándékunk!