2019. feb 10.

146 nap

írta: Két Lámpás
146 nap

146 nap, RÉV Színház, MU Színház, 2019. február 3., 20:00

51352780_2188848001158255_1328206919617216512_o.jpg

Játsszák: Lakatos Dorina, Nagy Zsolt Zsozsa, Horváth Dóra, Szántó Dániel, Bálint Betty, Bojkovszky Zsolt, Balla Richie. Dramaturg: Tóth ,,TóGa'' Gábor, rendező: Perényi Balázs.

Több olyan produkció is fut jelen pillanatban a színpadokon, amik a ma mindennapi kérdéseivel foglalkoznak. Mindennapi kérdéseken persze nem jelentéktelen problémákat kell érteni, hisz az életkezdési válság, újrakezdési válság, a szerelem, a hosszú időn át tartó párkapcsolat olyan kérdések, amiknek a rendezetlensége erősen megkeserítheti az ember életét. És persze minden generációt érintő legyőzendő feladatszörnyek ezek, még ha az ifjúság problémáiként azonosítjuk is őket. Jelen pillanatban az általunk látott témába vágó produkciók közül minden tekintetben a RÉV Színház 146 napja tűnik a legjobbnak. Az első perctől kezdve szórakoztató és izgalmas előadás, nem csak egy kellemes estét nyújt, hanem széles és hétköznapi problémafelvetései miatt sokaknál betalálhat. A sok pillanat mellett, amikor halálra röhögjük magunkat, legalább ennyi olyan momentum is van az előadásban, amikor úgy érezzük, ez most nagyon nekünk szólt, most nagyon jó, hogy kicsit kívülről láthatjuk az élethelyzetünket, társainkra találhatunk Prága városának kicsiny fiatal baráti körében. Tudjuk, hogy ott azok az emberek színészek, de mekkora színjátszás már, hogy végig, kizökkenés nélkül elhisszük, hogy ezek a figurák a saját problémáikat tárjánk elénk, a baráti kör saját megoldási sokaságában merítkezhetünk meg nézőként. No, ezért gondoljuk, hogy a RÉV 146 nap című előadása mind színészi játékban, mind rendezésben, mind dramaturgiájában kiváló munka. 

Az előadás adatlapja a MU Színház oldalán.

Két nagyon súlyos, nagyon véres előadás (a Macbeth és a Díszelőadás) után ültünk be a MU-ba a független társulatok barátaiból és ismerőseiből összeverbuválódott nézősereglet közé. Már önmagában ennek a kedélyes társasági életnek a látványa is felvillanyozó erővel hatott. Jó, az átlagéletkor huszonöt év volt, de ez csak az aznapi budapesti bemutató sajátosságának tudható be: a  146 nap által ábrázolt hétköznapi történések nagyon is valók minden korosztálynak. Először is mert ez lényegében egy sitcom. Itt persze ne a Jó barátokra gondoljunk, a szereplők sokkal intelligensebbek és okosabbak, tudunk is azonosulni velük, és nem csak vicces karaktereket nézünk egy képernyőn. A Balla Richárddal készített interjú szerint a darab a társulat improvizációiból és cseh filmélmények alapján készült. Mi persze nem tudjuk mit láttak a RÉV-ek, de nekünk egy kedves filmélményünk, a Szeret, nem szeret (Vadí nevadí) c. 2001-es szlovák vígjáték, jutott eszünkbe. Nagyon jó döntése volt az alkotóknak, hogy eltávolították a pontos magyar valóságtól a történetet, és Prágába helyezték. Ha valóban a fiatalokat (jobban mondva a párkapcsolati problémákkal küzdőket) érintő univerzális kérdésekkel akarnak foglalkozni, akkor ez a választás volt a legjobb, egy kelet-európai fővárosba kellett helyezniük a történéseket, amire nem íródnak rá a helyspecifikus hatások, de a világ mégis ugyanaz. 

50271394_2163237833719272_3974504289803436032_o.jpg

Horváth Dóra (Vesna), Szántó Dániel (Robert) (Fotó: Rév Színház fb.)

A baráti társaság egy hosszú párkapcsolatban élő párból (Hanka, Lakatos Dorina, Petr, Nagy Zsolt Zsozsa), házaspárból (Lenka, Bálint Betty, Ondrej, Bojkovszky Zsolt), laza párkapcsolatból (Vesna, Horváth Dóra, Robert, Szántó Dániel) és Jakubból (Balla Richie) a költöztetőből áll. Minden elismerésünk a karakterek kidolgozottságát és a cselekményszálak koherenciáját illetőleg. A rövid 80 perc kiváló ritmusérzékkel tagoltan, alaposan mutatja be a szereplők jellemét és ezek változásait. Senki sem marad egydimenziós figura, ráadásul mindegyik szerethető, mindenkit meg tudunk érteni, mindenkit jó nézni. A RÉV-re jellemző technikával a szereplők nagy része a színen van, és tényleg csak akkor hagyja el a helyszínt, ha ennek funkciója van a játékban.

49896842_2168248553218200_4972295492688936960_o.jpg

Nagy Zsolt Zsozsa (Petr) (Fotó: RÉV Színház fb)

Tulajdonképpen, mint sitcom, klasszikus dinamikával és bohózati cselekménnyel rendelkezik a produkció, mégsem mondható klasszikusnak a rendezés. Kihívás elé állítja a nézőt, pontosabban okos együtt gondolkodásra, azonnali problémamegoldásra sarkallja a közönséget. Fénnyel, hanggal, a színészek tartásbeli változásokkal jelzik, hogy éppen ki van a színen és ki ,,tűnt el'' a képzeletbeli színfal mögött. Ugyanaz a bár-enteriőr szolgál hálószoba, nappali, autó, ebédlő, rádióstúdió és még ki tudja hány helyszín gyanánt. És mi együtt játszunk a színészekkel, mert mi is abban a pillanatban alakítjuk át az előttünk megjelenő képzeletbeli színpadot, mint amikor ők váltanak egy-egy nappal később vagy korábban játszódó jelenetre. Hála istennel ez nem egy drága infrastruktúrájú kőszínház, nem ereszkednek le paravánok, komplett díszletek a zsinórpadlásról, hanem a színészi kreativitás és a nézők színházértése együtt teremtik meg a helyeket és az eseményeket. Voltaképpen megjelenik előttünk a ,,cseh film'', aminek a legyártására persze egyáltalán nem vágyunk, hiszen akkor ezeket a zseniális színpadi fogásokat nem tudnánk élvezni. Arra bizonyára emlékeznek rendszeres olvasóink, hogy milyen nagyra értékeljük, amikor az alkotók megtisztelik a nézőt azzal, hogy elég okosnak és képzeletgazdagnak tekintik, és feltételezik, hogy menet közben képesek vagyunk megérteni a játék logikáját, és lelki szemeink előtt megjeleníteni az eseményeket. No, itt ez maradéktalanul megvan. Példaként említhetjük, hogy pusztán a bébiőr bekapcsolásával képes a társulat jelezni, hogy most szülői hálószobában vagyunk és nem, mint az előbb, egy kocsmában vagy előadóteremben.

50309959_2177678045608584_488546014454611968_o.jpg

 Bálint Betty (Lenka), Bojkovszky Zsolt (Ondrej) (Fotó: RÉV Színház fb)

Karakterként a dramaturgiai középpontban kétség kívül Szántó Dániel Robertje van. Mindenki csodás, de az tagadhatatlan, hogy mint központi intrikus, talán rá fogunk leginkább emlékezni a 146 nap előadásából. Maga a cím is az ő 146 napos megváltozásáról szól, és persze fel is ülünk vele kapcsolatban az érzelmi hullámvasútra, hol gyűlölve őt, hol megértve és sajnálva, hol azonosulva vele, hol pedig elutasítva a viselkedését. Szeretjük a krimik rezignált, manipulatív, de mégis esendő figuráit, ezért élveztük Szántó Dániel munkája révén Robert idegesítő szerepét. Hanka (Lakatos Dorina) és Petr (Nagy Zsolt Zsozsa) az a pár, akit az isten is egymásnak teremtett. Ami nem azt jelenti, hogy ne tudnák elképzelni az életüket külön vagy mással, hanem hogy abban a bizonyos könyvben az van megírva, hogy ők mégis csak egymáséi, míg világ a világ és még három nap. Petr (Nagy Zsolt Zsozsa) egocentrikussága nem visszataszító, hanem inkább vicces és szerethető. Nem egy vadember, hanem egy nagyon érzékeny, figyelmes férfi, csak kissé szánalmas, hogy ennek a figyelemnek a fókuszában az esetek 90%-ban ő van. Mindebből persze a produkció számtalan humorforrást generál. Hanka (Lakatos Dorina) egy nagyon kiszámítható, mindazonáltal önálló és inkább megbízható, mint merev lány. Miközben ő változik a legkevésbé a többiekhez képest, a szüleihez és az udvarlójához való viszonya révén nagyon sokat megtudunk róla. Az Ondrejt játszó Bojkovszky Zsoltnak jut a gagman szerep. Komolyan kéne venni szegényt, mert családapa és sebészfőorvos, de amilyen hülyén viselkedik titkos szerelmével, Hankával, az nevetségessé teszi szegényt. És milyen jól adja a bolondot! Felesége, Lenka (Bálint Betty) küzd azzal, hogy a vágyott mintacsalád, ami összejött neki, egyszerre álomszép és egyszerre unalmas. Ez utóbbit persze sosem vallaná be magának és ebből ered az előadás kataklizmikus tetőpontja, egy nagyon kifejező néző felé fordulásban. Bálint Betty monológjának funkciója a győzködés és hitvallás, amelyet Lenka rendez Lenkának. 

50791532_2195561147153607_2240463780083400704_n.jpg

Lakatos Dorina (Hanka), Balla Richie (Jakub), Bojkovszky Zsolt (Ondrej) (Fotó: RÉV Színház fb)

A két karakter, akikkel a legjobban képesek vagyunk azonosulni Vesna (Horváth Dóra) és Jakub (Balla Richie). Vesna (Horváth Dóra) macedón tájszólása kiválóan eltalált, kívülállósága nem csak – külföldi lévén – formai, hanem valóságosan is beavatottnak képzeli magát az univerzum nagy titkaiba. Ez egyáltalán nem befolyásolja őt a reális helyzetfelismerésben, és ez a fajta valóságtól menekülése egyáltalán nem különbözik lényegileg a többiek mindenféle más menekülési stratégiájától. Valójában senki sem akarja elkezdeni a felnőtt életet, és ebben Jakub (Balla Richie) viszi a prímet. Viszont ő van a leginkább abban a zen-állapotban, hogy érzi, rendben van ez így, ahogy van. Persze ennek a spirituális fázisnak semmi patetikus felhangja nincs, hiszen mindez az élmény valójában a fűben gyökerezik, amit miért is sajnálnánk tőle, ha másoknak is megvan ez a szer a munka, a plátói szerelem, az alkohol, a szex vagy a társadalmi státusz formájában.

Problémák egymás hegyén-hátán, mégis nagyon emberien és viccesen tálalva. Könnyed, mégis tartalmas és színészileg, rendezőileg kimagasló módon megvalósított produkció a 146 nap.

Kedves Dorina, Zsozsa, Dóra, Dániel, Betty, Zsolt, Richie, Gábor és Balázs, köszönjük szépen ezt a csodás és magas szintű produkciót!

Szólj hozzá

MU Színház RÉV Színházi és Nevelési Társulat