2024. már 03.

Prudencia Hart különös kivetkezése

írta: Két Lámpás
Prudencia Hart különös kivetkezése

David Greig: Prudencia Hart különös kivetkezése, Stúdió K Színház, 2024. február 28., 19:00

425289903_10161493570709206_7858910441858759506_n.jpg

Játsszák: Pallagi Melitta, Nagypál Gábor, Lovas Dániel, Samudovszky Adrian, Homonnai Katalin, Nyakó Júlia, Spilák Lajos, Szabó Sipos Ágoston, fordította: Závada Péter, zeneszerző: Szabó-Sipos Ágoston, technikus: Berta Ninett, asszisztens: Mátyás Viktória, rendező: Kovács D. Dániel

Sok mindenben legesleg lett számunkra a Stúdió K új bemutatója, a Prudencia Hart különös kivetkezése. Závada Péter fordítása egészen biztosan az idei évad legattraktívabb színpadi szövege, amivel találkoztunk, ennyi csengő-bongó, vicces rímet sehol máshol nem hallhatunk, miközben a verses dráma természetesen jól mondható, a ritmikai és rímelési szenzációk nem mennek az érthetőség rovására. Hasonlóan a legkreatívabb térhasználat is ezt az előadást jellemzi a leginkább az általunk látott produkciók közül. Az előadás tetemes része a Stúdió K előterében játszódik, a büfé folyamatosan üzemel, a színészek köztünk és az asztalok tetején játszanak, és ettől egy nagyon oldott kocsmaszínházi hangulat jön létre. Ezt támogatja meg a Szabó Sipos Ágoston és Spilák Lajos által szolgáltatott élőzene, amelybe több ponton a többi játszó is belép. Ennek a hangulatnak köszönhető, hogy a kocsmában játszódó jelenetekben tényleg a skót kisvárosi csehó törzsközönségének éreztük magunkat. Ennek egy szórakoztató megnyilvánulása, hogy Nyakó Juli nagyrészt a pult mögött posztol, de legalább is velünk együtt elképesztően élvezi a társulat játékát. Az igazi varázslat, hogy a fényezésnek, hangeffekteknek és színészi játéknak köszönhetően ez a tér pillanatok alatt alakul hóval lepett, kihalt Tesco-parkolóvá, vagy magává a pokollá. A legnagyobb erénye az előadásnak azonban az a vitalitás, ami a produkció minden másodpercéből árad, és ami a szkeptikusabb nézőket is leveszi a lábáról és bevonja az előadás világába. Ritka tünemény, hogy minden alkotó ennyire élje és élvezze a létrehozott előadást. A Prudencia Hart igazi szerelem-projektje a színháznak, és ez a nézői visszajelzéseket hallva a közönséget is az előadás rajongójává teszi.  Az előadás alatt szabad fényképezni, így aki akarja, ilyen formában is magával viheti az élményt.

429773106_852263290035957_9135505261353303950_n.jpg

Iza & Három Nővér - minden, ami színház fotója

 

„Ez pontosan az a fajta hó, amiről, ha egy határmenti balladában olvasnánk, 
Az ártatlan hősnő végzetét jelezné előre költőileg,
Esetleg gonosztevőkkel vagy lidércekkel való találkozását egy lápvidéken,
Netán a főszereplő énjének metaforikus elvesztését az éjszaka dermesztő fehérjében.
Gondolta Prudencia.”

Igazi bölcsészeknek való csemege a darab eleje. Prudencia Hart (Pallagi Melitta) egy határmenti kisvárosba, Kelsoba, tart egy konferenciára, előadásának címe: Az alvilág inherens interioritása a néphagyományokról szóló diskurzusokban. A különböző előadótípusok, a kutatói rivalizálás, egymás méltatása vagy lesajnálása nagyon ismerős és szórakoztató lehet az egyetemi körökben mozgóknak. A kicsit már alkoholista full professzor (Spilák Lajos), a tudományt magát is idézőjelbe tevő self-made man kutató (Lovas Dániel), a mindent a posztmodern kritikai elméletek szemüvegén át tekintő kutatónő (Homonnai Katalin), a totálisan összezavarodott nyeretlen kétéves (Pallagi Melitta) és ezeket a nagyvadakat könnyű kézzel irányító fiatal moderátor (Samudovszky Adrian), mind-mind a leghitelesebb tudományszociológiai bestiárium lapjairól került fel a színpadra. A realizmus talaján álló paródia után egyre szürreálisabb fordulatokat vesz a történet. A lagymatag táncházi este fergeteges buliba csap át: a nyúlálarcos Lovas Dániel, Samudovszky Adrian, Nagypál Gábor és Homonnai Katalin változatos társasági normasértéseket sorolnak fel, a droghasználattól az arcon táncolásig, míg el nem jutnak beszámolójuk utolsó iteméhez, a bölcsészlány megkísértéséig. A buliból kibotorkáló, kimenekülő Prudencia szálláskereső bolyongása diabolikus találkozásokhoz vezet. Ez a bolyongás, újabb remek rendezői ötletként, egy másik helyszínen, a nézők aktív közreműködésével, a színházteremben valósul meg. A sejtelmes és hátborzongató füstbe burkolózó térben csak a nézők mobiljai és egyetlen sápadt fényű lámpa világít és ebben a térben jelentkeznek először a mese- illetve a thriller-szerű fordulatok, amelyek – hova máshova, mint – a pokolba vezetnek, így a fiatal kutató első kézből tapasztalhatja meg azt a mágikus világot, amelyről tudományos vizsgálódásának tárgyai, a balladák szólnak, és pedig az ördög birodalmát. Az előadás kitűnő ritmusára jellemző, hogy időben és a történet szempontjából is nagyon precízen helyezték el az alkotók a társalgási, közösségi tevékenységre is kiválóan alkalmas szünetet – végül is egy pub-ban lennénk.

429687266_852262986702654_2168341637667276244_n.jpg

Iza & Három Nővér - minden, ami színház fotója

A második, a pokolban játszódó rész Pallagi Melitta és Nagypál Gábor maximálisan egymásra hangolt játékától lesz emlékezetes. A Prudencia számára rendeltetett pokol elsőre maga a mennyország a kutatónő számára. A rendkívül intelligens és vonzó ördög rendelkezik a világ összes megjelent és meg nem jelent könyvével. Prudencia boldog sikolyára, mikor rájön, hogy a könyvtárnak még nincs katalógusa, minden bölcsész néző rezonál. Prudencia megismeri a szerelmet, az unalmat, az örökkévalóság rettenetét. A pokolbéli jelenetváltások briliáns megoldásával mi is átélhetjük azt a 2000 évet, amit a hősnő az alvilágban tölt. És ez a kétezer év kell ahhoz, hogy Prudenciából kitörjön az életvágy, hogy szabadulni akarjon, hogy merjen valódi emberi kapcsolatokat kialakítani, földi szerelmet érezni. A Lovas Dániel által játszott hős megmentő lehet, hogy nem olyan tökéletes, mint az ördög, de valódi, és kiállja a próbát, amivel megmentheti Prudenciát.

429682046_10231838813983338_3330177596099641152_n.jpg

 Dömölky Dániel fotója

A színjáték konklúziója hasonló, mint a Kárpáti Péter szövegéből megalkotott Jorcsojsz című előadásé (Kód Teátrum): alvilági hatalmak segítsége nélkül mintha nagyon nehéz lenne belevágni az életbe, meghozni azt a kockázatos döntést, hogy beengedünk-e valakit kényelmesen berendezett világunkba. Az Európában a XII. századtól népszerű pokoljárás-történetek XXI. századi variánsa (az eredeti mű 2011-ben íródott) meglepően működőképes, David Greig szépen összefésülte a mai jelenségekkel. Remek választás volt ez az anyag ehhez a nagyon szórakoztató formához. Úgy érezzük, ez az előadás igazi kapudrog lehet a független színház megszeretéséhez, reméljük, minél több új nézőhöz is eljut, akik aztán visszatérő vendégei lesznek a Stúdió K Színháznak.

Kedves Melitta, Gábor, Dániel, Adrian, Katalin, Júlia, Lajos, Ágoston, Péter, Ninett, Viktória és Dániel, köszönjük ezt a bűbájos estét!

Szólj hozzá

Nagypál Gábor Stúdió K Kovács D. Dániel