Epreskerti mesék – sétaszínház, ImagineBudapest, Epreskert, 2023. augusztus 27., 10:00

Játsszák: Manyasz Erika, Mangold Roland, Rábavölgyi Tamás, sétavezető: Morcsányi Elza

Az Imagine csapata immár 15 éve szervez városi sétákat Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Veszprémben. Minden sétájukhoz csatlakozik valamilyen extra program, gasztronómiai élmény vagy rejtvényfejtés. Mi a kínálatból természetesen egy olyan programot választottunk, ahol a várostörténeti sétát színházi jelenetek színesítik. A 150 éves Képzőművészeti Egyetemmel együttműködve, fennállásának kerek évfordulójára született ez a séta, hosszas és alapos kutatómunka gyümölcseként betekinthetünk az Epreskert mindennapjaiba a XIX. század végi alapítástól az 1930-as évekig.

Vezetőnk, Morcsányi Elza, magával ragadó lelkesedéssel vezet minket körbe a kerten, korabeli újságcikkek, levelek, dokumentumok segítségével eleveníti meg az Epreskertben alkotó és oktató művészeket, a korabeli milliőt, a város és a művészek kapcsolatát. Ezeket a jól felépített miniesszéket szakítják meg rendre az egy-egy állomáson materializálódó főszereplők. Belecsöppenünk egy zűrös családi jelenetbe Jókai Mór, Fesztyné Jókai Róza és Feszty Árpád között, akik a Nagy Bella-házasság miatt civakodnak, betörőket üldözünk Stróbl Alajossal és diákjaival, tanúi lehetünk Erzsébet királyné látogatásának Benczúr Gyula műtermében. A legszórakoztatóbb jelenetben egy közelben lakó szomszédasszony méltatlankodik az epreskerti nagyszabású esti mulatságok miatt, már akkor sem lehetett egyszerű a bohémnegyedben lakni. A legizgalmasabb jelenet számunkra az 1930-as éveket felidéző volt. Az 1933-as növendékkiállítási botrány, a női hallgatók megjelenése a tanintézményben, a konzervatív és az újítóbb alkotók közti vita, amit Vaszary János és Rudnay Gyula párbeszédének felidézésével mutatnak meg nekünk az alkotók, további kutakodásra sarkall minket. Az 1910-es évektől kezdve igen élénk és vitriolos művészeti vita folyt, a mindenféle izmusok befogadása nem ment zökkenőmentesen, és ez még az 1930-as években sem jutott nyugvópontra. Számunkra ebből a korabeli művészetkritika stílusa, hangneme, sarkossága, bátorsága, olykor gorombasága a legizgalmasabb momentum. Rockenbauer Zoltán: Az apacs művészet című 2014-ben megjelent műve bőven idéz ezekből. Az 1909-ben a Nyolcak első kiállításáról, az Új képekről például így írt Lakos Alfréd a Magyar Szóban:

A tájképnek nevezett vásznakról még azt sem lehet eldönteni, hogy azok véletlenül, kocsirázás vagy festék-kidőlés vagy elkenődés folytán kenődtek be festékkel.

 Rockenbauer Zoltán: Az apacs művészet – Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900-1919), Noran Libro Kiadó, 2014., 113. o.

Ahogy a tudományos ismeretterjesztő filmek mostanában több műfaj határán mozognak, s ugyanúgy dolgoznak a játékfilmek eszközkészletével, mint a dokumentumfilmekével, úgy ez a séta is vegyít két műfajt, az idegenvezetői ismeretközlést a színházi eszközökkel. Ez nem csak a beleélést segíti, nem csak a hely és a kor hangulatát festi meg a résztvevők számára, de remek ritmust is ad a több, mint két órás sétának, időt ad az információk leülepedésére. Manyasz Erika, Mangold Roland és Rábavölgyi Tamás remekül oldják meg a feladatukat, a rendelkezésükre álló igen rövid idő alatt képesek karaktereket, viszonyokat megjeleníteni, a jelmezek és néhány apró kellék segítségével megeleveníteni a kort. Jelenlétük, jeleneteik teszik igazán szórakoztatóvá és tartalmassá ezt a sétát. 

(Kép forrása: Imagine.hu) 

Az Epreskerti mesék legközelebb szeptember 30-án lesz elérhető. A hasonló koncepcióra épülő Színház az egész város című sétán szeptember 5-én vehettek részt. Szerintünk érdemes kipróbálni ezt az igen innovatív formát.

♥

Kedves Erika, Roland, Tamás és Elza, köszönjük ezt az év egyik legmelegebb napja ellenére is üdítő és szórakoztató programot!