2023. okt 31.

Irodalmi időutazás Mikó Csaba A mutatványos című regénye kapcsán

írta: Két Lámpás
Irodalmi időutazás Mikó Csaba A mutatványos című regénye kapcsán

Irodalmi időutazás Mikó Csaba A mutatványos című regénye kapcsán, ImagineBudapest, Lampion Könyvek, Budai Vár, 2023. október 29., 15:00

384118798_333024575971873_2913102393900169583_n.jpg

A Budapest Könyvfőváros 2023 keretében vettünk részt a Lampion Könyvek és az Imagine Budapest könyves várostörténeti sétájának harmadik alkalmán. Mikó Csaba A mutatványos című történelmi kalandregényének számos fejezete játszódik Pest-Budán, így a séták a Víziváros és Pest belvárosának bejárása után a Budai Várba vezettek. Jártunk már Imagine Budapest alkalmon az Epreskertben, akkor kedveltük meg ezt az elkötelezett, felkészült és kedves csapatot. Akkor is, most is a séták színházi vonatkozásai voltak a lépesmézek, amik elcsalogattak minket a túrára. A mostani alkalom kétszeresen is színházi vonatkozású, hiszen Lovas Rozi és Porogi Ádám színművészek felolvasásán túl a regény maga is bővelkedik színházban, színészek között játszódó részekben. Minden szentnek maga felé hajlik a keze, ezért nekünk ezek voltak a kedvenc részeink a műből, bár szorosan a nyomukban járnak a rendre felbukkanó steampunk masinák, az egyre bogozódó rejtélyek és a korabeli nőjogi vonatkozású epizódok is. Jelen volt a kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna és a szerző is, aki a program végén szívesen dedikálta a művet. 

371530801_1094653441521368_241430075874983427_n.jpg

Fotó: Balázs Eszter Anna

 

Budáról mindig az egyetemen tanultak jutottak eszébe, miszerint Budát VIII. Bonifác 1307-ben eretnekké nyilvánította, és a város lényegében azóta is az.

Mikó Csaba: A mutatványos, Lampion Könyvek, 2022., 28. o.

Kalauzunknak, Szekeres Júlia Flórának, nem volt könnyű dolga, amikor láttatnia kellett velünk az Ybl- és Hausmann-féle átépítés előtti Várat, hiszen a regény 1847-ben játszódik. A neogótikus, neoklasszicista és a legújabb, neofrankensteini stíluselemeket hordozó építmények helyett el kellett képzelnünk azt a barokk városképet, ami Mária Terézia uralkodása alatt épült ki, és a regény korszakában is meghatározó volt a Budai Várnegyedben. Ehhez a jól megválasztott illusztrációk és anekdoták segítettek hozzá bennünket. Számunkra a legérdekesebb a Karmelita kolostor története volt. II. József a kolostor épületét, nem kis fricskaként az onnan kirakott apácáknak, színházépületté alakíttatta, 1787-től itt működött az első budai állandó színház, aminek színpadtechnikáját Kempelen Farkas tervezte, és onnantól kezdve 2016-ig folyamatosan színházként is funkcionált. 1801-ben Alexandra Pavlovna Romanova nádorné kapcsolatainak köszönhetően maga Beethoven adott koncertet a pest-budai elitnek.

370273961_219776477657606_3072839103105344883_n.jpg

 Porogi Ádám és Lovas Rozi

Fotó: Balázs Eszter Anna

A lakásnyi méretű iroda végében, az asztalnál ősz hajú, idős férfi dolgozott: őexellenciája az Ítélőszék, a Magyar Helytartótanács, vagyis élet és halál ura: Mailáth György országbíró.

Mikó Csaba: A mutatványos, Lampion Könyvek, 2022., 29. o.

A felolvasáshoz túravezetőnk egy egészen különleges helyszínt, a Batthyány-palota belső udvarát választotta. Itt lakott a regény egyik fontos szereplője, Mailáth György országbíró. Porogi Ádám és Lovas Rozi az országbíró és a főhős, Zólyomi András, első találkozását olvasta föl. Dramaturgi munkájához hűen Mikó Csaba természetesen ott jelölte ki a felolvasott jelenet végpontját, ahol éppen kiderülne egy rejtély, általános fölhördülést keltve a hallgatóságban. A velünk tartó zseblámpás azonnal ki akarta venni a kötetünket a kezünkből, hogy tovább olvashassa a történetet. A helyhez egy hátborzongató gyilkosság is kapcsolódik, mesélte el nekünk Szekeres Júlia Flóra. 1883-ban lett rablógyilkosság áldozata ifjabb Mailáth György, szintén országbíró. A korabeli bulvártörténet bővelkedik a vérfagyasztó, meglepő és blőd részletekben. Sétánk a Mátyás-templom előtt folytatódott és Táncsics börtönénél ért véget.

395286040_1018910046000863_3956641479406512481_n.jpg

Fotó: Balázs Eszter Anna

Mikó Csaba vernei ihletettségű kalandregénye az egyik legkedvesebb olvasmányunk volt a tavalyi évben. Gilicze Gergő borítója és illusztrációi már önmagukban felérnek egy kalanddal, olvasás közben minduntalan visszatértünk a borítóhoz, hogy beazonosítsuk a történetben éppen megjelenő elemeket. Ezzel a várostörténeti sétával még élőbbé vált számunkra a regény. Alig várjuk, hogy megjelenjen a második rész, főleg, hogy a szerzőtől ígéretet kaptunk, hogy a folytatásban még több színháztörténeti csemege vár majd ránk.

Kedves Júlia, Rozi, Ádám, Eszter, Gergő és Csaba, köszönjük ezt az informatív és kellemes délutánt és az olvasmányélményt!

Szólj hozzá

ImagineBudapest Budapest 150 Lampion Könyvek