Salem – színházi társasjáték, Freeszfe, Jurányi Ház, 2025. október 10., 19:30

Játsszák: Baradlay Viktor, Jeney Luca, Ferenczi Dóra, Takács Olivér, Lukács Ivett Andrea, Czanik Dorottya, Radványi Róbert, Palugyai Sára, Csenge Lili, Gyáfrás István, Arthur Miller, Salemi boszorkányok c. drámája alapján írta: Horváth Panna és Kocsonya Zsófi, gamifikáció: Lencse Máté, dramaturg: Horváth Panna, zene: Gerner Koppány, rendezőasszisztens: Martin Daniella, rendező: Kocsonya Zsófi

Ritka, mint a fehér holló a színházi társasjáték, és még ezen a műfajon belül is kuriózum, ha egy klasszikus mű alapján jön létre az alkotás. Kocsonya Zsófi és Horváth Panka arra vállalkoztak, hogy Arthur Miller 1953-ban bemutatott drámájából, a Salemi boszorkányokból készítsenek színházi társast. Jó érzékkel bevonták Lencse Máté játéktervezőt is, hogy valóban végigjátszható és koherens legyen a végeredmény. Mi eddig még csak, szintén a Freeszfe égisze alatt született A nép ellensége színházi társasjátékot játszottuk, Villant Bálint diplomamunkáját, de a Salem megerősített minket abban, hogy nagyon szeretjük ezt a formát, sokkal több kéne belőle, és hogy szívesen próbálkoznánk újra a boszorkányper végig játszásával. Ennél nagyobb dicséretet valószínűleg nem kaphat egy társasjáték.

Fotó: Kriskó Gergő

Egy ilyen típusú produkcióval szemben két alapvető elvárás támasztható. Egyrészt legyen hű a forrásműhöz, képes legyen bevonni annak világába, hogy élvezhető legyen mindazok számára, akik ismerik a drámát – ugyanakkor azok is könnyen követni tudják, akik most találkoznak először a történettel. Szép és összetett írói feladat ez. A Salem esetében mindez maradéktalanul teljesül. A karakterek köre szűk, mégis jól átgondolt: Proctor és felesége mellett három cselédlány – Mary, Abigail és Mercy – jelenik meg, továbbá Hale bíró és a salemi közösséget képviselő Ezekiel. A rengeteg mellékszereplő helyett az ajtón túlról beszűrődő, egyre hisztérikusabb és dühösebb hangok idézik meg a város hangulatát. A bírósági dráma így is remekül működik: a vádlottak egyre mélyebbre ássák magukat, a bíró mesterien manipulál, a feszültség folyamatosan fokozódik. Különösen okos megoldás, hogy a tanúvallomások egy része hangfelvételként szólal meg – ezek a flashbackek rögzítettségük miatt erőteljesebb bizonyítékok, mint a tárgyalóteremben kicsikart vallomások. A tét így az, melyik vádlott visszaemlékezése kerül lejátszásra, s ezzel az igazság egy-egy szelete miként tárul fel. Ez a forma nemcsak dramaturgiailag indokolt, hanem látványosan gazdagítja és változatosabbá is teszi a színpadi történéseket.

Nekem itt csak az a szerepem, hogy a Sátán működését illető tudományomat a törvényszék rendelkezésére bocsássam

Másfelől társasjátékká is kell válnia az eseménynek. A három részre osztott közönség a három vádlott, Proctor (Baradlay Viktor), Mary (Ferenczi Dóra) és Abigail (Jeney Luca) védőiként vesznek részt a tárgyaláson. A cél kettős, és a prioritások erősen meghatározzák a stratégiát. El kell érnünk, hogy védencünk elkerülje a halálbüntetést, és ki kell derítenünk az igazságot. Mi úgy éreztük, hogy Proctor védőiként kicsit könnyebb dolgunk volt, mint a lányokat védő másik két csapatnak. A csapatok meghatározott számú szavazattal rendelkeznek, és minden körben szavazniuk kell. A szavazás tétje az esetek döntő többségében az, hogy védencünk számára megszerezzük a többi vádlott elől a megszólalás jogát. Döntenünk kell tehát, hogy az adott kérdésben a megszólalás inkább tisztázza-e ügyfelünket, vagy jobb, ha ebben a kérdésben csendben marad. A döntést minden esetben egyénileg hozzuk meg, de csoportdöntésként számolódik, így nagyon hatékonyan kell rövid idő alatt kommunikálniuk a csoport tagjainak, hogy ne vesszen kárba a szavazat. Közben érdemes figyelni a többi csapat taktikáját is, megbecsülni, hogy még hány kérdésben szerezhetik meg a döntés jogát. Ez kell egy jó színházi társashoz: kiélezett helyzetek, egyszerű szabályok, időnyomás és komplex problémahalmaz. A játékban nem maradnak magukra a játékosok, minden csapatot egy Angyal kísér, aki válaszol a kérdésekre és betartatja az időkeretet. A mi Angyalunk, Gyárfás István mellett Palugyai Sára és Csenge Lili gyámolították a csapatokat.

A játékvezetés szempontjából fontos lenne és ezt hiányosságnak éreztük, hogy egyértelműbben kéne kommunikálni a játék célját. Minket nagyon megviselt, hogy bár a mi csapatunk megmentette védencét, valaki mégis meghal a játék végén, pedig, ha ügyesebbek vagyunk, ő is megmenthető lett volna. Nagyon kell figyelni arra, hogy minden csapatnak pontosan ugyanannyi szavazata legyen, különben nem lehet taktikázni. 

Fotó: Kriskó Gergő

Az alakítások nem könnyítik meg a közönség dolgát. Minden játszó rendkívül hitelesen képviseli a karaktere igazságát, és így nehéz szétszálazni, mi is történt valójában. Hale bíró (Takács Olivér) minden eszközt bevet, hogy bizonyítsa az ördögi jelenlétet Salemben. Fenyeget, megveszteget, célzatos kérdéseivel nem hagy kibúvót a rettegő és összezavarodott cselédlányoknak. Ezekiel (Radványi Róbert) fanatizmusa sokkal átlátszóbb, így kevésbé ijesztő. És természetesen a vádlottak mindegyike, sőt a tanúk is takargatnak valamit, ha nem is a patással való találkozást, így elég nehéz segíteni nekik. Elizabeth Proctor (Lukács Ivett Andrea) takargatná házassága válságát és azt, hogy gazdasszonyként nem volt épp a legjobb munkaadója a cselédeknek. Mercy (Czanik Dorottya) könnyen manipulálható figurája a leggyengébb láncszem a gyereklányok sorában, nem csak Abigail és Mary sírját ássa hatékonyan, de önmagát is egyre komolyabb gyanúba keveri. A háttérben fenyegetően himbálódzó kötelek minden másodpercben figyelmeztetnek arra, milyen nagy a tét, miközben eredményszámlálóként is működnek.

Fotó: Kriskó Gergő

A bemutatót két főpróba előzte meg, a játék tehát még finomhangolási fázisban van, ti is segíthettek még jobbá tenni, ha a következő alkalmakon részt vesztek. Mi nagyon jól éreztük magunkat, le vagyunk nyűgözve, hogy sikerült egy ilyen átgondolt, működőképes társasjátékot létrehozni, ami színházi élményként is megállja a helyét.

♥

 Kedves Viktor, Luca, Dóra, Olivér, Ivett Andrea, Dorottya, Róbert, Sára, Lili, István, Panna, Máté, Koppány, Daniella és Zsófi, köszönjük ezt a különleges élményt, játszanánk még veletek!