2022. feb 27.

A nagy hadronütköztető

írta: Két Lámpás
A nagy hadronütköztető

Hodászi Ádám: A nagy hadronütköztető, Tér 12 Kulturális Egyesület, RS9 Vallai kert, 2022. január 24, 19:00.

kepernyokep_2022-01-29_00-10-40.png

Játsszák: Boda Tibor, Háda Fruzsina, Viktor Balázs, írta Hodászi Ádám, rendezte: Viktor Balázs

Az csak természetes, hogy megnézünk egy olyan úgy csapatot, mint a Tér 12. Hiszen, trendvadászok lennénk, vagy mi. A csapat A nagy hadronütköztetőt ezúttal, második bemutatóján, az RS9-ben állította színpadra és nem az Óvóhelyen (ami úgy tűnik nyári törzshelyünk volt) érdekesség továbbá, hogy Jani szerepét a rendező, Viktor Balázs játszotta. A darab vegyes benyomást keltett bennünk, és ez jó, mert van miről beszélni. Ám, egy biztos: kell, hogy ezt a színdarabot a Z generáció lássa, mert róluk szól.

Az esemény fb oldala itt.

Három fiatalt látunk a színen. Ismerjük őket, találkoztunk velük sokszor. Neten, vagy munka közben az áruházban, vagy az egyetem folyosóin. Ha Z generációsok lennénk, akkor onnan is ismerhetnénk őket, hogy a minap ill. néhány éve még középiskolai osztálytársaink voltak. Nem mindenkinek padtársai persze, csak azoknak, akik nem túl jó gimibe vagy szakközépbe jártak.  Igen, ez egy szocio-thriller azok számára, akik klausztrofóbiásat óhajtanának játszani a piros-fehér-zöld földön. Ez az előadás azokhoz a fiatalokhoz szól, akik még nem hagyták el Magyarországot, mert ide köti őket a szegénység vagy a hamis lehetőségek árnyai. 

Hogy a verbális ámokfutást folytassuk, hazánk a világ azon része, ahol az állam és az általa nagyon sok közpénzen idecsábított cégek hét határra szóló kísérleteket végeznek. Csak itt nem nukleonokat ütköztetnek, mint a CERN-ben, hanem embereket. Ahogy Romhányi mondta: ezek emberkísérletek, amiket állatok hajtanak végre. No, de félre a csúnya politikai sárdobálással, mocskolódással. Nem dolgunk nekünk az ilyen! Jut eszünkbe, remek betétdalt hallani benne: Krubi legendás számát, amit itt most nem idéznénk (aki akarja hallgassa meg inkább az alábbi linken).

Krubi – Orbán, *** ki a Ferinek.

Nehéz megmondani, hogy ki a gonosz ebben a darabban. Gábor (Boda Tibor) keményen dolgozó kisember, persze középvezető, de nem egy menő tech cégnél, hanem egy áruházláncnál. Nála lakik albérletben Jani (Viktor Balázs), aki szociológushallgató, és egyre gyakrabban van ott náluk Jani barátnője (Háda Fruzsina). Ebben az idegesítően kicsiny ködkamrában ez a három ember ütközik, és ennek látjuk nem túl világraszóló következményeit. Miért? A CERN-ben mit csinálnak a részecskék? Jönnek, ütköznek és mennek, nem? Nos, boldogok lennénk, ha azt mondhatnánk, ezek az emberek csak azért kapnak hajba, mert rosszul kezelik személyes konfliktusaikat. Milyen szép is lenne, egyszer se leírni, hogy "a vidéki srác", "a falusi lány", "a külvárosi kemény gyerek". Hogy itt nem szociológiai, hanem individuális archetípusokról van szó. Hodászi szövege azonban ezt a szépelgést nem engedi. Épp ellenkezőleg! Újra és újra figyelmeztet arra, hogy ne veszítsük el ezt a nézőpontunkat.

A rendező munkáját dicséri a következetesen végigvitt ciklotron hasonlat. Gábor rap-pel és pörög, Jani rodeózik a gurulós széken, Zsuzsi szobahőmérséleten bolyong két pólus között. Az egymás problémái iránti érzéketlenség végig nyomasztó árnyat vet az eseményekre, holott direktben nagyon kevés helyen tetten érhető ez a központi motívum.

hadr_1.jpg

Boda Tibor

A három karakterből Gábor, aki szándékosan, valami beteg meggyőződésből, tesz magasról a többiekre. Ő a szociopata. Ennek ellenére nem félelmetes, és a darab sok ziccert kihagy ennek a karakternek a sötét szerepével kapcsolatban. Ez elbizonytalanít minket, hiszen a kisrealizmus nem helyettesíti a drámai fordulatokat. A drámát mindennapi események vezérlik, rokon betegsége, banális összeveszés és szokásos kicsinyes vezetői bosszú. Ezek azonban nem olyan érdekesek, hogy megrázzon minket, az előadás ezen ágai unalmasak. Indivduálpszichológiai érelemben kétséges, hogy Gábor melyik fiatalt szereti inkább? Zsuzsit vagy Janit választja-e? Nagyon úgy fest, hogy mindent összevetve, neki inkább Jani kell, de cselekedetei olyannyira rejtettek, hogy alig jutunk el akár ezen kérdéseknek felvetésének fontosságáig is.

Zsuzsi karaktere papírtigris, igen jellemző szereplője a magyar társadalomnak. Szóban kiáll az elvei és céljai mellett, de semmilyen áldozatot nem kíván hozni a saját és mások boldogsága érdekében. Halálra dolgozza magát, de a hármas szerelmi fészekből nem kíván kivonulni. Szerencsére ez némi drámai konfliktust is hoz, de jellemző is. Nem elég rossz az élete a Zsuzsiknak, hogy mindent feláldozzanak annak az oltárán, hogy megvalósítsa fiatalkori vágyaikat. Végül is megvan a barátocskája, aki szereti, van egzisztenciája, műszakvezetőként sok fiatalnál gazdagabb, mármint azoknál, akiknek a telójukon, a ruháikon és a szakmai lelkiismeretükön kívül másuk sincs, mint a közösségi aktivizmusuk. Nagyon nagy az arca, hogy ő tudja, hogy milyen mélyszegénységben élni, de halvány gőze sincs arról, hogy ez ellen hogyan és milyen áldozatokkal kéne küzdeni. Ezzel szemben a korosztályában nagyon sokan vannak, akik tudatosan tesznek a maguk és az ország jövőéért, lásd a FreeSzFE-s hallgatókat.  

hadr_2.jpg

Viktor Balázs és Háda Fruzsina

Jani a kényelmesség másik bálványa, mégis a legközelebb jut a helyzet megértéséhez. Anyu és apu valóban mindent megad neki, és cserébe kéri a konfortizmust, ami egyáltalán nincs ellenére Janinak. Talán az egyetlen, ami miatt kisebbségben érezheti magát, hogy egy vidéki kisvárosból érkezett, de lévén minden előjoga és lehetősége megvan, ez legfeljebb vicces szituációkat szül, de feszültséget nem. Meglepő, azonban, hogy szociológushallgató létére ennyire érzéketlen Zsuzsi problémáira. Érti a dolgokat, mert hülye poénokat képes farigcsálni, amik ülnek is, de csak egy jó erős összeveszés mozdítja ki kényelmes állapotából. Ennek ellenére ő az, aki végül rámutat arra: ez az egész így nagyon nincs jól!

A szinte kizárólag fiatalokból álló közönség érzelmei megfejthetetlenek voltak számunkra. A nevetések megvoltak, de közös elámulás, aha élmény nem. Nagyon erősen gyanítható, hogy ezt a közönséget kiválóan mintázza Jani figurája. Értik, de ugyanúgy nem kívánnak megnyilvánulni, mint azok a fiatalok, akik pontosan tudják, hogy az első adandó alkalommal itt hagyják ezt a lepratelepet? Vagy még nem is értik? Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy mit gondolnak erről. A Z és millenniumi generáció átélte, hogy nem engedik döntési helyzetbe, miközben a hatalmon lévő és a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó magyar boomerek csak a kiröhögés és nevetségessé tétel, és az ellenségnek vélt partner teljes elpusztítása stratégiái közül választanak. Eközben lázálmaikban azt kívánják, hogy szabadítsa már meg valaki tőlük az országot.

 Kedves Tibor, Fruzsina, Balázs és Ádám, köszönjük ezt az érdekes, elgondolkodtató és fontos előadást! 

 

 

Szólj hozzá

RS9 Tér 12