A mizantróp
Molière: A mizantróp, Anyaszínház, RS9 Színház, Jelenlét Színház, RS9 Színház, 2025. április 12., 15:00
Játsszák: Menszátor Héresz Attila, Fantoly Nikolett, Csáki Rita, a díszletet, jelmezt tervezte és az előadást rendezte Menszátor Héresz Attila.
Úgy esett, hogy a zseblámpás éppen Molière komédiáit tanulja irodalomból, és a műveket ousztán olvasva erőteljes kételyei támadtak, hogy lehetséges-e még ezeket a komédiákat érvényesen színpadra állítani. Így nem is jöhetett volna jobbkor az RS9 Színház ajánlata, az Anyaszínház A mizantróp című előadására. A délutáni előadás végére, ha Molière-rajongó nem is lett, A mizantrópot megszerette. Kellett ehhez Petri György zseniális fordítása és Menszátor Héresz Attila merész ötlete, a csupán hét szereplőt meghagyó átirat, az őket játszó három színész intenzív alakításai, és a végre pontosan a helyén kezelt videotechnika. A XVII. századi szalonélet, a jó társaság átköltözött a közösségi média terébe, itt építgeti saját imázsát, és innen mond megsemmisítő ítéletet bárkiről és bármiről. Az idő kereke furcsán forog, megint sokat tanulhatunk Molière-től, aki otthonosan mozgott az abszolút hatalom infantilizáló útvesztőiben, és kíméletlenül vette észre az alattvalók és a hatalom játékait. A Vérszabó Noémik, Párkányi Raab Péterek, Zalán Jánosok, MMA ösztöndíjak korában adhat-e átgondolandóbb kérdéseket egy színmű, mint amiket A mizantróp föltesz?
Fotó: RS9 Színház
Kritikusként személyes érintettséget is érzünk, közel áll hozzánk ez a történet. Alceste, Philinte és Celiméne stratégiáin keresztül végig gondolni, mi hogyan viszonyulunk saját Oronte-, Arsinoé- és Clitandre-szerű ismerőseinkhez, módfelett tanulságos. Míg egy bizonyos pontig teljesen tudunk azonosulni Alceste attitűdjével, annak rugalmatlansága, empátiahiánya és vakfoltjai egy idő után visszariasztanak. Meddig tiszteletreméltó megalkuvásmentesség, őszinteség és a minőségnek való elkötelezettség és mettől önsorsrontás, egyszerű bunkóság vagy bántalmazás? A Menszátor Héresz Atilla alakította mizantróppal sokáig nagyon lehet menni. A közélet és a kulturális élet napi szintű eseményei miatti undor, az ajnározott giccstől való viszolygás, a folyamatos intrika és helyezkedés miatti tartózkodó távolmaradás hosszú évek óta átélhető alapélmény. Nem csak kritizál, de azt is fölmutatja, mit tart valódi művészetnek. A középkori francia ballada, amit ellenpontként állít Oronte mesterkéltségével szemben valami tiszta, elementáris hangot keres a művészetben, tétet és drámaiságot, ami a saját korából hiányzik. Az azonban, ahogy legközelebbi barátjával, Philinte-el (Csáki Rita) bánik, és ahogy szerelmét, Celiméne-t (Fantoly Nikolett) mind erőszakosabban saját ideái szerint alakítaná, az őt is besorolja számunkra az egoista karakterek közé. A mizantróp, a saját sztenderdjeit alkalmazva önmagára, elbukik a szemünkben.
Fotó: RS9 Színház
Fantoly Nikolett alakításában Celiméne öntörvényű fiatal nő, aki a szűkre szabott lehetőségek között szeretné minél kiteljesedettebben megélni önmagát. Tartja a hátát Alceste egyre vállalhatatlanabb viselkedése miatt, a háttérben minden szálat megmozgat, hogy elsimítsa a botrányokat. Az A. E. Bizottság Szerelem című dalára komponált duettje Menszátor Héresz Attilával nagyon pontosan megmutatja ennek a kapcsolatnak a korlátait. A Csáki Rita játszotta Arsinoé-val való jelenetük parádés, cukormázba bujtatott gonoszkodás. Ennek következménye a zoom-meetingben rázúdított karaktergyilkosság. Választását, hogy ennek ellenére sem megy remetének Alceste-t követve, önazonosnak éreztük.
Philinte, ahogy Csáki Rita játssza, szó szerint rezonőr, a raison, a józan ész hangja Alceste mellett. Képviseli azt a civilizációs minimumot, ami nélkül szétesik a társadalom szövete. Tudja, hogy vigyáznunk kell egymás arcára. Kicsit persze irigyli Alceste trollkodását, és élvezi a műsort. Tőle sem állnak távol a kétértelmű vagy eltúlzott reakciók, de ezek mindig olyan keretek között maradnak, hogy az érintett vagy magyarázhassa a saját szája íze szerint vagy megtegye azt, hogy elsiklik felette. Fontosabb számára a barátság, mint az igazság, és ez vállalható értékválasztás.
Fotó: RS9 Színház
Menszátor Héresz Attila rendezőként tehát három, egyenrangú karaktert, három stratégiát eresztett össze a színpadon és ezzel máris dinamizálta a vitadráma statikusságát. Az, hogy videóbejátszásokban és élőben is ugyanez a két színész alakítja az ellenlábasokat is, Menszátor Héresz Attila Oronte-t, a dilettáns költőt és Clitandre-t, a társaság nagyasszonyát, Csáki Rita Arsinoé-t, az erkölcscsősz vénkisasszonyt, igen csak szórakoztató stílusbravúrokra ad lehetőséget. Szintén a rendező keze munkáját dicséri az előadás látványvilága. A piros-fekete-fehér színekkel operáló díszlet és jelmezek hangulatosan idézik meg Alceste értelmiségi világát, és azt a skálát, hogy melyik szereplő milyen távol áll az ő véleményétől. Szórakoztató, nagyon szerethető és sok gondolkodni valót adó előadással lettünk gazdagabbak.
♥
Kedves Nikolett, Rita és Attila, köszönjük ezt remek Molière:-variációt és a nagyszerű játékot!
