Megmihálylottak - avagy fű voltam mostan sár vagyok, Színészképzés Pécs OSZIP, Apertúra – A Perpetuum Manufaktúra, 2023. november 12., 18:45

Játsszák: Kis Olivér, Nagy Nóra Alma, Szemesi Csenge, Tóth Bence Elmó, plakát: Schile Lilu, dalszövegek: a fiatalok, zene – Kis Olivér, dramaturg : evribádi, executive producer : Urbán Tibor, osztályvezető tanár : Józsa Richárd, rendező : Benkó Bence (vagy Elmó) ((vagy Trepljov))

Ez az év számunkra a hazai színészképzés műhelyeinek megismerésével is telik. Láttunk freeSZFE-s és SZFE-s előadásokat, odaszoktunk a KIMI-be, ránéztünk a Pesti Magyar Színiakadémiásokra, és most, az Apertúra – A Perpetuum Manufaktúra jóvoltából, megismerkedhettünk a pécsi OSZIP-pal is. Benkó Bence rendezett számukra MEGMIHÁLYLOTTAK, avagy fű voltam mostan sár vagyok – sok vétek a színpad törvényeivel szemben Csehov Sirály című drámaiatlan drámájának számunkra érdekes gondolati magvát felcsipegetve – címmel előadást. Mi tagadás, kíváncsiak vagyunk, mit és kiket fogunk nézni az elkövetkezendő években, mit hoz a jövő. A Megmihálylottak viszont azt a kérdést teszi fel, lesz-e jövő egyáltalán.

Már az eseményoldal böngészésekor három nyomot is kapunk, milyen irányba indultak el a fiatalok az előadás létrehozásakor. A megmihálylott ige az Új magyar tájszótár szerint Debrecen környékén gyűjtött ritkán használatos szó, jelentése: elromlik, végérvényesen tönkre megy. A címhez csatolt verssortöredék Zelk Zoltán Sirály című gyászverséből származik, amely az 1963-as Tűzből mentett hegedű című kötet záródarabja. A vers egy hosszabb részlete aztán el is hangzik az előadás egy pontján. A harmadik nyomot a legegyszerűbb dekódolni, a hagyományosan színházi ars poeticát megfogalmazó Csehov-darab magától értetődő választás egy pályakezdő csapat öndefiníciós kísérletéhez. Már ez a három utalás előrevetíti, hogy ne számítsunk csillogó szemmel világmegváltásra törekvő ifjúságra, illúziókra, amivel le kell számolni, helyette reális látleletre, közéleti és közérzeti állapotjelentésre, amiből megtudhatjuk, milyennek látják választott szakmájukat, a színházcsinálást, a csapat tagjai.

A színészek a Sirály egy-egy karakterének habitusát, motivációit, művészethez való viszonyát magukévá téve játsszák el önmagukat. Kis Olivér Trigorinként tépelődik, elégedetlenkedik önmagával, Tóth Bence Elmó Trepljovként próbál valami újat alkotni a színpadon, amiben még társai sem hisznek, ágál és csalódik. Szemesi Csenge Arkagyinája egy alkalmazkodóbb, a kőszínházi struktúrába belesimulni vágyó figura, nem kollektív alkotásként, hanem individuális alakítások összességeként látja a színházat. Nagy Nóra Alma Nyinája nyitott, elkötelezett és végül kiábrándult, kétségbeesett színésznő. A Csehov-mű fő konfliktusai tehát megmaradnak, a darab hangulati íve sértetlenül megvalósul, miközben szövegszinten minimális marad meg a Sirályból. A Sirály dallamára hangszerelt, mai és aktuális problémákkal kell tehát foglalkoznunk. A sötét és kiábrándító összképet oldja a szöveg és a játék humora, és nem utolsósorban a Kis Olivér zenéjére írt, néhol parádés énekes betétek szövegei és megvalósításuk.

Az előadás után a Kétlámpás azon morfondírozott, hogy melyik generáció is járt jobban. A mi, a rendszerváltáskor kamaszodó generációnk-e, akiknek a magára eszmélése és pályakezdése tele volt hamis ígérettel, hogy aztán középkorúként hatalmasat csalódjunk azokban, akik becsaptak minket. Vagy a mostani pályakezdők, akiknek még csak ígérni se ígér senki semmit és a teljes reménytelenségből, a lehetőségek napról-napra való szűkülését látva kellene elindulniuk valamerre. A legmegrázóbb számunkra Nagy Nóra Alma utolsó monológja volt. Egy pislákoló gyertya fényénél arról beszélt, hogy az a két dolog, ami iránt elhivatottságot érez, a pedagógusi pálya és a színművészet egyike sem járható út, amennyiben a legelemibb létszükségleteinek biztosítása is a tervei között szerepel. Aztán sötét. Hogy ne ilyen reménytelenül fejezzük be ezt az írást, örömmel tudatjuk, hogy az osziposok decemberben is jönnek Budapestre, az RS9 Színházban láthatjuk a most megismert és megszeretett négyestől Józsa Richárd rendezésében a Grönholm-módszert.

♥

Kedves Olivér, Nóra Alma, Csenge, Elmó, Lilu, Tibor, Richárd és Bence, köszönjük ezt az érdekes és szórakoztató előadást, örülünk, hogy megismerhettünk titeket!