2019. jan 14.

Öröm és boldogság - Teatru 3G Színház

írta: Két Lámpás
Öröm és boldogság - Teatru 3G Színház

Székely Csaba: Öröm és boldogság, Teatru 3G Színház, Szkéné Színház, 2019. január 12. 17:00

10326.jpg

Játsszák: Badics Petra, Benedek Botond Farkas, Fodor Piroska, Kovács Károly, Nagy István, Orbán Levente, Szász Réka. Látvány: Andi Gherghe, zene: Kovács Károly, asszisztens: Simon Kálmán Attila, rendező: Andi Gherghe.  

Nagyon sok olyan előadás van, ami érinti az LMBT emberek életét, köztük több kiváló érzékenységgel megtervezett, és sok a szokásos sztereotípiákra építő, a melegekből bohócot csináló produkció. Talán egy olyan van, ami kifejezetten egy meleg párkapcsolatról szól, a Momentum társulat Fiúk ketten c. interaktív produkciója. És most itt van Székely Csaba Öröm és boldogsága, ami két leszbikus nő és három meleg férfi mindennapi élethelyzetein keresztül mutatja be a nem kis kihívásokkal terhelt erdélyi magyar LMBT emberek életét. Azt már a Kutyaharapásban is láttuk, milyen ügyesen tudja Székely Csaba becsempészni a melegeket és problémáikat a legmacsóbb gengszteres szituációkba is, továbbá kiemelendő, hogy az érzékeny megoldásokban nagyon jó segítője volt Szikszai Rémusz, aki körültekintően tartotta a kezét a Kutyahariban szereplő karakterek színpadi megjelenítésének ütőerén. Az Öröm és boldogság esetén számos forrásból dolgozott Csaba, a kolozsvári meleg közösségtől kezdve a 3G társulat tagjain és más lelkes segítőin keresztül, és nyilvánvalóan a rendező, Andi Gherghe, is a legfontosabb feladatának tekintette a centrális probléma kommunikálását: emberek dehumanizálása rettenetes veszélyekkel fenyeget, az LMBT emberek emancipációja nem várathat magára, hiszen már 2019-et írunk.

Az előadás adatlapja a Szkéné Színház honlapján.

Azt már mi tanárként is észrevettük, hogy a magyar fiatalságot, amely meglehetősen konzervatív, akár a szüleik, a nemzeti kisebbségek problémáin keresztül lehet (talán) megszólítani. Érezzétek át, mondtuk nekik, mi lenne, ha ti lennétek annak a vajdasági magyarnak a helyében, akit azért vertek meg, mert hallhatóan magyarul beszélt. Vajon el tudtátok-e volna kerülni a verést, hiszen csak magyarul tudtok? Nos, a melegek identitása hasonló: nem tudnak nem melegek lenni. Székely Csaba eredetileg Marosvásárhelyre szánt színpadi műve – ahogy az író megfogalmazta – arra hívja fel a figyelmet, hogy Erdélyben úgy viszonyul a meleg kisebbség az erdélyi magyarsághoz, mint az erdélyi magyarok a románokhoz. Az érzékenyítés működik, a színpad megteszi hatását, ám a probléma inkább az, hogy kik hajlandóak egy ,,meleg darabot'' megnézni a színházban? Ez a fajta elfordulás, agyonhallgatás, néma elzárkózás elég fontos mondandója az előadásnak, és a legsúlyosabb mondatok is ebből a témából kerekednek ki. Ne gondoljuk azonban, hogy nem fogjuk halálra nevetni magunkat az Öröm és boldogságon. A súlyosság jól kiegyensúlyozott módon feloldással és terápiás hatással is társul. Akár melegként, akár többségi szexuális beállítottságúként nézzük az előadást, érteni és élvezni fogjuk a problémákat és talán a megoldásra is rálelünk.

szekely-csaba-orom-es-boldogsag-a-3g-szinhaz-vendegjateka-original-121433.jpg

Kovács Károly (előtérben), Nagy István (háttérben). (Fotó: Jegy.hu)

Az előadás két kerettel is rendelkezik. Egyfelől egy rádió vagy TV műsort látunk, amelyik ,,gusztustalan'' lények, békák, varangyok stb. életéről szól. A műsorvezető a cicafüles hajráfban Fodor Piroska, aki a kommentátor szerepen túl az összes antipatikus női szerepet is játssza, nagyon hatékonyan képes felkorbácsolni az indulatainkat, akár az erőszakos házbizalmit, akár az erkölcscsősz nővérkét alakítja. Az előadás azzal a képpel kezdődik, amivel lényegében véget fog érni, Ádám, a tanár (Benedek Botond) tragikus halála az, ami felé tartanak a jelenetek. Az Örkénybeli magyarországi premieren nem ugrott ki olyan jól, de a Szkénében azonnal világos volt, hogy a jeleneteket nem csak vallomások, de stand-up-os monológok szakítják meg. Lényegében mindegyik meleg karakter elmondja a szexuális irányultságára való ráébredésének történetét. Az egyetlen kivétel Ádám, aki tanárként a tanáridentitás problémáiról beszél. Ez a monológ nincs benne a kötetben, de nagyon kell a produkció elejére, hogy azonnal megnevettessen egy semleges, de minket is érintő témával, a tanár-diák interakcióval. És voltaképpen a benne megfogalmazott tukmálás, ahogy a tanár a diákra erőlteti a tárgyát, párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom a melegekre próbálja erőltetni a saját viselkedését.

23157121_2059123237708122_4513244887803916204_o.jpg

Badics Petra, Benedek Botond (Fotó: 3G fb)

Az előadás egészére jellemző a felszabadító hangulat, az elfogadó légkör és a veletek vagyunk érzésének keltése. Azoknak is szól, akik nem gondolkodtak még el a meleg identitáson, nekik barátságos hasonlatokkal magyarázza el, milyen melegnek lenni. Az LMBT emberek pedig az ismerős szituációkat szemlélve bemerítkezhetnek a ,,nem vagyok egyedül'' mámorító élményébe. Kettős feladatot vállal tehát magára ez a produkció. Egyfelől jöjjenek, akik megfáradtak, mert vigasztalásra lelnek. Másfelől nagyon sok a vitákban előforduló, melegekkel szembeni érv, ezek nagyon ügyesen le van csapva, a cáfolatok betonkeményen állják útját az emberi butaságból eredő unásig ismételt hülyeségeknek.

23215595_2059123484374764_1754675845759603538_o.jpg

Badics Petra, Nagy István, Szász Réka (Fotó: 3G fb.)

Nagyon finoman, de központi helyre pozicionálva dolgozza fel a szerző az LMBT mozaikszó L és M betűje közötti feszültséget is. A férfi M ugyanúgy képes leuralni, lekicsinyelni a női L-t. Erre a többszörös hátrányos helyzetre vonatkozó figyelmet szakszóval interszekcionális személetnek nevezzük. Ritkaság, hogy egy LMBT témát megjelenítő előadás ilyen bátran és érthetően hívja fel a figyelmet arra, hogy a meleg férfiak, még ha ugyanabban a szexuális irányultsággal kapcsolatos cipőben is járnak, mint a leszbikusok, nem feltétlenül mentesülnek a nők iránti sztereotípiák hatása alól. A kisebbségi létből nem fakad automatikusan érzékenység a másik problémájára. Sőt, az erdélyi magyar melegek témája éppen erre hívja fel a figyelmet. Ez a figyelemre méltó jelenet Judit (Badics Petra) és Ádám (Benedek Botond) között zajlik. A kisváros társadalmának összenyomottságából következik (bár nincs kimondva, de valószínűleg Marosvásárhelyről van szó, hisz ott van egyetemi orvosi kar), hogy Judit és Tekla (Szász Réka) nem igazán talál egymásra, valahogy egymásra vannak utalva, mint a város kevés leszbikusai közül kettő. A komoly doktornő és a fecsegő lányka azonban nem feltétlenül lenne egy pár egy nagyobb településen.

oesb2.jpg

Fodor Piroska (Fotó: 3G fb.)

Andi Gherghe rendezői koncepcióját dicséri, hogy alkalmazza a szimbolikus megjelenítés technikáját. A durvább vagy szexuális jeleneteket stilizálva mutatják be a színészek. A téma szempontjából legfájdalmasabb jelenet, Tekla, a leszbikus lány (Szász Réka) megerőszakolása a csuklya alatt rejtőzködő férfi által (Nagy István), erőszakos táncmozdulatokba és stroboszkópos fényhatásba van burkolva. Dénes (Kovács Károly) és Ádám (Benedek Botond) szexjelenete csak hangként hallatszik, az is absztrahálva, dob és doromb válaszolgat egymásra egyre gyorsabb ütemben. Béla (Orbán Levente), Ádám, a rendőr (Nagy István) és Tekla tömegverekedése Fodor Piroska narrálása mellett, operaformába van öntve. Ez olyan jól meg van csinálva, hogy egyikünk meg volt róla győződve, hogy visszaemlékezve az örkényes előadásra az események valóságosan megtörténnek a színpadon és nem csak elbeszélve vannak.

23154762_2059123251041454_2426459653436602187_o.jpg

Kovács Károly, Orbán Levente (Fotó: 3G fb.)

A fő motívumot, a kibeszéletlenséget, szótlanságot emeli ki Béla (Orbán Levente) és Dénes (Kovács Károly) eseményszála. Béla motivációiról alig tudunk valamit, valószínűleg egész életében nem beszélt annyit, mint most Dénessel vagy vele kapcsolatban. Dénes a fiúk között a legszimpatikusabb, a nézőkhöz legközelibb karakter, ő szólítja meg a közönséget is, és teljesen elhisszük azt is, hogy Béla szófukarságát is fel képes oldani. Orbán Levente karaktere amúgy beleillik a filmszerepeibe, eddig mi őt a Kojot (2017) c. filmben láttuk, de a Guerilla (2018) c. filmben is szerepel.

23215392_2059123327708113_2115231588430991974_o.jpg

Badics Petra, Szász Réka (Fotó: 3G fb.)

A kiváló előadás után a közönségtalálkozón is maradtunk, az írót látta vendégül a Szkéné Színház részéről Tana Kovács Ágnes művészeti vezető és Sándor L. István a Selinunte Kiadó részéről. Székely Csaba legutóbbi drámakötetét a Selinunte Kiadó adta ki Idegenek címmel, az Öröm és boldogság is ebben olvasható. Ebben a beszélgetésben hangzott el Jeles András hasonlata, miszerint Székely Csaba stand-up-okat ír, ami persze nem igaz, de ebben az előadásban ezt azért ügyesen megvalósította a 3G Színház. Nagyon szép küldetésnyilatkozat hangzott el az író részéről, amikor úgy nyilatkozott, hogy a társulat érzékenyítő előadásai pici cseppenként hullajtják az emberek szívébe a humanizmust, és ha ehhez sok ilyen kis csepp csatlakozik, akkor talán sikerül megváltoztatni az idegenkedésre és ellenségeskedésre vevő embereket. Örömteli esemény, hogy Székely Csaba 10 c. darabját műsorára tűzte a Radnóti Színház, és a Katonával is tárgyalnak egy Székely-mű bemutatásával kapcsolatban. Persze itt a Szkéné Színházban már nagyon régen több darabja is repertoáron van, a Két Lámpás blog kontingensének és más rajongóknak nagy örömére.

borito-szekely-csaba.jpg

Székely Csaba, Idegenek, Selinunte – a színházi könyvek kiadója, 2017, 404 oldal.

Még sosem láttunk ilyen kiválóan eltalált módon megszervezett könyvbemutatót. Így kell ezt csinálni! Teljesen természetesen adódik, hogy egy előadás után kell az alkotókkal beszélgetést szervezni, és ennek apropóján a drámakötetet is bemutatni. A vendégtársulat piciny ízelítőt is adott a MaRó c. előadásból, Fodor Piroska és Nagy István mutatott be egy a romániai magyarság és románság közötti szarkasztikus jelenetet ebből a produkcióból.  A két kiváló színész által rögtönzött előadás után még beszélgettünk a romániai magyar színi társulatok helyzetéről, a Székely Csaba darabjait ért támadásokról, de mégis jó hangulatban ért véget az esemény, a szerző elé járultunk saját kötetünkkel is, és az Idegenek egy dedikált példányával távoztunk.   

Kedves Petra, Botond, Piroska, Karesz, István, Levente, Réka, Andi, Kálmán, Csaba, továbbá Ági és István, nagyon szépen köszönjük ezt az emlékezetes, tartalmas és gyógyító estét! 

Szólj hozzá

fesztivál Budapest Pride Szkéné Színház Andi Gherghe Teatru 3G Színház