Spiró György: Prah, SZFE, 2026. április 13., 19:00

Játsszák: Kakasy Dóra, Vass György, rendező: Kiss Dorina

Izgalmas feladat elé állítja a negyedév az SZFÉ-n bábrendezőnek tanuló hallgatókat: a három és fél év alatt elsajátított bábos gondolkodást kell fölfüggeszteniük, és vizsgaként egy prózai rendezést kell színpadra állítaniuk. Érdekes megfigyelni, ki mennyire érzi komfortosan magát ebben a szerepben, milyen elemek csempésződnek vissza tudatosan vagy akaratlanul a bábok világából. Láttuk már Nagy Regina Osztrovszkij Vihar című drámáját a Szkénében, és Kerekes Áron vizsgamunkáját, a Jelenetek egy házasságból lakásszínházi változatát. Mindkettőben megmaradt valami a bábszínházra jellemző varázslatból: a látomásos jelenetek fényezése, a Viharban Borisz és Tyihon alakjának egybemosódása, a Bergman-adaptáció esetében pedig az utolsó jelenet valódiságának lebegtetése és a főszereplő pár több alakban való tükrözése is ilyen volt.

Azt már többször megfigyelhettük, hogy prózai rendezők munkájára milyen megtermékenyítően tud hatni a bábszínház formanyelvével való találkozás, most azt is megtapasztaltuk, hogy a bábos gondolkodás milyen izgalmasan tud hatni a prózai művek színrevitelénél. A báb egyre inkább kitör abból a karanténból, ami korosztályi és műfajhatárok közé szorítja ezt a formát, és egyenrangúvá lesz. A legújabb bábrendezői generáció már mindkét világban otthonos, érdemes tőlük tanulni.

Kiss Dorina választása, a kifejezetten kisrealista szituációra épülő Prah, egészen meglepő. Mégis valahogy ez tartalmazta érzésünk szerint a legtöbb bábszínházi elemet, amellyel egyfelől nagyon jól ki tudta aknázni a drámaszöveg humorát, másfelől a tragikumát is elmélyítette. A 2006-os Spiró-egyfelvonásos olvasható a Színház folyóirat drámamellékleteként.

„Mind álmodtunk már, mi mindent megengedhetnénk magunknak, ha megnyernénk a lottó főnyereményt. Egy szép új lakás… – mit lakás! Egy villa! Egy pihentető nyaralás – mit nyaralás! Veszünk egy szigetet az Adrián! Vagy tegyük félre a gyerekeknek? Azok már így is el vannak kényeztetve! Tegyük be a bankba? De mi van, ha ellopják? Mi van, ha megtudják, és akkor mind ránk támadnak? A saját gyerekeink is! Csak a pénz miatt! Jaj, kellett nekünk egy gonddal több?”

Szomorú dráma a Prah. A rendszerváltás veszteseinek drámája, a mi szüleink, a rendező korosztályának nagyszüleinek drámája. A tanult tehetetlenségé. Azé az érzésé, hogy az ismert rossz is jobb, mint a bizonytalanság, az ismeretlen. Talán az életgyávaságé. És ez most, 2026 áprilisának közepén, nemcsak múltfeldolgozás. Újra milliónyi ember éli ezt át, akik nem eufóriát éreznek, nem az újrakezdés lehetőségét látják, hanem gyászolnak, szoronganak, és belebetegszenek a változásba. A mi lottóötösünk nekik átok, szívesen eltüzelnénk a sparhelten, ha lehetne. Ez az identitásválság nem egyik napról a másikra fog megoldódni, ha egyáltalán valaha megoldódik.

„Nem tudod kicserélni, ami volt. Nyomorúság, az volt. Azt nem lehet kicserélni utólag.”

Az előadás hangkulisszája, a Kossuth Rádió egy napi műsora az ismétlődő reklámmal deiktikus elemként mutat rá a drámára, foglalja azt össze. Az álmodozás, a jobb élet reménye, az élet bármilyen kis apró öröme csak egy elemelt, irreális világban lehetséges, mindig fényváltások és a Lakmé Flower Duet-jének éteri hangjai kísérik. Ez egyre roncsoltabb formában szólal meg, jelezve, hogy a karakterek képtelenek lennének ennek az örömnek és felszabadultságnak a megélésére.

Az ismétlődő elkeserítő események miatt az emberek hajlamosak a csüggedésre, de nem értelmetlen körforgás az emberiség története.

Kakasy Dóra és Vass György lubickolnak ezekben a szerepekben, életkorukból adódóan egy másik tapasztalatot hoznak be a játékba, amit a rendező alaposan ki is aknáz. A fel-felbukkanó kakaósdobozzal való, néhol már burleszkeket idéző játék, a nőnek nagyon hiányzó apát jelképező kis, narancssárga olvasólámpa dédelgetése egészen bábos megoldások. A szereplők mozgatásában is sokszor felsejlik a bábmozgatás technikája. És valahogy pont ettől válik hitelessé ennek a megnyomorított emberpárnak a tragédiája.

Egy újabb rendszerváltás küszöbén hátha most jobban csináljuk…

♥

Kedves Dóra, György és Dorina, köszönjük ezt a fantasztikus előadást, játsszátok még nagyon sokat!