Kárpáti Péter: A Pitbull cselekedetei,Titkos Társulat, Jurányi Ház, 2017. október 1. 20:00

Szereplők: Nagy Zsolt, Stefanovics Angéla, Szabó Zola, Stork Natasa, Lőrincz Zsuzsa, Boross Martin. Író: Kárpáti Péter, dramaturg: Sebők Bori, látvány: Sebő Rózsa, produkciós vezető: Kulcsár Viktória, munkatárs: Boross Martin, tánc: Vadas Zsófia Tamara, rendezte a szerző és a társulat.

א

Váróterem vagy előszoba, esetleg folyosó, gang, ahol ülünk. Egy hajléktalan kinézetű ember kezd el mindenféle hülyeséget beszélni hozzánk. Hibáról, szarásról, gravitációról, evolúcióról, napozásról, tengerpartról, Napról, Mózesről, valami prófétáról, és hogy most be fogunk menni valahova, ha beengednek. Élvezzük, mert színházba jöttünk, de félünk is kicsit: mi az, hogy "ha beengednek". Kik engednek be vagy nem engednek be? És hol van az a bent, ahova be fogunk menni?

Aztán világos lesz, egy lakótelepi lakásról van szó, ahol Zola (Szabó Zola) és Endzsi (Stefanovics Angéla) kártyáznak, amikor megérkezünk, és valóban felvetődik bennünk, hogy szakadt, zavaros beszédű kísérőnkkel (Nagy Zsolttal) vajon be leszünk-e engedve oda. Kísérőnk, a próféta már minden lakást végigcsöngetett a Keleti Pályaudvartól idáig, már rendőrök jöttek rá, de nem találta, aki befogadná éjszakára. A szállást kérő rejtélyes kéréséből következtethetünk arra, hogy majd valamit meg fogunk érteni később, vagy nem, de az biztos, hogy ez nem lesz könnyű menet. Ez egy rejtvénydarab lesz, amin sokat fogunk majd gondolkodni, hogy mi mit jelent, melyik jelenet volt időben előbb, hogy most ez tényleg megtörténik-e vagy csak egy álom, esetleg tényleg egy prófétával állunk szembe, vagy csak egy őrült gonosztevővel. Azok-e a jók, akik annak látszanak, vagy a jók nem is jók, valamit tettek, ami miatt nem kéne sajnálnunk őket. Nem ismerős? De igen: ez egy lynches darab.     

"Íme a víz és íme a kút.
Idd ki mind és levisz az út.
A szem fehérje a ló.
Benne örök altató."

A mester szavai. David Lynch favágójának delejes verse a Twin Peaks – Visszatérés (2017) c. sorozat 8. epizódjából.

ב

Kárpáti Péter szövegét egy kicsit módosította a társulat (benne Kárpáti Péterrel), nagyon jó helyekre betoldottak egy-két szót és kihúztak felesleges vagy éppen zavaró bekezdéseket, néhol nem követik a drámaíró utasításait. Maga a szöveg egy kiváló mátrix, nem teszi le a voksát egyetlen értelmezés mellett, ami lehetőséget ad az előadásnak, hogy kiválasszon egy interpretációt és ezt jelenítse meg. Nagyon látszik, hogy a párbeszédek szenzációsan élőek. Talán igazságtalan lenne azt mondani, hogy a kőszínházaknak nem figyelnek arra, hogy a színészek helyenként ne szónokoljanak, hanem a párbeszédek a maguk természetességében hangozzanak el, de egy független társulatnál ez ma Budapesten elvárt dolog. Ha egy társulat nem élő szituációkat jelenít meg, az nem társulat. A darab márpedig nagyon jó anyag erre a célra. Kevés azt mondani, hogy tökéletesen illeszkednek a jelenetek egymáshoz. Ennek funkciója is van. A jelenetvégek ajtók párhuzamos univerzumokba vagy idősíkokba vagy nem.

 Zola (Szabó Zola), Endzsi (Stefanovics Angéla) és a ,,szent őrült'' (Nagy Zsolt)

Az alábbiakban két értelmezését adjuk a darabnak. Az egyik a realista, a másik az antirealista értelmezés. A realista nem úgy értendő, hogy nem hisz a csodákban, hanem hogy úgy veszi, hogy a darab valóságában azok az események, amiket látunk megtörténnek. Az antirealista sem azt jelenti, hogy hisz a csodákban, hanem épp ellenkezőleg azt gondolja, hogy azok a dolgok, amik a jelenetekben lejátszódnak valamilyen részben (főleg nagyrészt) kreált valóságok, valaki álmodja vagy halucinálja ami ott történik. 

  ג

A realista értelmezés szerint Pitbull (Nagy Zsolt) és Zola (Szabó Zola) két remete, az előbbi (mezei remete) egy kicsit erősebb spiritualitással rendelkezik, az utóbbi (erdei remete) inkább tanítványként viselkedik. Az erdei remete felhagyott a remeteséggel és ezért az Úr angyala a mezei remete képében felkeresi és megpróbálja visszatéríteni a remeteségbe. De közben olyan dolgokat csinál az angyal, amit nem igazán lehet ép ésszel felfogni.

Kicsit hasonlít a szituáció Christopher Moore (A Biff evangéliuma szerzője) elhíresült hülye angyalára, Raziélre, bár azért az Úr pitbullja nem annyira vicces, bár az is kétségtelen, hogy aki szereti az ilyen misztikus, összetett cselekménnyel, sokidejű és sokhelyű darabot, annak kellemes szórakozást nyújt.

A Pitbull üldözése adja a darab eseményeinek összetartozó szálait. Az erdei remetét a legkülönbözőbb helyeken, a faluszélen Csobánkán, a feleségénél, a szeretőjénél próbálja rábírni az angyal arra, hogy ne kételkedjen a Úrban és nem kísértse, hanem élje az Isten által kijelölt élettervet. Ne kérdezzen hülyeséget, hogy miért történnek szörnyű események, mert nem az eseti bakik a lényegesek, hanem az összkép.

A darabban nyilvánvaló utalás található a 70-es évek egy ikonikus komédiájára, az Adáshibára, ami arról szól, hogy a tévé annyira hatása alatt tartja a családot, hogy még azt sem veszik észre, hogy maga Jézus lett a bérlőjük. Pusztán egy adáshiba alatt jutnak el valami felismerésre ezzel kapcsolatban. Hogy a szakrális lény az ajtó előtt áll és kopogtat szintén számos ponton felbukkanó utalás a darabban.

Olybá tűnik, hogy az Úr angyala végül lemond Zoláról és más tanítványt választ, aki nem kérdez vissza, nem kételkedik. Választottja a nézők között ülő Martin (Boross Martin), akivel ezután a folytatják azokat a gyilkos cselekedeteket, amik persze XXI. századi idilli angyalképünkbe nem illik bele, de az elsőszülött egyiptomiakat kivégző bibliai angyaloktól egyáltalán nem áll távol.  

Szakonyi Károly, Adáshiba c. darabja a Pesti Színházban (1975)

ד

Az antirealista értelmezés lényege, hogy kiegyenesesítjük a zikk-cakkos történetszövést és szétválasztjuk az álmot a valóságtól.

SPOILER ON

Zola egy esküvőn összeszólalkozik Angélával, aki a felesége unokahúga, és feltehetően Zola és Angéla titkos szerelmi viszonyt ápolnak. Feltehetőn a konfliktust az okozza, hogy egyfelől talán kiderült, Angéla terhes, másfelől Zola vallásos, és nem akar elválni (és nyilván elvetettetni sem akarja a gyereket). Az alkoholos befolyás alatt lévő Zola veszi bukósisakját és motorra száll, balesetet okoz, ami két ember (egy nő és egy gyerek) halálát okozza. Mindezen utalások nagy része nincs benne a darabban, csak az előadás szövegébe tették be. Ez a dramaturg (Sebők Bori) tehetségét dicséri, aki a darab üres mátrixát kitöltötte azokkal a kapcsolatokkal, amik egy új és izgalmas értelmet adnak az előadásnak. Persze nyilván a csapat tagjai kollektíven vettek részt ennek az izgalmas értelmezési térnek a kialakításában. 

Boross Martin (Martin), Stork Natasa (Natasa), Nagy Zsolt (שּׂ), Lőrincz Zsuzsa (Zsuzsa), Szabó Zola (Zola)

A szerencsétlenség után Zolát Zsuzsa (Lőrincz Zsuzsa), a felesége ápolja meglehetősen áldozatosan, hiszen Zola mindent elfelejt, Zsuzsának állandóan újra el kell mesélnie neki, hogy mi történt. Nyilván főhősünk tudja, hogy milyen borzalmas tragédiát okozott a figyelmetlensége. Álomba menekül és próbál magyarázatot találni az eseményekre. Természetesen nem fog magyarázatot találni rá, hiszen nincsen annak a tudásnak a birtokában, hogy miért történt mindez. Megértjük mért hülyeség kérdést feltenni az Úr angyalának. Egyszerűen az elme zárt világában nincsenek a külső dolgokra válaszok. Azt is megértjük, hova engedtek be minket: Zola elméjébe. Álmában az énje ketté válik: az erdei és a mezei remetévé, akik együtt hajtják végre piszkos tevékenységüket. Egy gyermek és egy nő meggyilkolását. A mezei remete megpróbálja megmenteni a lányt, Natasát (Stork Natasa) ezért eköré a karakter köré egy egész élettörténetet alkot, melynek a vége, hogy ha Natasa megtalálja a párját, akkor az tolni fogja a biciklit, és a baleset nem történik meg vele. Természetesen a valóságon nem lehet változtatni. Natasa nem találja meg a párját, a mezei remete (aki azonos Zola másik személyiségével) és Martin, az új tanítvány (aki korábban jó jelölt lett volna Natasa szerelmének), kidobják Natasát az ablakon. Ez a darab szövegében nem így történik, de az előadás egy elég koherens képet fest az álombeli tudathasadásról és Zola álombeli menekülésétől az értelmetlenül okozott haláloktól.

SPOILER OFF

A páratlanul érdekes történetszövés folyamatos újragondolásra és újraértelmezésre sarkalja az előadásról kijövő nézőt, és a sok utalás tartalmassá teszi a Pitbullt. Összességében, ha ezt a kutatási folyamatot végigjárjuk, akkor egy nagyon értékes előadásra lelünk, ami erősen ajánlott azoknak, akik fontosnak tartják a hiteles és lebilincselő erejű színészi játékmódot és az okos dramaturgiai megoldásokat.

Kedves Péter, Bori, Zsolt, Zola, Angéla, Zsuzsa és Martin! Nagyon köszönjük ezt a csodálatos színházi élményt!

♥

Az előadás keretdala. The Doors: Riders of the Storm, amit egy club-remix változatban hallhatunk, és mind hangzásában, mint szövegében jól lefesti a Pitbullt (nem pontosan ez a remix hangzik el az előadásban).