2019. nov 23.

Dajkamese

írta: Két Lámpás
Dajkamese

Cortés Sebastián–Németh Virág: Dajkamese, Bethlen Téri Színház, 2019. október 22. 19:00

9f3a48741.jpg(Nyakó Júlia, Kovács Domokos, Fotó: Kállai-Tóth Anett)

Játsszák: Nyakó Júlia, Kovács Domokos. Írta: Cortés Sebastián és Németh Virág, dramaturg: Németh Virág, látványtervező: Molnár Anna, zene: Czipott Géza, produkciós vezető: Gáspár Anna, rendezőasszisztens: Láng Zsuzsa, mentor rendező: Hargitai Iván, rendező: Cortés Sebastián.

Vannak olyan előadások, amiket egyszerűen nekünk találtak ki. Ezekről nagyon nehéz beszélnünk, mert olyan, mintha azt kellene elmondanunk, miért jó a szerelem. Leírhatatlanul jó és egy írásban akármit is írnánk róla, az csak elvenne abból az élményből, amit az úristen most éppen színpadra teremtett. Persze megpróbáljuk leírni, mert ez mégis csak egy színházi blog lenne, ráadásul éppen ilyen előadások megörökítése a célunk. A Bethlen Téri Színház már sok csodának adott helyet, most a Találkozások Program keretében láthattunk egy generációkat összehozó produkciót. Ahogy Heinrich von Kleist annak idején egy újságcikk alapján csodát tudott tenni, úgy  a szerzők is nagyon ügyesen kihoztak egy amerikai újságcikkből, amit lehet. Arról van szó, hogy van egy sziget a Távol-Keleten, ahol még az utóbbi években is természetes dolog de facto rabszolgákat dolgoztatni háztartásbeliként. Az alkotók a nagy vihart kavaró újságcikkből személyes hangvételű, megrendítő előadást hozotak létre Nyakó Júlia és Kovács Domokos szereplésével. Mindketten a bábjáték művelői, Domokos a színműn tanult hivatásos, míg Júlia a Stúdió K stílusát követő független módon. Alakításukban nem két szereplős ez a dráma, több karakter elevenedik meg akár báb, akár stilizált jelmezes játékuk által. Az alkotók gazdag mozdulat- és gesztusvilágot rajzolnak fel, ami tökéletesen összhangban van azzal a felállással, hogy egy írastudatlan és egy részben gyermek figura elsősorban metakommunikáción alapuló viszonyát látjuk a darabban. Az elválaszthatatlanul összefonódó páros élettörténete váltakozva mutat lágy folyamot és haragos folyót. Júlia és Domokos játékának izgalmas párdinamikája a legszorosabb értelemben vett drámát teremt a színpadon, ami őszintén szólva elég sok produkcióból fájdalmasan hiányzik.

Az előadás adatlapja a Bethlen Téri Színház oldalán.

Már az első néma jelenet behúz minket. Azonnal érzékeljük, hogy Alex (Kovács Domokos) milyen végtelen tisztelettel és érdeklődéssel tekint Lolára (Nyakó Júlia). Lola történetét, szavak nélkül, a fiú és a nő közösen kezdi elmeséli egymásnak: az idős Lolából Alex egy fiatal Lolát varázsol. Itt kezdődik a történet, amikor a 18 éves Lolát Alex nagyapja megvásárolja lánya számára. Itt zajlik le először az a szeretetteljes csúfolódó gesztus, ami végigkíséri a történetet, és az a funkciója, hogy a két fél kifejezze egymás előtt, hogy van ugyan köztük ellentét, de erősebb köztük a kötelék. Alexnek nem tetszik, hogy a játékban anyját kell megelevenítenie, amiből azonnal sejthető, hogy Lolához, a nevelőhöz, sokkal jobban kötődik, mint saját szüleihez. 

dajkamese_03_probafoto_kallaitoth_anett.jpg

Kovács Domokos (apa és lánya) (Fotó: Kállai-Tóth Anett)

Alex kisgyerekként nem különb, mint a többi gyerek. Egocentrikussága teljesen érthető, csak az ad a szituációnak szomorúságot, hogy tudjuk, Lola nem szabad ember, és amikor Alex követelőzik, nem szülőjével beszél úgy, mint egy mai gyermek, hanem egy házi rabszolgával. Azonban az, hogy Alex az amerikai világban ráébred Lola szerepére, nem adatik meg az anyjának. Az anya számtalanszor hangsúlyozza, hogy Lola nem rabszolga, ők csak segítenek neki olyanná válni, aminek társadalmilag, a távol-keleti sziget társadalmi valóságában, lennie kell. Ez a reflektálatlanság, a keretek közül való kilépés lehetetlensége, képtelensége vagy elgondolhatatlansága mind az anyára, mind Lolára igaz. Sorsába teljesen beletörődve áll be rabszolgának a családhoz, az anya sem tekint rá másképp, mint arra, akinek az a feladata, hogy szolgáljon. Persze nem tudjuk nem észrevenni, hogy ez a reflektálatlanság mégis milyen sok magyar asszonyra, anyára is jellemző. Szolgáik ők családjuknak, és az élet elszalad velük, anélkül, hogy akár egy pillanatra is felvetődött volna bennük, hogy lehetne más életük is.

dajkamese_01_probafoto_kallaitoth-anett.jpg

Nyakó Júlia, Kovács Domokos (autót Lolának) (Fotó: Kállai-Tóth Anett)

Ne gondoljuk azonban, hogy a valós történeten alapuló dráma csak azon a bizonyos szigeten jellemző. Nehéz bevallani magunknak, de tudjuk: Magyarországon emberek ezrei vannak hasonlóképpen kihasználva, és az állam ugyanúgy nem segít rajtuk, mint ahogy Lola is inkább vált illegálisan az USA-ban tartózkodó kiutasítandó polgárrá, mint megmentendő lélekké. Kísérteties egybeesés, hogy a szerzőpáros drámájával egy időben jött ki Tuza-Ritter Bernadett Egy nő fogságban című dokumentumfilmje. A Lolák itt vannak köztünk ebben az országban is, csak észre kell őket venni.

76tditvgxqtpawfus.jpegEgy nő fogságban (2019) (Tuza-Ritter Bernadett filmje)

Miközben Alex a szabadságával élve megvalósíthatja élete álmát, és voltaképpen országszerte híres újságíróvá válik, a szabadság hazájában Lolára súlyos teherként nehezedik két kultúra elnyomó ereje. Lola eleve elvágva az önálló döntésektől egy gazdagabb család hierarchikus életébe tagozódik be. Emellett a családdal Amerikába utazva a nyelvi és kulturális idegenség csapdájába esik, és sosem képes már olyan életet élni, ami máshol megadatott volna neki. Mindazonáltal korlátozott világában mégis megvannak a maga döntései, és rálátásunk van arra a doppelgangerére, ami lehetne egy másik lehetséges világban. Talán neki mégiscsak dolga van, és ez a feladat a család védelme. Ahogy telik az idő, egyre több ruha kerül a szárítókötelekre. Lola építménye a biztos családi hátország. Ezt tudja tenni, de ezt teszi is rendíthetetlenül. Amikor az anya egyedül marad és kétségbe esik, ő az, aki széles vállán hurcolja a családot a válságokon keresztül. Amikor a mostohaapa nem viselkedik férfiként, Lola regulázza meg. Az agresszor azzal az elfogyhatatlan erővel kerül szembe, ami ezt a családot az áldozatos munkával minden áldott reggel újrateremti.

dajkamese_04_probafoto_kallaitoth-anett.jpg

Nyakó Júlia, Kovács Domonkos (Fotó: Kállai-Tóth Anett)

,,Két világ közé szorulva'' – ezt hangsúlyozza Cortés Sebastián rendező, amikor a produkcióról beszél. És valóban! Megható jelenet, amikor Alex, végül abba a helyzetbe kerülve, hogy végre ő dönthet Lola életéről, felteszi a kérdést:

Lola, szeretnél hazamenni?

Egy egész nyomorult élet szorongása szabadul fel ebben az egyetlen kérdésben. Olyan ajánlat ez, amire Lola még álmaiban sem mert gondolni. 60 év szolgálat után mit mondhat erre az ember? De hol van az otthon? Talán a telesírt párnákba álmodott képzeletvilágban. Vagy talán Alex közelében, gondoskodva róla és gyermekeiről... Ez egy nehéz történet, de végül mégis a szeretetről szól.

♥ 

Kedves Júlia, Domokos, Sebastián, Virág, Anna, Géza, Anna, Zsuzsa, Iván, köszönjük ezt a csodálatos, megrázó és emlékezetes előadást!

Szólj hozzá

Bethlen Téri Színház Manna Produkció Cortés Sebastián Találkozások Program