2020. okt 11.

A Cinóber hadművelet

írta: Két Lámpás
A Cinóber hadművelet

Kárpáti Péter: A Cinóber hadművelet, Soltis Lajos Színház–KB35 Inárcs–Kőszegi Várszínház, MU Színház 2020 október 10., 19:00

73388377_2484318598350191_2808947966369333248_o.jpg

Játsszák: Boda Tibor, Barna Lilla (Szlúka Brigitta), Tóth Ákos, Szivák-Tóth Viktor, Boznánszky Anna, Pesti Arnold, Kazári András, Bruckner Roland, Temesi Zsolt, Hajba Beatrix. Zene: Fogl Noémi, Gregorich Zsófia, Gregorich Domonkos, Horváth Nóra. Dramaturg: Sándor Júlia. Látvány: Devich Botond. Kivitelező: Marton Miklós. Technikus, blog: Gregorich Bálint, Piller Ádám. A rendező munkatársai: Nagy Zsuzsi, Stangl Franciska. Rendező: Nagy Péter István.

Ha csak a neveket nézzük, már világos, hogy kihagyhatatlan a Soltis Lajos Színház produkciója. E.T.A. Hoffmann groteszk meséje, Kárpáti Péter körmönfont drámaszövege, Nagy Péter István okos rendezése, Sándor Júlia érvényes szöveggondozása, és akkor még a sok helyről verbuválódott, általunk nagyon kedvelt színészekről nem is beszéltünk. Akár örök értékeket bemutató műalkotásnak, akár a mának szóló üzenetnek szánták a Soltis Színház alkotói, a jelen eseményei gyorsan utolérték a munkát, és már az utca túlvégéből vigyorognak vissza Cinóber történetére. Nem csak a képzeletbeli kis német nagyhercegségben került terítékre a mesék betiltása, tündérek, dzsinnek és egyéb varázslények kitoloncolása, színházak ellehetetlenítése, az egyetemek bornírt hülyeségekkel való eltömítése, hanem valószerűtlen kishazánk színpadán is hasonló dolgok történnek, hónapról hónapra rálicitálva Hoffmann kisregényének abszurd társadalomképére. Na, jól nézünk mi ki!

 A produkció adatlapja a Soltis Lajos Színház oldalán.

Hoffmann kisregénye eredetileg két probléma köré gyűjti a konfliktusokat. Az egyik az, hogy mit kezdjen a német nép azzal a felvilágosodás-eszménnyel, amit aprópénzre váltva Napóleon nem másra használt, mint véres zsarnokságának igazolására. A másik, hogy ezek a világmegváltó gondolatok hogyan működnek egy olyan ,,birodalomban'', amely akkora, hogy egy nagyobbacska toronyból az egész belátható. Formára tehát A kis Zaches más néven Cinóber, erős hasonlóságot mutat Büchner Leonce és Lénájával, a filozófiai felütéssel, embergépekkel, ráció kontra érzelemmel. Azonban tartalmában Hoffmann műve teljesen más képet sugall, ahogy Kárpáti Péter írta: talán sokkal aljasabb, mint bármi más.

67782055_2317628975019155_5109286575561244672_o.jpg

A nulladik pillanat, az öreg herceg temetése (legelöl: Temesi Zsolt). (fotó: Büki László)

Az öreg herceg ravatala mellől közvetlenül a nagy gyűlölködésbe ugrunk fejest. A búcsúztató lelkész (Temesi Zsolt) a számunkra már teljesen érthetetlen latin szöveget a szavak jelentésének teljes birtokában, őszintén mondja. Talán utoljára hallunk az országban kompetens személytől őszinte, igaz, hiteles szót, és még ebből sem értük semmit. Az új nagyherceg (Boda Tibor), a miniszter (Tóth Ákos) és az államtitkárnő (nálunk Barna Lilla) bejelentik a várva várt örömhírt: bevezetik a felvilágosodást. Ám, már a második mondatukban kiderül, hogy amit mondanak, az szöges ellentéte mindannak, amit felvilágosodásnak nevezünk. A színházak, parkok, táncmulatságok bezárása egyáltalán nem vall a bigottság elleni harcra, sőt inkább épp ellenkezőleg, maga a megtestesült bigottság. Ha valami mégis, hát akkor inkább átvilágítás, mint felvilágosítás, hiszen a közellenség már ki is van hirdetve: az aberrált varázslényeket tartalmazó mesék, és ami több, maguk a varázslények, amelyek régóta megtelepedtek az országban és fejtik ki államellenes - bár láthatatlan - lobbitevékenységüket. 

soltiscinoberbsvn02.jpg

Szlúka Brigitta, Boda Tibor, Tóth Ákos (fotó: Benkő Sándor)

Itt érdemes hangsúlyozni, hogy az adaptációban nem az értelem és az érzelem konfliktusa a probléma. Már csak azért sem, mert a ráció éppúgy emberi tevékenység, mint az intuíció. A tudomány ugyanúgy nincs meg az emberi agy végtelen fantáziája nélkül, ahogy művészet sem. Ami vonzó lehet a tudományban a nagyherceg számára, az a rendszeres elemzésre való törekvés. De a puszta taxonómiának, a besorolni mindent valahová vágyának éppúgy nincs semmi köze a tudományhoz, ahogy a telefonkönyvnek sincs. Sokkal inkább vágya ez egy diktátornak: ő tekinthessen át mindent, és ő sorolhasson be mindenkit az általa kitalált rendbe. A rendszer azonban messze van a rendtől. Még csak hatékonyságban sem állja meg a helyét. Húsz év telt el a felvilágosodás bevezetése óta. A hely, ahol vagyunk, az ország első egyeteme: ütött-kopott ablakkeret, koszos falak, nem működő vécék, csótányok lakhelyével megosztott menza (díszlet: Devich Botond). Se kéményseprőt, se titkárnőt nem találnak már régóta, vízvezeték-szerelő szakember pedig már csak a lakosok álmaiban létezik. Az egyetlen jól működő rendszer a detektor, ami a tündérekkel kapcsolatos események esetén riaszt be.

soltiscinoberbsvn08.jpg

Pesti Arnold, Kazári András (fotó: Benkő Sándor)

A Cinóbert alakító Bruckner Roland keményen végigtolja, végig trollkodja az egész előadást, de aki él és mozog, tíz percenként újra és újra megfordul a színpadon, legyen az zenész vagy mellékszereplő. Hajdanában, a kitoloncolandó tündérek közé keveredett kis Zaches-t egy ügyes trükkel sikerült édesanyjának visszaszereznie, és megmentenie a száműzetéstől. Ám, a kis Zaches akkor már nem a régi, a tündérek programozott bűbájt plántálnak belé. Hatalmas társadalmi pokolgép ketyeg a kicsiny testben, ami húsz év elteltével működésbe is lép. Hogyan képzeljük el ezt a trollbombát? Nagyjából úgy, ahogy Wolandét a Mester és Margaritában. Isteni (tündérvilágbeli) büntetés éri az apró nagyhercegséget. Cinóber sorra bosszút áll a saját hatalmukba határtalanul szerelmes vezetőkön.

soltiscinoberbsvn21.jpg

Szlúka Brigitta, Boda Tibor, Tóth Ákos, Bruckner Roland (fotó: Benkő Sándor)

Ez a hangsúlyeltolódás a 2016-os verzióhoz képest jól kivehető. A Kárpáti-darab előszavában Cinóber diktatúrájának rettenetességéről értekezik a szerző, most viszont már mást láthatunk bele a darabba, és ezt Sándor Júlia és Nagy Péter István kiválóan ki is bontja. Milyen jó, hogy megteszik, amit jelen felismeréseink követelnek, más szavakkal: módosításaik révén érvényessé teszik a gyorsan eszkalálódó magyar helyzetben kissé talajvesztett 2016-os drámát. Hozzányúlni Hoffmannhoz, és hozzányúlni Kárpátihoz is: ezt diktálja a ma színházművészete. A színház a most művészete, és ha nem érezzük rajta ezt a "most"-ot, akkor megszűnik színháznak lenni. Persze, ha a ház, amiben élünk alattunk épül, akkor nekünk is alkalmazkodnunk kell hozzá. A jó színház a nézőtől is elvárja, hogy kísérelje meg megfejteni a kódot, amivel az új nyelv dekódolható. A nézők ezen okos foglalkoztatásával a magyar független színház előrébb tart, mint az úgynevezett művész színházak. A soltisok, a színműsök és az Inárcs csapata valami olyan látásmódot hoznak elénk, amit mi sem értünk alapból. Elég sokat kell gondolkodnunk, hogy legalább magunk számára megfejtsük azt a jelentést, amely belőlük teljes természetességgel árad. Ezért ne keseredjen el az sem, aki nem tudja hézagmentesen a világképébe illeszteni az előadás sugallta képet.

soltiscinoberbsvn28.jpg

Szivák-Tóth Viktor, Boznánszky Anna (fotó: Benkő Sándor)

Számunkra ezt a nem-megértést felmutató színműbeli figura Pesti Arnold Boldizsárja. Először azonosulunk vele, amikor a humánumról szenveleg, szembe állítva ezzel a hideg tudományt. Idővel azonnal megértjük, hogy itt semmi ilyesmiről sincs szó: Boldizsár teljesen félreérti a helyzetet. A rendszer híveit nagyon is emberi örömök és vágyak mozgatják: hatalomvágy, dicsőség, bódultság, tánc, zene, élvezetek. Másodszor ez a félrecsúszó értelmezés a nagy tündérkavarodás idején válik nyilvánvalóvá. A száműzött tündérkirálynő, Rosebelverde (Boznánszky Anna) visszatér lecsillapítani Cinóber őrjöngését, és ebben a tervében összetalálkozik a rendszert alámerülve kibekkelő varázslófejedelemmel (Szivák-Tóth Viktor). Őrült, szerelmes viaskodásuk egy pontján Boldizsár kifakad (ez nincs benne a Kárpáti-szövegben), hogy fejezzék be ezt a régi bosszút, ezt a kellemetlen históriát. De vajon mit érthet mindebből Boldizsár, a naiv széplélek? Tán még meg sem született, amikor a tündéreket kiutasították az országból, szárnyaikat megszaggatták, írmagjukat is kiirtották. És még gondolat sem volt, amikor Rosebelverde és Prosper Albanus, a varázslófejedelem, egymás iránt szerelemre gerjedtek.

soltiscinoberbsvn20.jpg

Temesi Zsolt, Hajba Beatrix (fotó: Benkő Sándor)

Nagy Péter István bizonyára szomorú lenne, ha azt mondanánk, hogy jól felismerhető jegyekkel rendelkezik az előadás, és ha nem néztük volna, hogy ki a rendező, akkor is jó eséllyel meg tudtuk volna tippelni. Hiszen például a Octopus vagy az Éhség nagyon más előadások. Talán inkább arról van szó, hogy Szentivánéji után már sok stíluselemet ismerünk munkásságából. Ez is egy hatalmas, egész estés szórakozást ígérő kavalkád. Nem győzzük dicsérni, ahogy minden és mindenki mozog. Akár többször is érdemes megnézni az előadást, hogy jól meg tudjuk figyelni pl. Boda Tibor folyamatos és aprólékos játékát végestelen-végig a nagyherceg szerepében. Ki-ki találkozhat kedvenc soltisos vagy más akolból jövő színészével. Tóth Ákos a miniszter szerepében ezúttal is alaposan meg van viccelve a tündérbűbáj által. Barna Lilla az államtitkárnő szerepében szemet gyönyörködtetető módon mutatja fel azt a csodás szaktudást, amit tőle mindig is elvárunk és mindig meg is kapunk. Hajba Beatrix rajongói ismét láthatják, hogy milyen jól táncol és a hisztis menyasszonyt milyen jól adja. Kazári Andrást pedig végre nem csak az Affér színház Ráolvasásában egy mellékszerepben, hanem (MC) Fabianként hosszabb, érdekesebb szerepben is láthattuk. Bozánszky Anna lélegzetelállító, lehengerlő tündérkirálynő, Szivák-Tóth Viktor metamorfózisa előkészítettségében is meglepő, kettejük árnyék héja-nászát pedig legemlékezetesebb színházi pillanataink dobozkájába rejtjük. 

Kedves Tibi, Lilla (Brigitta), Ákos, Viktor, Anna, Arnold, András, Roland, Zsolt, Beatrix, Noémi, Zsófia, Domonkos,  Nóra, Juli, Botond, Miklós, Bálint, Ádám, Zsuzsi, Franciska és Péter, nagyon köszönjük ezt a láthatóan sok munkával és odafigyeléssel készített csodálatos előadást!

Szólj hozzá

MU Színház Kőszegi Várszínház Soltis Lajos Színház Nagy Péter István KB35 Inárcs