Hodászi Ádám: Párker Péter, avagy, a legvidámabb redpill kontent, Tér 12 Kulturális Egyesület, MANYI, 2022. november 19., 19:00

Játsszák: Sipos György, Pájer Alma Virág. Írta: Hodászi Ádám, a rendező munkatársa: Hidi Bogi, rendezte: Viktor Balázs.  

Gyors egymásutánban két olyan előadást is láttunk a napokban, amelyik élesen reflektál jelen idejű szorongásainkra. Az egyik a 2017-ben készült Hádész, ami Formanek Csaba elméjéből pattant ki, és nem múló relevanciával szól a nézőhöz, a másik Hodászi Ádám Párker Pétere, ami egy nagyon friss előadás, egy vadi új társulat produkciójában. Pokoli jelenünkben a két előadás elsősorban a lélek sötét éjszakáját mutatják be nekünk, amibe megállíthatatlanul csúszunk befelé, és ki tudja, hogyan tudnánk megvetni valamiben a lábunkat, hogy megmeneküljünk a paranoiaorgiától, a szociálpszichológiai apokalipszistől.

Az előadás adatlapja a Tér 12 Kulturális Egyesület oldalán.

Intim környezetbe vagyunk hivatalosak, Párker Péter (Sipos György) youtuber videóstúdiójába, mi, akik vágyjuk az igazságot, akik szeretnénk értelmet látni a világ kaotikusnak tűnő eseményei mögött. Tökéletes vezetőnk, az influencer, aki arra tette fel az életét, hogy kontenteket gyártson nekünk arról, hogy is vannak igaziból a dolgok. Mi kíváncsiak vagyunk rá, neki pedig van mondanivalója arról, hogy mi is ez az egész. Vonz is minket a sikerek útján jól induló vállalkozó, és ő szívesen meg is mutatja mozgóképes boszorkánykonyháját. Megismerkedünk a videóvágó programmal, a zöld háttérrel, kamerákkal, reflektorokkal. Igazi barátságos, nyitott, befogadó, érdekes helyre kerültünk.

Sipos György (fotó: Érdi Róbert)

De ez a hely nem csak a kulisszák mögötti világot bemutató alkotó őszinte hozzáállása miatt az ami, safe space-nek tűnik lelki értelemben is. Párker Péter bemutatja a tézis-antitézis-szintézis hármas működését, egyfajta béke barátjaként egyensúlyozva a laposföld hívők kontentjei és a tudomány álláspontja kapcsán. Az interneten nagyon sok dolog van. Irracionális is, racionális is, és persze fontos megérteni, hogy azok az elméletek, amik nyilvánvalóan hamis dolgokat állítanak valami igazságmagot rejtenek magukban. A Földet az ember korábban nagynak és laposnak képzelte el, az pedig, hogy most már tudjuk nem lapos, hanem gömb alakú egyfajta szimbóluma annak, hogy az emberi gonoszság mennyire idegen, magába záródó egység, és mennyire elszeparált hely a jóságos világon belül. Abban pedig ki kételkedne, hogy az emberi természet manapság eléggé a gonosz oldalát mutatja. Az érvelés meggyőző, a beszélő barátságos és ismerős.

Sipos György (fotó: Érdi Róbert)

Olyan időszakban írta Hodász Ádám ezt a drámát, amikor a fiatalok itthoni életlehetőségei teljesen ellehetetlenültek. Nem pusztán arról van szó, hogy a fiatalok életkezdés válsága nagyon sokakat elér, akár itthon, akár külföldön. Hanem hogy a magyar állam egyáltalán nem gondoskodik az állampolgárairól. Tiszta Amerika. A szociális háló végleg kilyukadt, Magyarországon mindenki egyedül van, az egészségügy szétesése és az infláció miatt emberek tízezreit engedi a magyar társadalom a Tartaroszba hullani, tízezrek esetén konkrétan a halálba löki őket. Ahogy TGM írta az Antitézisben, az "állampolgárnak lenni" megszűnt az a fogalom lenni, ami a XIX. században volt, csak a gazdagokról gondoskodik az állam és nem az állampolgárairól. 

Sipos György (fotó: Érdi Róbert)

Párker Péter egy olyan fiatal, aki megpróbálkozott a "rendes" úttal. Egyetemre járt, tanulni próbált, de nem volt képes megfelelni annak a szerepnek, amit a társadalom ráosztott. Olyan ember valószínűleg sosem volt, akit ne zavart volna a fogyasztói társadalom lélektelen árutermelése, de az az ember se lett, aki ezt képes az arcára erőltetett mosollyal elviselni. Ebben valószínűleg osztozik világszerte sok sorstársával, nem csak itthon vagy Amerikában, de a jobb helyeken is. Őszintén megvallva mi is olyan emberek vagyunk, akik nagyon nehezen erőltetünk magukra olyan szerepeket, amiket a munkahelyünkön elvárnak tőlünk. És ez örök feszültséget jelent számukra: hogy képesek emberek a nyaralásról és a thai kajákról beszélni, amikor szétesik a közoktatás, az egészségügy és a szomszéd országban emberek halnak meg súlyos bombázások során. Párker Péterrel pedig még történik valami, ami mindenki számára traumatikus lehet. Elhagyta a barátnője. Tudjuk, hogy a szerelmi csalódás milyen súlyos lelki teher lehet sokak számára, olyan, ami akár hosszú évekre is meghatározhatja az ember lelki életét, alááshatja a lelki stabilitását.

Nyilván gyanút fogunk már korán, hogy valami nincs rendjén vele, itt mégis csak egy ezobolondot látunk, de olyan kedvesen közelít felénk és olyan ártatlan módon építi ki a bizalmi légkört, hogy megadjuk magunkat a hatásnak. Jól ismerjük Sipos György azon színészi eszközeit, amelyekkel rettenetes futóbolondot, gyilkosan agresszív őrültet vagy gonosztevőt tud játszani. Ez az arca azonban most nem jelenik meg. Nagyon érdekes, amikor meditációra hív minket, és a nézők döntő többsége belemegy a játékba, és nem csalódik. Fantasztikusan kellemes meditációs foglalkozást vezet, és csak azok nem mennek bele a játékba, akikben az életösztön olyan nagy, hogy nem hagyják egy potenciális futóbolond kezében a testüket. Holott a meditáció során tényleg nem történik semmi provokatív, ehhez képest a Népmesebeavató.333 kollektív immaginációs gyakorlata messze intimebb volt.

Sipos György (fotó: Érdi Róbert)

És itt van az előadás egyik kulcsmomentuma. Egy olyan ember látunk, akit akár ártalmatlan, sőt, barátságos bolondnak is gondolhatnánk. Voltaképpen akár mi is lehetnénk ilyenek, hiszen ki ne próbálta volna ki a meditációs technikákat, és közben ki ne kacérkodott volna a gondolattal, hogy egy asztrálsíkon élő fénylénytől kérjen segítséget. Ha nem is tette meg, barátaink és üzletfeleink között biztos van ilyen. Párker Péter egy jó ember, csak segítségre szorul, amit nem kap meg ettől a társadalomtól. A segítségkérés minden szavából süt. Igaz, katasztrófa fenyeget, de ott van Ashtar kapitány, aki a szeretetenergiájával helyre tudja tenni a kibillent egyensúlyú helyzeteket. És csak egy kicsi szeretet kell, egy kicsi figyelem, és a problémák jobbra fordulnak. Az előadás legmegrázóbb jelenete, amikor az újabb súlyos trauma után Párker Péter nem kiabál, nem dühöng, nem tombol, hanem csöndesen, teljesen észrevétlenül magába roskad, mintegy teljesen bebújva önnön belsejébe a világ elől.

Pájer Alma Virág (Port.hu)

Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy az éremnek két oldala van. Párker Péter monomániás zaklatóvá válik, és bár szerencsére nem történik nagy baj, a kezeletlen mentális instabilitásban az agresszió akár komolyan a lány (Pájer Alma Virág) ellen is fordulhatna. Felmentés Párker Péternek tehát nem jár, de a társadalomnak sem, amelyik hagyja belezuhanni az embereket a semmibe. Nem segít az anyai felajánlás, a jóindulatú apai gondoskodás és szeretet, és a lány végtelen türelme sem, mert a fájdalomnyomást végső soron mégis a társadalmi elvárások hozzák létre, a paranoia és a megszűnő kollektív felelősség vezet el a strukturális bűnhöz, ami emberek, első sorban a veszélyeztetett emberek életébe kerül. CZ, a barát pedig kifejezetten tehernek tekinti azt, hogy Párker Péter nem úgy viselkedik, ahogy az egy romantikus hollywoodi történetben egy barátra van osztva. És igen, megint ott a Hádészban is felvetett rettenetes bűn: az a társadalmi elvárás, ami a férfiakból macsót, agresszív törtetőt kreál. Ez pedig visszacsap minden férfira, legyen bár olyan, aki megfelel ennek a szerepnek vagy olyan, aki nem. A szeretet lenne a megoldás, de az ebben a világban megengedhetetlen gyengeség. 

Hodászi Ádám szövege teljes hitelességgel rekonstruálja a konteós szubkultúra nyelvhasználatát, sőt azt is meg tudja mutatni, milyen az, amikor valaki segítő szándékkal belemegy egy összeesküvéselmélet-hívő játékába, és imitálni próbálja ezt a nyelvezetet, hogy kapcsolódhasson a másikhoz. Már a Nagy hadronütköztetőben is éreztük, hogy a szerző nagyon jól tud élőbeszédet írni. A másik minket lenyűgöző elem az előadásban a videók, kivetítések és a kamera használata. Nagyon ritka az olyan előadás, ami ezeket a technikákat fölvonultatva nem válik statikussá, hanem képes interakciót létrehozni a vetített kép és a színészi jelenlét között. A romantikus home videó alá mondott Tóth Arpád-vers talán az egyik legtökéletesebb megoldása ennek a problémának, amit láttunk. 

♥

Kedves Gyuri, Alma Virág, Ádám, Bogi és Balázs, nagyon köszönjük ezt az elgondolkodtató, megható és érzékenyítő előadást!