2023. már 24.

MINDEN BÁB! (kiállítás)

írta: Két Lámpás

MINDEN BÁB! – A Budapest Bábszínház kulisszatitkai, Budapest Bábszínház, Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria, 2023. március 21., 17:00

A kiállítás kurátorai: Palya Gábor, Végvári Viktória, a kísérő kiadvány szövegét írta: Gimesi Dóra.

A Budapest 150 rendezvénysorozat keretében került megrendezésre a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában a MINDEN BÁB! – A Budapest Bábszínház kulisszatitkai című kiállítás, melyet 2023. március 22. és május 27. között lehet megtekinteni a Deák Ferenc utcában. A levegős kiállítótér átalakult a Bábszínház hátsó traktusává, ahova csak nagyon kivételes alkalommal juthat be a néző. Betekinthetünk a tervezőműhelybe, a kelléktárba, a hangstúdióba és a fénypult mögé, a varrodába, olvashatjuk a különböző műhelyek egymásnak írt feljegyzéseit, emlékeztetőit. A kurátorok, Palya Gábor és Végvári Viktória, nemcsak egy időutazásra invitálnak tehát minket, – a legkorábbi kiállított bábok 1951-ből, a legújabbak 2020-ból származnak,– hanem a Budapest Bábszínház rejtett oldalát is meg akarják ismertetni a látogatókkal. A kiállítást végignézve emellett mozaikdarabkákat kaphatunk bábtervezők generációinak munkásságáról, stílusáról, és még a legkülönfélébb bábtechnikákkal is megismerkedhetünk. A szempontok sokszínűsége többszöri körbejárásra csábított minket a megnyitó napján. Érdemes tehát legalább egy-másfél órát szánni a programra.

(Fotó: Molnár Benedek)

Sztárparádé, 1951, bábtervező: Gábor Éva, Rumcájsz, 2020, bábtervező: Hoffer Károly (Fotó: Molnár Benedek)

A megnyitót a galéria igazgatóhelyettese, Garami Gréta, moderálta, és a főváros nevében Bősz Anett, a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, a Budapest Bábszínház nevében Ellinger Edina igazgató, a Bábszínházhoz nézőként kötődők nevében pedig Tenki Réka, az Örkény Színház színésznője nyitotta meg. Kedves, személyes, tartalmas és ennek dacára kellemesen rövid beszédek hangzottak el, hiszen senki nem akarta magára vonni a voltaképpeni főszereplőkről, a bábokról a figyelmet. A megnyitót az alkotók a bábszínházi világnapra időzítették, így természetes, hogy elhangzott a világnap idei üzenete. A Nemzetközi Bábművész Szövetség (UNIMA) idén Nina Malíková cseh bábszínházi szakértőt kérte fel az üzenet megírására. Minket nagyon megfogtak a beszéd végén megfogalmazott gondolatok. A teljes üzenetet itt elolvashatjátok:

„A világ jobb hely lesz általa, mint amilyennek látszik. Mindannyian hiszünk ebben, és mindannyian hinni akarjuk ezt. Tehát félelmeink miatt ne fosszuk meg magunkat az életörömtől! Higgyük el, hogy Pulcinellában, Punchban, Guignolban, Kašpárekben, Karagözben, Vidushakában, Mobarakban és a többi hősünkben az emberi komédiát megformáló bábfigurák e végtelen sorában még mindig bízhatunk! És mint annyi előttünk álló generáció, higgyük el, hogy győzelmet aratnak a halállal szemben. Ne ragadjunk bele aggodalmainkba, inkább használjuk a bábszínházat annak különféle formáiban, hogy ismét megidézzük az alkotás örömét és élvezetét."

(Fotó: Molnár Benedek)

A kiállításhoz természetesen kiadvány is készült, melyben Gimesi Dóra Jelenetek a bábok életéből című esszéjét olvashatjuk, amely végig vezet minket a bábok életciklusán a fogantatástól a békés öregkorig. Egyszerre nagyon informatív és szakmai és egyszerre nagyon lírai ez az írás. Leírás a bábokról és vallomás a bábokhoz. Mintha a Sehány éves kislány bábokról írt verzióját olvastuk volna. Így születnek – így születtek, mind akik a földön éltek, kesztyűbábok és bunrakuk, pálcás bábok és marionettek, árnyjátékbábok és óriásbánok. Piti Marcell csodálatos fotói aláhúzzák ezt a lírai, vallomásos rétegét a szövegnek, az utolsó képet és az utolsó mondatokat meg is könnyeztük.

(Fotó: Molnár Benedek)

Hazafelé sétálva arról álmodoztunk, milyen csodálatos is lenne egy állandó bábmúzeum létrejötte. A Budapest Bábszínház mintegy 22 000 darabos bábgyűjteménye méltó kiállítóhelyért kiált. Ezek a bábok nemcsak a magyar színházművészet, de a képzőművészet fontos reprezentánsai is, ideje lenne, hogy a nagyközönség felfigyeljen rá, és a szakma módszeresen feldolgozza ezt a hatalmas anyagot. Képzeljük el, milyen izgalmas tematikus kiállítások születhetnének, milyen fantasztikus múzeumpedagógiai és drámapedagógiai foglalkozások, bábos tréningek és workshopok jöhetnének létre egy ilyen helyen! A Mesemúzeum sikere mutatja, hogy az ilyen jellegű, közösségi központként is működő, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt programokat kínáló múzeumokra van kereslet, Budapest csak gazdagodna egy ilyen létesítménnyel.