Dániel András: Mindenki legyen kufli!, Budapest Bábszínház, 2024. október 11., 18:00

Játsszák: Csarkó Bettina, Krucsó Rita, Hannus Zoltán, Ács Norbert, Szolár Tibor, Barna Zsombor, Márkus Sándor, Pethő Gergő, Cseri Hanna, Hoffer Károly, Szekeres Norbert, bábszínházi adaptáció: Cseri Hanna, dramaturg: Gimesi Dóra, zeneszerző: Cseri Hanna, látványtervező: Fekete Anna, fénytervező: Szondi György, koreográfus: L. Nagy Attila, rendezőasszisztens: Bánky Eszter, ügyelő: Szrenkó Tamás, súgó: Aradi Regina Anna, rendező: Ellinger Edina

Bár a 2013 óta épülő kufli-univerzumot csak érintőlegesen ismertük eddig, nem ismeretlen számunkra Dániel András világa. A színházak szívesen fordulnak meséihez, a burjánzó, meglepő csavarokkal megbolondított fantáziavilág a leghétköznapibb tárgyat vagy eseményt is képes varázslattal megtölteni, miközben árad belőlük az otthonosság érzete. Mi a Nézőművészeti Kft Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém előadása kapcsán szerettük meg, és most a Budapest Bábszínház jóvoltából újra találkozhattunk vele. Kufli-rajongóknak igazi csemege, hogy a már ismert mesék mellett egy új, kötetben még meg sem jelent mesét, a Hilda titokzatos virágát is beépítették az alkotók a Mindenki legyen kufli! című produkciójukba. Bemutatót láttunk, tehát nagyon vegyes közönség reakcióit mérhettük le az előadás során. Ahogy a mesekönyvek is, az előadás is bátran ajánlható három éves kortól, nincs is szívmelengetőbb visszajelzés, mint hogy néhány kisóvodásnál eltörött a mécses, mert vége lett a mesének. A kísérő felnőttek és a szakmabeli érdeklődők, bár már jobban kontrollálják érzelmi reakcióikat, hasonlóan éreztek. A Budapest Bábszínház nem hisz abban a tévképzetben, hogy a mai gyerekek figyelemkoncentrációja radikálisan lecsökkent, meg meri kínálni őket egy másfél órás előadással, és igazuk is van, ha valami érdekes és változatos, ha a mesevilág lakályos, a kicsik és nagyok figyelme fenntartható.

Ellinger Edina rendezőnek és Fekete Anna látványtervezőnek most nem egy rendezői vizíót vagy játszói improvizációkat kellett látvánnyá és előadássá transzformálniuk, hanem egy nagyon kötött anyagot – Dániel András meséit és illusztrációit – bábszínházivá tenniük. Az eddig két dimenzióban, a mesekönyvek lapjain és animációs filmekben létező világ három dimenzióssá tétele volt a kísérlet tárgya. Mi azokat a meséket szerettük a legjobban, amikben a bábszínház legnagyobb erőssége, az átváltozások megmutatása játszotta a főszerepet. Fekete Anna pasztelles látványvilága nagyon illik a mesékhez, és ismét csodálatos a fényekkel való játék, a Hold vagy a Varázsgombák kalapja esetében. A kuflik és a Máshogyoszkóp, a Sose mássz be a tokafába és a Szerintem, mindenki legyen kufli! jelmezbálja volt ezért a legnagyobb hatással ránk.

Cseri Hanna zenéje és az előadáshoz létrehozott Varázsgombák Zenekar esetében már nagyobb alkotói szabadsággal találkozunk, az előadáshoz írt dalok erősen slágergyanúsak, reméljük hamarosan elérhetőek lesznek a Budapest Bábszínház Spotify csatornáján. A Bábszínházba rendszeresen járókat nem lephette meg Cseri Hanna és Pethő Gergő részvétele a zenekarban, viszont Hoffer Károly hegedűsként és Szekeres Norbert trombitásként annál nagyobb meglepetés volt.

Fotó a nyílt próbáról: Piti Marcell

És ha már ennyire központi szerepet játszik a zene, a mozgások sem maradhatnak le mögötte. L. Nagy Attila koreográfus többször is tánckarrá szervezi a kuflikat és az őket mozgató színészeket. Nagyon szerettük azokat az egyénített mozgásokat, amik az egyes kuflikat jellemezték. Zödön (Ács Norbert) bukfenceit, Fityirc (Márkus Sándor) tekergőzését, Títusz (Barna Zsombor) izmozását, Pofánka (Csarkó Bettina) illegését-billegését, Valér (Szolár Tibor) pattogását, Bélabá (Hannus Zoltán) toporgását és Hilda (Krucsó Rita) kényeskedő riadtságát. Öröm volt nézni báb és bábos egymásra találását, úgy éreztük, a bábok valóban életre keltek, és ők is szeretik mozgatóikat és egymást.

 Fotó a nyílt próbáról: Piti Marcell

Ugyan ijesztgetésnek szánták, mi egészen felvillanyozódtunk a lehetőségtől, hogy Felhő Ferenc egyszemélyes kamaradrámájának hallgatósága lehetnénk. Pethő Gergő minden karaktere, minden megszólalása nagyon kellett az előadásnak. Kellett az a fanyarság, sértődöttség, pici szomorúság, kajánság, amit ő hozott ezen az estén a színpadra. Egy kis ellentartás a pasztellszín álomvilágban, ami teljessé tette az előadás hangulatát. Úgyhogy csak annyit mondhatunk, még sokkal több Pethő Gergőt a Bábszínház produkcióiba!

A Budapest Bábszínház szédítő tempót diktált az évad elején, három kihagyhatatlan produkciót tettek le a színpadra. Eddig a gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek kedveztek, az évad további részében azonban a középiskolás korosztály és a felnőttek sem maradnak új előadás nélkül. Márciusban érkezik a Peer Gynt Szikszai Rémusz rendezésében, májusban pedig Gardenő Klaudia vásári bábrevüje, a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el… Addig is lehet pótolgatni és újranézni. Mi legközelebb a Péntek úr csodálatos barátait nézzük újra a Bábszínház tanárműhelyének keretében, ahol kipróbálhatjuk az előadáshoz kitalált feldolgozó foglalkozást is. Majd mesélünk.

♥

Kedves Bettina, Rita, Zoltán, Norbert, Tibor, Zsombor, Sándor, Gergő, Hanna, Károly, Norbert, Dóra, Anna, György, Attila, Eszter, Tamás, Regina Anna és Edina köszönjük az újabb varázslatot!