’56-os történeteink – Somlai Katalin előadása az oral history módszeréről és open mic, Paralel Alkotócsoport, Karinthy Szalon, 2023. november 28., 18:00

Az open mic játékot vezetik: Fazekas Ella és Török Tímea

Tovább folytatódott a Karinthy Szalonban az a workshop-sorozat, amely a Paralel Alkotócsoport legközelebbi munkáját, az 56_23 közösségi színházi projektet készíti elő. A Paralel Alkotócsoport nem csak remek ötletekben és profi megvalósításban lenyűgöző, de úgy tűnik kapcsolati hálójuk is nagyon erős, hiszen megint sikerült egy olyan előadót találni a választott témához, akit hallgatva rohannánk vissza az egyetemre történelmet hallgatni. Az estét az is színesítette, hogy a hallgatóság soraiban részt vettek az eseményen a már megszűnt 1956-os Intézet munkatársai, Kőrösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne szociológusok, az Intézeten belül létrehozott Oral History Archívum alapítói, akik a történészi szempontok mellett szociológiai szempontokkal egészítették ki az elhangzottakat. Az előadás után ki is próbálhattuk, hogy működhet a módszer, egy open mic, vagyis szabad mikrofon játék keretében oszthattuk meg családunk ’56-os történeteit, és vethettük össze ezeket a többiek tapasztalataival.

Somlai Katalin történész, az 1956-os Intézet munkatársa, majd az Oral History Archívum vezetője egy nagyon tartalmas és sokszínű előadással ismertetett meg minket a módszer, azaz a szóbeli történelem vagy elbeszélt történelem történetével, jellemzőivel és használati körével. Nagyon csábítóak voltak számunkra azok a könyvajánlók, melyek illusztrálták a módszer működését, illetve fölhívták a figyelmet az egykorú dokumentumok, és a jelenből (az interjú fölvételének pillanatából) elhangzó múlt különbségeire. Ezek a könyvek más érdekes kiadványokkal együtt innen letölthetőek. Az előadást a témához jól illeszkedő szövegek felolvasása is tarkította, ami egy újabb transzformációja az anyagnak. A szóbeli, strukturált vagy félig strukturált interjúk írásbeli, szerkesztett változata vált újra szóbeli közléssé a felolvasások által. Valószínűleg az Oral Historyhoz hasonló módszereket is használni szándékozó paralelesek számára ez, és az emlékezet működéséről szóló részek voltak a legérdekesebbek az előadásban. Számukra is fontos lesz, hogy a különféle transzformációk eredményeképpen mi marad az eredeti emlékből, történetből, hogyan hatnak a médiumváltások. A majdani résztvevők történetei nyilván hatni fognak egymásra, a különböző emlékek kapcsolatba lépnek majd. Ezek után a dramaturgiai munka is alakítani fogja a szövegeket, míg megtalálják a legkifejezőbb formájukat. A rendezői döntések, a látványvilág, a mozgásos elemek, és egyéb, még nem is sejtett színházi eszközök további módosulásokat eredményeznek. Nagyon érdekes lenne, ha születne egy olyan munkanapló, amely dokumentálja ezeket a változásokat.

Az Oral History Archívum Visszaemlékezések oldala

Az Oral History jól használható olyan esetekben, amikor egy történelmi eseményt tabusít a hatalom, a levéltári források hozzáférhetetlenek, a kutatást nem támogatják. Magyarországon az 1970-es évek végén éppen ezért kezdett körvonalazódni egy terv az 1956-os forradalomban résztvevők vagy a forradalmat átélők emlékeinek összegyűjtésére. Az Archívum első interjúja 1981-ből származik. Szociológiai jelentősége olyan társadalmi csoportok vizsgálatának esetében jelentős, amelyek olyan kicsiny létszámúak vagy olyannyira megközelíthetetlenek a hagyományos kutatási módszerekkel, hogy meg sem jelennek a statisztikákban. Nem véletlen, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az elitek és például az őslakos indián csoportok kerültek először a kutatás fókuszába. Nagyon hasznos az Oral History akkor is, ha nem az eseménytörténeti megközelítést választaná a történész, hanem életmód- vagy mentalitástörténeti munkához gyűjtene anyagot. És nem utolsó sorban fontos szerepe lehet a módszernek abban is, hogy hangot adjon olyan csoportok képviselőinek, akik áldozataivá, túlélőivé váltak valamilyen történelmi traumának.

Fotó: Fazekas Ella

Az előadás után a közönség is elmesélhette azokat a történeteket, amik a családi legendáriumban keringenek 1956-ról. Történeteket szétszakadt családokról, kalandos menekülésekről, félelemről és szolidaritásról. Ha csak fele ilyen érdekes sztorikat hoznak a közösségi színházi előadás majdani résztvevői, akkor egy nagyon izgalmas produkció várható. Egyre jobban várjuk. A workshop-sorozat utolsó állomására december 13-án kerül sor a Karinthy Szalonban, amikor is Hárs Ágnes szociológus a migrációról beszélget majd a résztvevőkkel. Mi biztosan ott leszünk.

Somogyvári Rudolf dokumentumfilmje az 1956-os menekültekből alakult Filharmonia Hungarica zenekarról

♥

Kedves Katalin, Tímea és Ella, köszönjük a beszélgetést és a rendkívül informatív előadást!