Színházi tanárműhelyek 2023 őszén, Szkéné Színház, Pesti Magyar Színház, Budapest Bábszínház, Trafó House

Elindult az évad és ezzel párhuzamosan a tanév is, a színházakban dolgozó drámapedagógusok és színházi nevelési szakemberek által alkotott teamek is elkezdték a munkát, hogy minél több pedagógussal megismertessék az évadban elérhető új programokat, és felhívják a figyelmet a repertoárhoz csatlakozó foglalkozásokra. Idén szokatlan bőségben sorjáztak ezek a programok, mi négyre tudunk elmenni, az utolsó október 17-én lesz a Trafóban, a Gondolat Generátor szervezésében, az erről való beszámolóval később egészítjük ki ezt az írást.

Egyszerre nagyon kemény munka és egyszerre örömteli, feltöltő és relaxáló alkalmak ezek mindkét fél részéről. Minden játszóhelyen azt tapasztaltuk, hogy nagy szeretettel, gondos előkészítéssel, a tanárok és óvodapedagógusok színháznépszerűsítő és közönségszervező munkáját megbecsülve vártak minket, és ez már önmagában hatalmas dolog akkor, amikor a pedagógusi munka az egyik legkevesebbre értékelt ma Magyarországon. A résztvevő pedagógusok részéről pedig hatalmas nyitottságot, játékkedvet és érdeklődést láttunk. A rengeteg hasznos információ mellett ez a bizalommal teli védett buborékban eltöltött néhány óra, a beszélgetések és a kapcsolatépítés volt a legnagyobb nyeresége ezeknek az alkalmaknak.

Ezek a foglalkozások azért is nagyon fontosak, hogy a tanárok meggyőződjenek róla, a gyerekek jó kezekben lesznek. Semmi sem vághatja úgy agyon ezeket az alkalmakat, mint az, ha a pedagógus nem bízik a szakemberekben, és fegyelmez, beleszól, nyüzsög. Az osztállyal való kapcsolat függvényében vagy a kívülálló megfigyelő vagy a diákokkal teljesen egyenrangú résztvevő szerepet gondoljuk megfelelőnek. Ha ehhez tartjuk magunkat, hatalmas közös élmény lesz az előadás és a foglalkozások, ne próbáljuk meg átforgatni osztálytermi szituációba, hiszen épp az a célunk, hogy valami unikálisat, megismételhetetlent adjunk a csoportunknak.

Rakpart3 – Nyílt nap a pedagógusoknak, Szkéné Színház, 2023. szeptember 16., 15:45

Szervezők: Szemerédi Fanni, Hodászi Ádám, Szivák-Tóth Viktor

Játsszák: Barna Lilla, Fehér László, Horkay Barnabás, Pallag Márton, Varga Krisztina, Widder Kristóf, Zsigmond Emőke, zene: Dresch Mihály, rendező-koreográfus: Horváth Csaba

A Szkéné színházi nevelési csapata, a Rakpart, idén már öt éves, a szeptemberi alkalom a második pedagógus nyílt napjuk volt, tavaly az egyik legcsodálatosabb Fortés előadás, A nagy füzet állt a középpontban, idén pedig a másik, a Toldi. A rakpartosok, bízva – és mint később kiderült, joggal – a teherbírásunkban, egy délután-este alatt megmutatták nekünk a Toldihoz kapcsolódó egész programcsomagot, az előkészítő foglalkozástól az előadáson át a feldolgozó foglalkozásig. Rendes üzemmenetben ezt a diákok három alkalommal, 1-2 hét alatt abszolválják, úgyhogy az este végére szuperhősnek éreztük magunkat.

Az előkészítő etap elején ráhangolódásként megismerkedhettünk azokkal a szkénés előadásokkal, melyekhez színházi nevelési program társul, persze ezt is interaktív formában, azt kellett két csoportban eldöntenünk, hogy melyik előadás lehet a középiskolások számára az a kapudrog, aminek megtekintése után egyre nagyobb adagokban fogják követelni a színházba járást, illetve azt, hogy melyik az az előadás, amit témája miatt a leginkább látnia kéne ennek a korosztálynak. Nos, a jelenlévő pedagógusok szerint a legfontosabb téma a kamaszoknak családi kapcsolatok, ezért a Kartonpapa végzett az első helyen, szorosan a nyomában a hatalom és az ellenállás témái következtek, így a Caligula helytartója lett a második, a mai magyar közélet működéséről szerintük a Hol a színészünk ad egy provokatív, ámde reális képet, ezért ezt ajánlották harmadikként. Minden igyekezetünk ellenére lecsúszott a dobogóról a kultúr- és nőjogi történeti szempontból érdekes a Hisztéria rövid és felkavaró története. A másik csoport a humort, a színészek ismertségét és a tantárgyi kapcsolódást emelte fő szemponttá, ezért beetetésként ők is a Kartonpapára voksoltak, és felfért a dobogóra az Apró véres balladák is. Egy vicces, kijelölt szerepbe helyezős vita után, ahol volt lehetőségünk szülőként széttrollkodni egy szülői értekezletet, fordultunk rá az alkalom voltaképpeni témájára, a Toldira.

A diákságnak szóló előkészítő foglalkozás két fókusz köré épül, ezt tapasztalhattuk meg saját élményként, ami igen hasznos, ha megfelelő informáltság birtokában akarunk dönteni arról, ez-e az az előadás, amiben ebben a pillanatban szüksége van az osztályunknak, és már el lehet kezdeni azon gondolkodni, hogy mi milyen feladatokkal, tevékenységekkel tudnánk kapcsolódni. Rá kell-e erősíteni valamire vagy éppen ellenpontoznánk valahol. Mivel a gyerekeknek ez a színházlátogatás egy több hetes élmény lesz, ideális magja lehet egy összművészeti projektmunkának. A két fókusz közül az egyik a Toldi történetének megismerése vagy felidézése, hiszen az előadás 6-12. osztály között bármelyik korcsoportnak ajánlható. A másik, a fizikai színház nyelvével való ismerkedés, amibe a szervezők a játszók közül Widder Kristófot is bevonták. A mozgásos játékok, a megjelenített képek olvasása, saját állóképek létrehozása vitt minket közelebb ennek a színházi formának az értő befogadásához. Hasonló struktúra vált be a Szólít a szörny (A Weöres Sándor Színház és a Mesebolt Bábszínház közös produkciója.) esetében is, ott is egy kevésbé ismert kifejezésmód, a bábtechnika, a különböző bábfajtákban rejlő lehetőségek, és a bábos megjelenítés értelmezése állt az előkészítő foglalkozás központjában. Az előadás elemzése szétfeszítené a kereteinket, számos kiváló kritika elérhető róla, régen játszott, és a kritikusi közvélemény szerint olyan előadásról van szó, amit legalább egyszer látni kell. Rengeteg kapcsolódási pontot nyújt a különböző tantárgyak felé. Az evidensen eszünkbe jutó irodalom órán túl jól használható osztályfőnöki és etika órához kapcsolva is, de igazi aranybányát a színház és dráma tantárgyhoz csatlakoztatva jelenthet. Nem csak a fizikai színház megismerése miatt, hanem az adaptáció, a dramaturgia, a szereptöbbszörözés és a szerephasítás fogalma és következményei is plasztikusan taníthatóak rajta. 

♥

Kedves Fanni, Ádám, Viktor, Lilla, László, Barnabás, Márton, Krisztina, Kristóf, Emőke, Mihály, és Csaba köszönjük a szívesen látást, a fantasztikus előadást, a következő alkalommal is számíthattok ránk!

Pedagógus workshop a Drámalabor műhelyében, Árt-Járó, 2023. szeptember 24., 13:30

Szervező: Háda Fruzsina

Játsszák: Nagy Petra, Keresztény Tamás, Tóth Norbert Márk, látványtervező: Bartos Letícia, szcenikus: Filep Andrea, dramaturg: Deres Péter, rendezőasszisztens: Patonai Norbert, színházi nevelési szakember: Szalai Ádám, rendező: Keresztény Tamás

Az ősz másik projektje a Kétlámpás számára, hogy fölhozzuk magunkat Pass Andrea korai drámáiból, ezért is volt örömteli számunkra, hogy a Pesti Magyar Színház Drámalaborja egy olyan pedagógusoknak meghirdetett workshoppal várt minket, ami drámaíró első színművét, a Kő, papír, ollót mutatta be nekünk színházi nevelési előadás formájában, és kipróbálhattuk a hozzá tartozó feldolgozó foglalkozást is. A délutánt beszélgetés zárta az alkotókkal, amin a szerző is részt vett, így még izgalmasabb háttér információkkal gazdagodhattunk. Remekül összeállított információs csomagot is kaptunk az eseményen, rögtön fel is írtuk a kívánságlistánkra a Drámalabor egy másik előadását, a Szárazságot. Rojik Tamás ifjúsági öko-thrillere könyv formájában nagy kedvencünk, nagyon jó választásnak tartjuk egy színházi nevelési előadás alapanyagául, Szivák-Tóth Viktor rendezői kezében csak valami emlékezetes születhetett belőle. Utána fogunk járni.

A 2012-es darab három, érettségi előtt álló fiatal barátságáról, a jövő miatti szorongásról és a döntéskényszerről szól. Szomorú, hogy egészen minimális változtatásokkal színre vihető volt a dráma, még szomorúbb, hogy az eredetileg 11-12.-es célközönségnek szánt előadás, ahogy azt a pedagóguskollégákkal nagy egyetértésben megállapítottuk, már 7-8. osztálytól fontos lehet. Örömteli viszont, hogy Pass Andrea szövegeit más rendezők is fölfedezik, és elkészítik belőle a saját változatukat. Legutóbb a Klisé Társulat vizsgaelőadásában nézhettük meg az Újvilágot Nyáry Pál és Somhegyi György rendezésében. A Kő, papír, ollót az előadásban is szereplő Keresztény Tamás rendezte. Az, hogy általános- és középiskolásoknak egyaránt játszható a darab azzal a kihívással szembesíti az alkotókat, hogy a játékstílusnak rugalmasan kell alkalmazkodnia ehhez, mi egy felsősöknek szóló variációt láttunk, a karakterek beszédstílusa és metakommunikációja kiskamaszosabb, infantilisabb volt, mint a középiskolásoknak szánt változaté. A díszlet, a jelmez és a zene játékossága (Bartos Letícia, BEKVART zenekar) is segít, hogy az előadás elérje célját, és szorongásoldó, stresszmentesítő hatással legyen a befogadókra. A minden szereplő kezében megforduló, de soha teljes kirakásra nem kerülő rubikkocka, azt sugallja nekünk, hogy nincs tökéletes megoldás, számtalan úton eljuthatunk a célig, és ez a cél korántsem az érettségi vagy a felvételi, ez csak egy állomás, nem zár le semmit, csak új lehetőségeket és utakat nyit.

A feldolgozó foglalkozás a ráhangoló skálajátékok után a klasszikus vitaszínház módszereivel dolgozik. A mi tanárcsoportunknál remekül működtek a kérdések, nem csak kellőképpen megosztóak voltak, de olyan izgalmas vitát generáltak, hogy rengeteg véleményváltozást jelző átülésnek lehettünk tanúi. Szalai Ádám a színészeknek is megtanította ennek a formának az ügyes moderálását, néhány jó helyen közbeszúrt provokatív állítással vagy visszakérdezéssel mindig sikerült új mederbe terelni a beszélgetést, nem hagyták, hogy önismétlőek legyünk. A diákcsoportok a vita után a három színész közreműködésével kidolgozzák egy-egy karakter jövőjét, amit aztán a színészek le is improvizálnak nekik. A tapasztalatok szerint a gyerekek nagyon vágynak a happy endre, így általában felszabadítóan ér véget az előadás.

♥

Kedves Fruzsina, Petra, Norbert Márk, Letícia, Andrea, Péter, Norbert, Ádám, Andrea és Tamás, köszönjük ezt a rendkívül érdekes délutánt és nagyon sok sikert kívánunk a Drámalabor működéséhez!

Évadnyitó Mozgató Börze, Budapest Bábszínház, 2023. október 5., 16:00

Szervezők, résztvevők: Ellinger Edina, Végvári Viktória, Pásztor-Csörgei Andrea, Hoffer Károly, Pájer Alma Virág, Hírmann Blanka, Virág Vivien, Schrödl Libárdi Karolina

Játsszák: Tatai Zsolt, Spiegl Anna, L. Nagy Attila, Kovács Judit, Kemény István, Pethő Gergő, Karádi Borbála, Rusz Judit, Barna Zsombor, író: Znajkay Zsófia, dramaturg: Gimesi Dóra, zeneszerző: Pirisi Sándor, báb- és jelmeztervező: Barta Borbála, díszlettervező: Bobor Ági, terepasztalterv: Bobor Ági és Varga Vince, terepasztal kivitelezés: a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének harmadéves hallgatói, mozgóképtervező: Varga Vince, fénytervező: Szondi György, rendezőasszisztens: Bánky Eszter, ügyelő: Szrenkó Tamás, súgó: Havasi Zsuzsanna, rendező: Varsányi Péter

A Budapest Bábszínház évadnyitó Mozgató Börzéje évek óta várva várt programunk. A kedves vendéglátás, a pazar látvány, a kitalált feladatok miatt mindig izgatottan várjuk a megrendezését. Pont, ahogy a gyerekek a bábszínházi előadást. Az évadban várható öt izgalmasabbnál izgalmasabb bemutató megismerése mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a színház arra, hogy egészen pici kortól a középiskolás és felnőtt korig ajánljanak előadásokat, és hogy lefedjék az igencsak mostohán kezelt 11-13 éves korcsoportot is. Az este a legújabb bemutató, a Péntek úr csodálatos barátai főpróbájának megnézésével érte el csúcspontját. Mi a második előadást fogjuk látni október 7-én, és írni is fogunk róla. Nagy megelégedésünkre szolgált, hogy a Színikritikusok Céhe a múlt évadban fokozott figyelmet szentelt a Budapest Bábszínháznak. Cseri Hanna díjai, például Az utolsó bárány zenéjéért, Hoffer Károly díja a Dekameron 2023 bábjaiért és a színház jelölése a Kísérleti Stúdió újraindításáért ennek a figyelemnek a bizonyítékai. A Ponttól pontig annyira izgalmas kezdeményezés volt a Kísérleti Stúdió részéről, hogy alig várjuk a legújabb kísérletis bemutatót, a Nem félünk a sötétbent, október 28-a piros betűkkel szerepel a naptárunkban. Érdekesnek ígérkezik, hogy Hegymegi Máté 12 éves kortól ajánlott előadást rendez, aminek olyan lenyűgöző lett a látványvilága, hogy az Ország Lili Stúdió helyett a nagyszínpadon láthatja majd a közönség. Keressétek majd a Krabat a Fekete Malomban című előadást! Újra lesz Cseri Hanna rendezés, Varró Dániel nagyon speciális mesekönyvét, A szomjas trollt láthatjuk majd színpadon. Ennél az előadásnál különösen kíváncsiak leszünk a dramaturgiai munkára és a zenére. Végül Gimesi Dóra variációja érkezik majd Hamupipőke meséjére, amit eddig megtudtunk a készülő előadásól, az alapján itt is egy nagyon különleges képi világra számíthatunk.

Ahogy a tanárműhelyen résztvevők névsorán is láthatjátok, a Budapest Bábszínház abban is különleges, hogy a színházi nevelési műhelyük, a Mozgató, nem elszigetelten működik a színházon belül, a társulat majdnem teljes egésze részt vesz a munkájában, minden előadás tervezésénél már a kezdetektől kiemelt szempont, hogy milyen előkészítő vagy feldolgozó program járuljon hozzá. Az ismerkedés az évaddal és a repertoárral is a színházhoz méltóan színes és játékos volt, Hét állomáson teljesíthettünk feladatokat, gyűjthettünk információkat és kulisszatitkokat, elleshettünk mesterfogásokat. Szerencsére a Mozgató tanárműhely nem egyszeri alkalom az évadban, aki most lemaradt, de kedvet kapott hozzá, legközelebb a Ponttól pontig előadás kapcsán vehet részt rajta.

♥

Kedves Edina, Viktória, Andrea, Károly, Alma, Blanka, Vivien és Lina, köszönjük ezt a kedves délutánt, és nagyon sikeres évadot kívánunk, mi minden bemutatót nagyon várunk!

V. Trafó Tanári // színházpedagógiai nyílt nap, Trafó House, 2023. október 17., 17:00

A Trafó House színházpedagógia és művészetközvetítési csapata a Gondolat Generátor új felállásban, meggyőző koncepcióval és lendülettel állt neki az évad programjainak tervezéséhez. Szepes Anna, Kocsonya Zsófi és Fahn Rebeka mindhárman drámainstruktori végzettséggel, de más-más tapasztalattal, egymást jól kiegészítve alkotják ezt a műhelyt. Szükség is van a sokirányú hozzáértésre, hiszen a Trafóban nem csak színi előadásokat láthatunk, de a kortárs táncművészet egyik legmeghatározóbb tere is Magyarországon, és a Trafó Galériában képzőművészeti alkotások, installációk is rendre megtekinthetők. Ez utóbbi két profil, és az ezek értő olvasásához, befogadásához kapható segítség teszi igazán egyedivé a Gondolat Generátort.

Fotó: Simon Iringó

A Trafót a színház miatt szeretők számára jó hír, hogy egyre több előadáshoz lesz Nézőpont meghirdetve, ahol laza moderálás mellett a nézők megbeszélhetik egymással élményeiket a látott produkcióról. Nagyon jó kezdeményezés, és szerencsére egyre több helyen elérhető lehetőség, hogy az előadás után a felnőtt nézőt se hagyjuk magára, cél, hogy valamilyen formában legyen közös élmény az előadás feldolgozása, kapjunk segítséget az értelmezéshez. És ezután még az is előfordulhat, hogy kedvet kapunk részt venni a Bekapcs alkotópályázati programban, amikor is egy kiállításhoz vagy egy előadáshoz kapcsolódóan mi is alkotóvá válhatunk, részesei lehetünk egy fotókiállítás, videóinstalláció vagy irodalmi szövegekből összeálló produktum létrehozásának. Az alkotói folyamatba való bekapcsolódás demokratizálása, a struktúrán kívüli kreatív energiák bekapcsolása a kortárs művészeti áramlásba az egyik legszimpatikusabb törekvése a Trafónak. Ennek másik példája a házon belül a Csatlakozó nevet viselő alkotócsoport, ahol főként 15-25 éves fiatalok vehetnek részt egy összművészeti alkotás létrehozásában. Hogy ennek a végeredménye egy közösségi színházi előadás, egy képzőművészeti alkotás vagy performansz esetleg egy videós megoldás lesz-e, az a jövő titka, a csoport és a téma együtt fogja megtalálni a legmegfelelőbb formátumot.

Fotó: Simon Iringó

A hasznos információk mellett ezen a délutánon a Táncrahangoló és a Képzetképző programok elemeivel ismerkedhettek a megjelenő pedagógusok. A kortárs tánc és a kortárs képzőművészet olvasása még a kortárs színház nyelvénél is nagyobb nehézséget okoz többünknek, hiszen gyakran a magyartanár vállalja magára a diákság számára a programszervezést, akinek semmilyen előképzetsége nincs ehhez a két művészeti területhez. A két foglalkozásrészlet saját élményként való megtapasztalásából ezért mi is sokat tanultunk. Mindkét esetben az a cél, hogy egy olyan ráhangolódás jöjjön létre, egy olyan szempontrendszer kerüljön a fiatalok kezébe, amivel már el tudnak indulni a táncelőadások és a kiállítások értő befogadása felé. A The Six Viewpoints módszer és a Manifesta módszere, amikkel megismertettek minket a Gondolat Generátorosok, remek kiinduló pontok lehetnek ehhez. Hozzánk a Lávatalaj című aktuális kiállítás kapcsán játszható csoportos feladat állt közelebb. A kiállítás egy műtárgyát kiválasztva kellett választ találnunk magát a műalkotást, a kontextust és a ránk, mint befogadóra tett hatást vizsgálva, hogy létre tudunk-e hozni egy értelmezést. Ezt az értelmezést aztán egy mini tárlatvezetés formájában prezentálnunk is kellett a többi csoportnak. Kifejezetten érdekes volt felfedezni, hogy a Kétlámpás egy ehhez nagyon hasonló metódust fejlesztett ki magának a kritikák előkészítéséhez.

♥

Kedves Rebeka, Zsófi és Anna, köszönjük ezt a nagyon tanulságos és egyben kedves délutánt és a szíveslátást!