2024. jan 29.

It depends

írta: Két Lámpás
It depends

Lázár Helga: It depends, Trafó House, Bethlen téri Színház, 2023. november 24., 16:00

it.jpg

Koncepció, látvány, játék: Lázár Helga, koreográfus: Kovács Domokos, zene: David Schuckart

Új szemmel néztünk régi előadást a hatodik DunaPArt programsorozat részeként. A Bethlen Téri Színház adott helyet a Lázár Helga ötletéből készült és az ő játékán alapuló, Kovács Domokos-rendezésnek, az It depends!-nek. Ismét nem csalódtunk a fizikai bábszínházban, és nagyon örülünk, hogy a Bethlen Téri Színház ilyen exkluzív és értékes előadásoknak ad helyet, amelyben megmutatkozhatnak a legkreatívabb fiatal magyar művészek.

Az előadás eseménye a Három Holló fb oldalán. 

A fő karakter, egy ember méretű marionett, amely Lázár Helga kreatív elképzelése révén született meg. A színpadon a báb fizikai mozgatója is ő maga. A marionett egy csigával van felfüggesztve, a férfi alakú báb tehát egy kereten lóg, a többi részéhez pedig kötelékek vannak illesztve, amelyek oldalról mozgatják a karokat, lábakat, így egy nagyon furcsa forgó-pörgő, a szokásoshoz képest is csak sokkal közvetettebben mozgatható alakot láthatunk.

402367385_7343836405640010_3939038443006377153_n.jpg

(Fotó: Lázár Helga fb)

Az előadás stílusa és atmoszférája hasonlóságot mutat Kovács Domokos későbbi rendezésével, a Dancing on a Grinderrel. A témák közötti párhuzamok és különbségek érdekesek, és együttesen gazdagabb értelmezési lehetőségeket kínálnak a nézőknek, ezért egyáltalán nem olyan nagy baj, hogy csak most, a Grinder után láthattuk a 2019-ben készült It depends!-et. Mindkét előadás valamiképpen a bábban megtestesülő férfi és a mozgató humán ágens érzékeny kapcsolatát hivatott bemutatni. Csak míg a Grinderben maga az ember közvetlenül irányítja a parner-bábut (Kovács Domokos), addig az It depends-ben Lázár Helga köteleken, karabinereken és csörlőkön keresztül bírja önálló mozgásra a bábot. Ez az idegenség, függetlenség, sokkal erősebb távolságtartás új lehetőséget ad egy más kapcsolati tematikára, és a dramaturgiát is gyökeresen egyedivé teszi azokhoz a bábos előadásokhoz képes, ahol a bábban a játék során manifesztálódik a mozgató humán személye. Itt az a tét, hogy a mozgató és a mozgatott mikor képes egyáltalán egy-egy pillanatra együtt rezdülni, és nem az, hogy a figyelmi fókuszunk hogyan úszkál mozgató és a báb interakciója során a két karakter között. 

279947801_5496960676994268_6999560695365160430_n.jpg

(Fotó: Lázár Helga fb)

A Grinder két variációjában egy harmonikus kapcsolatot és egy toxikus viselkedést felmutató fárfi karakter volt a báb. Itt a konfliktus a báb közvetett mozgathatósága, nehézkes reakcióra bírása révén, szintén egy nárcisztikus, egocentrikus személyiségjegyeket felmutató karakterről van szó. A nő igyekvése, erőlködése, kínlódása, hogy a kapcsolatba életet leheljen, a szerkezet mozgatásának nehézségeiben is világosan megmutatkozik. A színlap alapján férfi-nő kapcsolatot látunk, de mi találtunk egy másik értelmezést is, nekünk mást is mondott ez az előadás. A felfüggesztett lény egy angyal figura is lehet vagy valami éteri lény. Az, hogy megközelíthetetlen azért van, mert akár létezik, akár nem, az ember csak a fantáziáján keresztül tudja megragadni. A visszatérő ködszurkálós gesztus az érzékelhető és az érzékelhetetlen határait kísérli meg feltérképezni.  A lény tulajdonságait, cselekvéseit a kreatív és játékos ember hozza létre, látja bele a bábba nem kevés fáradtsággal és szenvedéssel. Hogy valóságos-e a lény és nem csak az ember képzeletének szülötte az nem tud kiderülni, mert minden kölcsönös gesztus, amit tesz, csak mintegy a véletlen események láncolatán át nyilvánul meg. Amikor a báb a nő fejére helyezi a kezét az csak esetleges dolog. Ennek az intim pillanatnak a valóságossága akár csalóka kép is lehet. A felfüggesztés olyan, hogy a bábszínész is képes felcsatolni magát a kötélzetre és együtt keringeni körbe-körbe a bábbal. Ezek a fizikai egymásra találások, legyenek azok képzeltek vagy kölcsönösek, adják az előadás csúcspontjait. A báb szétszedése és újra összerakása az emberi, vagy a túlvilági kapcsolat dekonstrukciós és konstrukciós fázisát is jelenthetik egyben. 

A nonverbális előadások mindig kihívást jelentenek az elemző néző számára, de a gesztusnyelv ott van és segít nekünk megérteni vagy értelmezést szerkeszteni a fizikai bábelőadásokhoz. Márpedig megérteni és az alkotók mondanivalóját keresni a produkcióban páratlanul értékes intellektuális tevékenység, aminek mindig szívesen teszünk eleget. 

Kedves Helga, Domokos és David, nagyon köszönjük ezt a megható, elgondolkodtató és emlékezetes előadást!

Szólj hozzá

fesztivál báb monodráma Trafó Bethlen Téri Színház Lázár Helga dunaPart6