Karel Čapek: R.U.R. - Rossum Univerzális Robotjai / Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten, KIMI, Pinceszínház, 2024. június 7., 19:00

Nehéz olyan darabot találni, ami kellő számú jelentős szerepet tartalmaz egy nagyobb létszámú végzős osztály számára. A Keleti István Művészeti Iskola vizsgázói feltehetően ezért választottak két kisebb színművet vizsgaelőadásukhoz. Szép párhuzam, hogy míg Karel Čapek: R.U.R-jában négy férfi nyüzsög körül egyetlen nőt, addig Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten című művében három nő kering egy férfi körül. Annyit már elöljáróban megállapíthatunk, hogy ezen az estén a lányok jártak jobban.

Karel Čapek: R.U.R. - Rossum Univerzális Robotjai

próbafotó

Játsszák: Kiss Dorina, Bognár Gábor, Bolla Gábor, Nagy Bálint, Szilágyi Barnabás, Sarkadi Hajnalka, Dudla Zsolt, fordította: Zádor András és M. Nagy Judit, jelmez-konzultáns: Dőry Virág, súgó: Szeitl Zelma, rendező-tanár: Kőváry Katalin

Tőke és Fasizmus jegyesek

Minden külön értesítés helyett.

József Attila: Farsangi lakodalom

Karel Čapek 1920-as színművének sokat köszönhetünk, nem csak a testvére által alkotott robot szót tette ismerté, de ebből készítette 1938-ban a BBC az első sci-fi témájú tévéjátékot. Nagyon lehet szeretni Čapek humanizmusát, tisztelni benne a tudományos-fantasztikus zsáner előfutárát, de drámaíróként nem tartozik a jelesebb szerzők közé. Az 1922-es magyar fordítás utópisztikus kollektív drámaként adta meg a műfaját, és ebből sajnos következik, hogy karakterépítéssel, jellemfejlődéssel, a szereplők motivációinak árnyalásával nem sokat bíbelődött a szerző. Egy nagyon erős és innovatív dramaturg hiányzott ezért nekünk a KIMI-sek vizsagaelőadásából, aki megformálható karaktereket és koherensebb történetet ad a színészeknek az érdekes, de nagyon nem színészbarát alapanyagból kiindulva. Ha mélyebben érdekelne valakit Čapek és az R.U.R., annak ajánljuk a Roboraptor podcastját meghallgatásra.

próbafotó

Mindazonáltal két dolog miatt nagyon örülünk, hogy láthattuk a produkciót. Egyfelől jó volt látni a színpadon Kiss Dorinát, Bolla Gábort, Bognár Gábort, Sarkadi Hajnalkát, Nagy Bálintot és Szilágyi Barnabást. Amit lehetett, kihoztak ebből a kicsit papír ízű, kicsit poros anyagból. Dudla Zsolt pedig telitalálat volt a robot szerepére, félelmetes, fanatikus, érthető, kétségbeesett. Másfelől a dráma társadalomkritikája, a kapitalizmus-ellenesség, a profitéhség és a nacionalizmus kapcsolata, az emberi és robotokra is jellemző hübrisz teljesen átjött, aktuálissá és elgondolkodtatóvá téve az előadást. Jó érzékkel Alquist, az utolsó ember, (Szilágyi Barnabás) összeomlásával ér véget az előadás, a teljesen hiteltelen happy end levágásra került.

Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten

próbafotó

Játsszák: Laczkó Tamara, Sarkadi Hajnalka, Déri Johanna, Nagy Bálint, Krausz Gábor, fordította: Ispánki János, jelmez-konzultáns: Dőry Virág, súgó: Szeitl Zelma, társrendező: Bolla Gábor, rendező-tanár: Kőváry Katalin

Kiváló választás Ugo Betti: Bűntény a Kecskeszigeten című nagyon sűrű, szinte balladisztikus drámája. Nem véletlen, hogy az 1972-es miskolci ősbemutató óta viszonylag gyakran játszott darabja a magyar színháznak. Kőváry Katalin és Bolla Gábor társrendezése a színészeket helyzetbe hozó, remek ritmusú és térhasználatú munka. A világvégi házban lakó három nő, Agata, az özvegy (Laczkó Tamara), a lánya, Silvia (Sarkadi Hajnalka) és sógornője, Pia (Déri Johanna) napi szintű, rutinból tolt játszmázásába érkezik meg a néhai férj állítólagos fogolytársa, Angelo (Nagy Bálint), hogy átrendezze a viszonyokat. Nagyon koncentrált, egymásra figyelő, rezonáló alakításokat láttunk. Nagy Bálint bűvös-bájos szélhámosa nem csak a ház asszonyait, de a nézőket is megbabonázza. És ez alól a bűbáj alól nehezen szabadulunk fel, akárcsak a nők, amikor egyre inkább kidomborodik a figura parazita volta, agresszivitása, kegyetlensége. Egészen félelmetes manipulációs-hálót von az egész színházterem fölé Nagy Bálint alakítása. Ehhez persze kellenek a partnerek is. Déri Johanna szemünk láttára történő kivirágzása, Laczkó Tamara mindent tudó, mindenbe beletörődő, Agatára jellemző racionális megfontolást felülíró reménykedése, valamint Sarkadi Hajnalka mindent elsöprő dühe, féltékenysége és sebezhetősége. A végkifejlet hihetően következik a látottakból, és felszabadító fuvallatként hat a szó szerint és képletesen is fullasztó teremben. Kiemelendő még az előadás humora. A nevettető elemek nem hatnak ellene a feszültségnek, viszont árnyalják a figurákat és jót tesznek a nézői figyelem fenntartásának. Számunkra rendkívül erős élménnyé vált a Bűntény a Kecskeszigeten, reméljük színpadra kerül még, reméljük ebben a szereposztásban.

♥

Kedves Dorina, Gábor, Bálint, Barnabás, Hajnalka, Zsolt, Virág, Zelma, Johanna, Tamara, Gábor, Katalin és Gábor, gratulálunk a vizsgaelőadáshoz, és köszönjük, hogy veletek tölthettük ezt az estét!