MICI – Még egy kör a pagonyban, HöKöm Project, Apertúra, 2025. április 17., 19:00

Játsszák: Kuna Kata, Egressy G. Tamás, Galambos Zsófi, Hódi Virág Noémi, Kocsis Fülöp Soma, zene: Kuna Bence, díszlet: Vadász Ádám, Vadász Balázs, rendező: Gulyás Ádám Endre

A Micimackó közös élménye sok generációnak, akármelyik feldolgozásával is találkoztunk korábban, ez egy olyan irodalmi ikon, ami minden alakban elkísér minket felnőtt életünkön át is. Ezúttal egy Micimackó-parafrázist láttunk az Apertúra bázison, a MICI-t, amely a HöKöm Project társulat megvalósításában készült Gulyás Ádám Endre rendezésében. Ez az igazán nézősímogató előadás főleg olyan napokra ajánlott, amikor már elegünk van a nagy emberi traumákból és a közéleti locsifecsiből, de szeretnénk valami tartalmas és egyben szórakoztató produkciót nézni. Részünkről tehát mindig.

Az előadás adatlapja a JEGYx1 oldalán.

Szóval, aki nem tájékozott Micimackó ügyben, annak azért előtte érdemes utánanéznie, akár a MEK-en a klasszikusnak, vagy visszaemlékeznie a Disney rajzfilmsorozatra illetve, ha éppen színházrajongó, akkor Zalán Tibor 100 + 1 holdaspagonyára, merthogy az előadás azért alaposan épít a Micimackó Lore-ra, bár nem szükséges ennek beható ismerete. A darab írója Egressy G. Tamás egy izgalmas, mélyre ásó felnőtt sztorit kerekített a "csacsi öreg medve" köré, amely nem pusztán megállja a helyét önmagában is, hanem kifejezetten igényes szépirodalmi alapot szolgáltat az előadáshoz. Voltaképpen egy fiatal felnőtt baráti társaságról szól a történet, amelyben a tagok jelleme kísértetiesen megfeleltethető a Micimackó karaktereinek, és akik az életkezdési válság problémájával küzdenek, és próbálják egymást, képességeikhez mérten, a legempatikusabban megérteni.

A központi alak, Mici, egy aspergeres tüneteket mutató fiatal nő, mind közül a legközvetlenebb és legkedvesebb. Köré épül ez a baráti társaság, és élvezi a Kuna Kata által játszott karakter jól érzékelhetően bársonyos vonzását. Érdemes felfedezni előadás közben, ki melyik kedves állatot jeleníti meg, egészen pontosan melyik mesebeli alakhoz köthető. Az előadás asszociációs hálójának felismerése külön élvezetet nyújt a nézőnek. A szerző (Egressy G. Tamás) által játszott szerep például egy decens, arisztokratikus úriember manírjaival van felruházva, miközben lelkében egy rettegő kistestű állat. Nagyon izgalmas látni egy vagány, férfias drogdíler szerepében Hódi Virág Noémit, akit azért mi olyan előadásokban láttuk, ahol inkább a nőiessége és az ezen keresztül megnyilvánuló ereje volt színpadi jelenlétének fő forrása. Kocsis Fülöp Soma enervált, kiábrándult értelmiségije nagyon jó kontrasztot adott a többi, aktív és túlpörgő karakterhez viszonyítva. Nagyon sokszor vagyunk ilyen állapotban mi is, amikor azt várják el tőlünk, hogy az ezredik előadást is érdeklődéssel várjuk, ami azért már nem ugyanaz, mint az elsőt, mindazonáltal mégis azok vagyunk akik, azaz mégsem nem tudunk mások lenni, mint a kultúra iránt rajongó értelmiségiek. Galambos Zsófi viszont betölti azt az űrt, amit a férfias és az ártatlan női szerepek hagynának, ha a társaságban csak ilyenek lennének. Elsősorban, bár nem kizárólagosan, rajta keresztül kapunk betekintést a fiatal felnőtt nők párkapcsolati konfliktusaiba. Néha a mese szomorúra fordul, és erre az ő szerepe ad lehetőséget, lévén ő lenne a messziről jött ismeretlen ismerős. 

Már az első jelentben benne van az előadás kettőssége, hogy az egyik lábát a Micimackó univerzumában, a másikat a fiatal felnőttek világában veti meg. A nyomok a hóban kép rávetítése a Dyatlov-incidensre zseniális kezdet. És ettől kezdve csak úgy élvezzük, ahogy a színészek az utalásokat szórják ránk, például az eltűnt Kis, aki Rabbi rokona vagy ügyfele, vagy az elveszett farok epizódja. Könnyű belefeledkezni az egyszerű, de elvarázsoló látványba, amit a színes világító puffok nyújtanak. Ha véletlenül elkalandoznánk is, a félhomályban hangulatosan világító ülőalkalmatosságok horogra akasztják a tekintetünket. Néhol a jelenetkezdetek nekünk lassúaknak tűntek, de ez egyáltalán nem tűnik fel olyanok számára, akiket annyira behúz a történet, hogy szívesen tölt el több időt Mici univerzumában. A flashbackeknél természetes díszletátrendezés más helyzetekben kizökkentően hathat, a gördülékenyebb és gyorsabb jelenetváltások kompaktabbá alakítanák az élményt. A melankolikus vég csakúgy megérint minket felnőtteket, ahogy a gyerekek a meseelőadásokon nem akarják elengedni az élményt, a megismert karaktereket és az azokat játszó színészeket.

Az projekt alkotói közül többen testvérműsorunk a Szezám tárulj! egyik adásában is szerepeltek, velük Németh Fruzsina Lilla beszélgetett, az adás meghallgatható a Tilos Rádió archívumában. A MICI többször nézős, mert a rejtett poénokra másodszorra is jó rácsodálkozni, ezért nem csak azt ajánljuk, hogy nézzétek meg, de azt is, hogy többször! 

♥

Kedves Kata, Tamás, Zsófi, Virág, Fülöp, Bence, Ádám, Balázs és Ádám, nagyon köszönjük ezt a csodálatos élményt!