Fábián Péter: Kenyértörés – tandráma Bertolt Brecht nyomán, Láthatáron Csoport, Jurányi Ház, 2022. október 20., 20:00

Játsszák: Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Csányi Dávid, látvány: Zubor Kata, zeneszerző: Horváth Szabolcs, rendező: Fábián Péter  

Fábián Péter új, a Láthatáron Csoport számára írt darabja, a Kenyértörés a mára már talán aktualitását vesztett brechti tandrámákat éleszti újra. Mit lehet mégis átmenteni ebből a formából? Ezek között van például a brechti drámák dramaturgiája és színházszemlélete. Osztálytermi színházi produkciónak ez a szerkezet már csak praktikus okokból is ideális: nincs díszlet, egy nagyobb utazótáskában elférnek a kellékek, majdnem bármilyen térben bemutatható az előadás. És ez helyén is van, mert  nem elandalítani akar a brechti dráma, nem azt akarja elérni, hogy belefeledkezzünk a történésekbe, nem átélhető illúziót akar elénk varázsolni, hanem feltálal néhány súlyos dilemmát, amelyekhez minden pillanatban viszonyulnunk kell, amelyekkel kapcsolatban ki kell alakítanunk az álláspontunkat, saját jelenidejű tetteinkre nézve le kell vonnunk a konzekvenciákat, meg kell ítélnünk saját  cselekedeteinket. A nézőknek ezt a folyamatos készenléti állapotát támogatják Zubor Kata minimalista, kortalan, mégis rafinált jelmezei és a Horváth Szabolcs zenéjével megszólaló songok is. 

Feuer Yvette, Csányi Dávid, Háda Fruzsina (Fotó: http://lathataroncsoport.hu)

Ez a hérodotoszi passzus szolgál a dráma kiindulópontjául, ezt bontja ki a Kenyértörés egy ténoszi pékcsalád történetén keresztül. A munkával Fábián Péter egy mostanában nagyon népszerű zsánerhez is kapcsolódik. Az ókori görög-római mítoszok újramesélése egy erős női karakter középpontba állításával fontos trendje a kortárs irodalomnak, a patriarchális berendezkedés gyökereit térképezi fel, és közben kritikáját adja. Példaként álljon itt néhány mű ebben a témában: Margaret Atwood Pénelopeia, Madlene Miller Kirké, Natalie Haynes Ezer hajó, vagy egy korai: Szabó Magda A pillanat című regénye. A Kenyértörésben Demetriáé (Feuer Yvette) lesz ez a női nézőpont, aki gyermekeit, Europét és Panatioszt egyedül neveli (a lányt Háda Fruzsina, a másik szereposztásban Varga Orsolya, a fiút Csányi Dávid játssza). Ténosz szigete jelképesen támogatta a kis-ázsiai hellének felkelését azzal, hogy az Athénból Epheszoszba induló hadi gályán ténosziak is voltak. Ezek egyike volt Demetria férje is, aki azonban életét veszítette a görög-perzsa háborúknak ebben a kezdeti szakaszában. Demetria így kénytelen egyedül vinni a család 200 éves vállalkozását, a pékséget. A kopár szigeten se a búza, se az árpa, se a rozs nem terem meg. Gabonát időtlen idők óta csak perzsa kereskedőktől szerezhet be. A pékség rengeteg munkával példásan üzemel, eltartja a kis családot és ellátja kenyérrel a parányi sziget népét. Ilyen előzmények után érthető, hogy a háború kitörésekor Demetria ragaszkodik a semlegességhez, a Perzsa Birodalommal ápolt békés kapcsolatok megőrzéséhez. És ezzel nincs egyedül, a döntés egybevág a ténoszi népgyűlés határozatával is.

Csányi Dávid, Feuer Yvette (Fotó: http://lathataroncsoport.hu)

Fiának, aki mindenképpen részt akar venni a marathóni csatában, próbálja elmagyarázni, miért kell Ténosznak semlegesnek maradnia. Ekkor kerül játékba az előadás legfontosabb kelléke, a kenyértészta. A számukra az életet jelentő matériát Demetria briliánsan használja szemléltető eszközként, ilyet utoljára a Bakkhánsnőkben láttunk Nagy Péter István rendezésében a szép emlékű Ódry Színpadon. Lesz még ez a kenyértészta együttműködésre csábító kígyó a perzsa követ (Csányi Dávid) nyakában, és szavazatszámláló kövekként is funkcionál az előadás végén. A „hatalmas lepény”, a Perzsa Birodalom és a „bölcs pogácsa” Athén között félúton a morzsányi Ténosznak szerinte egyetlen esélye a túlélésre, ha nem folyik bele a nagyok játékába. Demetria tragédiája, hogy nem látja, nem láthatja az általunk már jól ismert jövőt, hogy a görögök, minden papírforma ellenére győznek Marathónnál is, majd Szalamisznál is. Demetria lánya, Europé nem képes ezt elfogadni, legalább egy gesztussal jelezni akarja az agresszorral szembeni ellenállást és az áldozatokkal való szolidaritást, visszautasítja a perzsa gabonát. Ezért először bálványozásig menő elismerés, majd a háború újbóli kitörésekor, amikor a sziget népe éhezni kezd, megvetés lesz a osztályrésze. A fiú sosem bocsájtja meg anyjának, hogy nem engedte el a csatába, elhagyja őt és nővérét, mialatt a családi vállalkozás tönkre megy és családtagjai éheznek. Visszatérése igen drámai, leszúrja az anyjával a gabonaszállítás újraindításáról majdnem megegyező perzsa követet, és bejelenti, hogy továbbra sem hagy fel az aktív ellenállással, társaival egy perzsa hajót elkötve részt fognak venni a szalamiszi ütközetben. Demetriának másodpercek alatt kell döntenie, hagyja-e Ténoszt belesodorni a háborúba, vagy jelez a perzsáknak, hogy ne engedjék ki az öbölből a szökevény hajót. Demetria fia föladását választva eszeveszetten kezdi kongatni a vészharangot, ám a hajó hatalmas szerencsével elmenekül, Panatiosz hőssé válva tér haza és vádolja be a népgyűlésnél anyját.  

Háda Fruzsina (fotó: Láthatáron Csoport fb.)

Szeretünk népgyűlés lenni, mert szeretjük a vitaszínházat. Legutóbb, a KOHÓ Műhely Oidipuszában Thébai népe voltunk, ezen az estén ténoszi népként kellett döntenünk arról, hogy Demetria bűnös-e vagy ártatlan. A vitában teljesen összekeveredett a dráma két síkja, kinek-kinek más aspektus vált fontossá. Az egyik érvelési lánc az árulás témája köré csoportosult. Hazaárulásnak tekinthető-e Demetria jelzése a perzsáknak? Mi is takar itt a haza fogalma. Mi az etikus cselekedet ebben a helyzetben? A semlegesség minden áron való megőrzése (Demetria), legalább szimbolikus gesztusok megtétele (Europé) vagy az aktív ellenállás (Panatiosz). Lehet-e háborús időkben számonkérni a béke éveiben kikritályosodott morált vagy ilyenkor a békeidők morálját a kor felfüggeszti? A másik síkon a drámában lappangó családi konfliktus tört felszínre és motiválta a vitatkozók érveit. Menteni akarta-e Demetria a fiát, amikor föladta vagy épp ellenkezőleg, a biztos halálba taszította? Jól nevelte-e egyáltalán Európét és Panatioszt? És mi köze ehhez a népgyűlésnek? A hosszú és tartalmas vita után titkos szavazás döntött arról, hogy Demetria sorsa száműzetés legyen-e vagy maradhat-e a közösség tagja. Az előadás estéjén benne volt a levegőben, hogy mi lesz a népgyűlés döntése, de az alkotók elmondása szerint érték már őket a korábbi előadásokon meglepetések, a vita alapján nem tudták megjósolni a végkimenetelt.  

Csányi Dávid, Feuer Yvette, Háda Fruzsina (Fotó: http://lathataroncsoport.hu)

Igen izgalmas, fájóan aktuális, ezért nyugtalanító ez az előadás. Éppen ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy minél több középiskolába eljusson. Beszélnünk kell a diákokkal a minket körülvevő valóságról, s ha már mi, tanárok nem igazán vagyunk erre képesek legalább legyünk annyira bátrak és nyitottak, hogy a Kenyértöréssel és más osztálytermi előadásokkal mégis megteremtjük ennek lehetőségét. (Számtalan riport, interjú felmérés született már arról, hogy az iskolákban szinte egyáltalán nem folynak olyan beszélgetések, amelyek segítenének a fiataloknak feldolgozni a szomszédunkban dúló háborút, a klímaszorongást, a jelen gazdasági helyzet miatti kétségbeesést és a többi őket foglalkoztató eseményt.) Ezt diákként és szülőként is kezdeményezhetjük, és bátorítunk is titeket erre, ha az iskolátokban még nem honosodott meg, hogy előadásokat hívjatok magatokhoz.  

♥

Kedves Yvette, Fruzsina, Orsi, Dávid, Kata és Szabolcs, köszönjük a meghívást és ezt a felkavaró estét!