Cucli XV – XVII. rész – HírHalász Program, Apertúra, 2024. április 24, május 5., május 12., 18:45

A Kétlámpás Blogon még nem, de a FakTúra művészeti folyóiratban már többször is megemlékeztünk az Apertúra hírszínházi sorozatáról, a Cucliról. A februári, A biztosíték című előadás kapcsán össze is foglaltuk a k2 Színházas előzményeket és a hírszínházi előadások készüléséről és működéséről tudható információkat. Abban a részben Pokorny Lia volt a vendég, aki együtt játszott az Apertúra társulatával. Műfaját tekintve ez az alkalom volt az első Cucli-musical, és a középkori eredetű mirákulum-formával is eljátszadoztak a szerzők, Benkó Bence, Király Dániel és Zilahy Anna. A márciusi estén Nagypál Gábor és Pájer Alma Virág vendégszereplésével egy Tanú-parafrázist láthattak az érdeklődők A gátőr címmel. Ami számunkra a legvonzóbb ezekben az alkalmakban – a garantált könnyesre röhögés és a jól eső közéleti ventilálás mellett – az a kísérletezés, a műfaji sokszínűség. Egy ennyire intenzív és ilyen időnyomás alatt készülő előadás akár rutinból megírt, jó minőségű kisipari termékké is válhatott volna az idők során, ehhez képest értékelendő, hogy olyan terepe maradt ez az Apertúrának, ahol a legvadabb ötletek kerülnek kipróbálásra minden alkalommal, olyan terepekre merészkednek írók és színészek, ahol még sosem jártak. Az egyszeri alkalom viszonylagos tétnélkülisége hatalmas kreatív energiákat szabadít el. Az alábbiakban az évad utolsó három hírszínházáról számolunk be részletesebben.

Cucli XV. A tápi rosseb

Fotó: https://www.facebook.com/aperturalive

A tápi rosseb című rémjátékhoz új író csatlakozott a Benkó Bence – Király Dániel pároshoz Viktor Balázs személyében. Ez alkalommal a Gólem Színház vendégeskedett a Cucliban, Dajka Szúra Szeréna és Borgula András játszott együtt Urbán Richárddal, Formán Bálinttal és Bán Bálinttal.

A 7 éve halott nagymamát és negyven éve emigrált, 116 éve született szomszédot is értesítették, hogy mehet szavazni.

A kiinduló hírből hamarosan egy gótikus rémmese és egy Scooby-Doo – epizód egyvelege bontakozik ki a szemünk előtt. A mese szerint Vilma (Dajka Szúra Szeréna) és Ferdinánd (Bán Bálint) ellenzéki újságíróként, míg a kormánypárti sajtó részéről egy kutya (Urbán Richárd) keresik-kutatják az állítólag kampánykörúton lévő miniszterelnököt, aki szinte köddé vált. A nyomokat követve jutnak el Táp egy kihalt fogadójába ezen a viharos éjszakán. A közös cél, a miniszterelnök megtalálása, és a falu egyre sokasodó rejtélyei összefogásra kényszerítik a riválisokat, hogy együtt próbálják kimenteni a falu egyetlen szavazóját, Pista bácsit (Formán Bálint) a négy évente feltűnő, szavazókat raboló szörnyalak karmai közül, aki élőhalottá teszi áldozatait, akiknek úgy kell szavazniuk, ahogy ő akarja. A tét tehát nem kicsi, a végső nyugalom, a szabad akarat és a tiszta szavazás is a rém legyőzésétől függ. A kis csapat a küldetést a falu ellenzéki jelöltjétől, Prikulics Jánostól (Borgula András) kapja, aki kormánypárti ellenfelét, Lúdvércet gyanítja a gaztettek mögött.

Fák. Rend. Élő emberek.

Prikulics András választási szlogenje

Az aktuálpolitikai látlelet is nagyon találó és felszabadítóan nevetséges, de ennél sokkal érdekesebb, hogy minimális eszközökkel hogyan lehet megteremteni színpadon a horroratmoszférát, az egzotikus, hátborzongató helyszíneket és a rajzfilmhatást. Bán Bálintnak, Dajka Szúra Szerénának és Urbán Richárdnak önmaguk rajzfilmfigura változatává kellett válniuk. Urbán Richárd kutya-alakítása vetekszik a műfajban számunkra eddig etalonnak számító Spilák Lajos kutya- és macskaábrázolásaival. A hangulat megteremtéséhez a szöveg sejtelmes mondatai mellett Berta Ninett és Benkó Bence fényezési megoldásai, a vérfagyasztó hangeffektek, és a tér függönyökkel operáló, az előadás során egyre táguló kihasználása gondoskodott. Az egyik lámpásnak vitathatatlanul ez lett a kedvenc Cucli-előadása az évadban látott öt produkció közül.

Cucli XVI. Tekla háborúja

Fotó: https://www.facebook.com/aperturalive

A Tekla háborúja a közeli, posztapokaliptikus jövőben játszódó disztópia. Az atomháború után a mutáns zombihordák elől a hármas metró alagútjába húzódó gyerekeknek a nagymama, a vendégként érkezett Sztarenki Dóra, meséli el, hogy jutott el a világ ebbe az állapotba. Bán Bálint, Urbán Richárd, Kocsis Gábor, Gellért Dorottya, Formán Bálint játsszák az unokákat, és a nagyi meséjének szereplőit. A két idősík nyelvileg is különbözik, a múlt köznyelvi, míg a jelen egy furcsa, archaizáló nyelv, ezzel is utalva arra, hogy az emberiség minimum a középkorig bombázta vissza magát.

Másfél perces videót posztolt még éjszaka Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, amelyben a Magyar Péter-ügyet saját házassága felől fejtegeti. A politikussá lett egykori sportriporter arról beszél, hogy bár boldog házasságban él, ők is veszekedtek már a feleségével. De olyankor a felesége arról beszél, mi a baja vele, és nem arról, hogy kormányt akar buktatni.

Ebből a hírből kiindulva, egy banális alapszituációból eszkalálódik az előadás az atomháborúig. Tekla (Sztarenki Dóra) és Tamás (Formán Bálint) családi vitája a mosogatásról mozgalomalapítássá, végül forradalommá majd világ méretű atomkatasztrófává fejlődik. A történet állomásai ezúttal a megszokottnál kiszámíthatóbbak voltak, de ezért sok minden kárpótolt az előadásban. Urbán Richárd újabb Orbán-paródiával állt elő, és egy remek Gulyás Márton paródiát is láttunk tőle, Bán Bálint Nagy Ervint figurázta ki. Kocsis Gábor megafonos és nyugati fényes újságíróként is remek volt. Öröm volt látni az ötödéves zenés színművész osztályba járó Gellért Dorottyát a kicsit ijesztő rajongó marketinges lányból nagyon ijesztő politikussá és intrikussá fejlődni. A paródiák mellett a gyerek- és felnőttszerepek gördülékeny váltogatása volt nagyon szórakoztató. Gellért Dorottyát azóta a szerencsések a Rebellisek című előadásban is láthatták. A legmeglepőbb ezen az estén a színpadkép volt, ilyen összetett tárgyi világot az Apertúra repertoáron lévő előadásai sem vonultatnak fel. A posztapokaliptikus világ szemmel láthatóan megihlette az alkotókat, a színház raktárában található összes lim-lom játékba került.

Az idei utolsó Cucli megint egy új formával kísérletezett. A három író, Benkó Bence, Király Dániel és Viktor Balázs ezúttal külön írtak egy-egy minicuclit. A Három vagon című jelenetfüzér minden epizódja ugyanakkor játszódik, ugyanazon a vonaton Érd és Budapest között. A jeleneteket a Brasch Bence által játszott kalauz személye kapcsolja össze, és számos utalás és motívum is összeköti őket. Ráadásul, lévén az évad utolsó hírszínházi előadása, a törzsnézőknek csemegeként sok ponton visszaköszönnek az előző Cuclik emlékezetes karakterei és poénjai. A másik lámpásnak egyértelműen ez az előadás lett a favoritja az összes közül. A középső jelenetben Viktor Balázs egy Az ember tragédiája átiratot alkotott, és ez jól kapcsolódott az első jelenethez, melyben Benkó Bence egy Da Vinci-kódos, az Időbevándorlók sorozat alapötletére emlékeztető remekléssel állt elő, és az utolsó jelenet jövőből jövő szereplőkkel játszó történetéhez is, amelyet Király Dániel írt. Tematikus kapcsolódások is vannak szép számmal, a nők helyzete, a párkapcsolati problémák és a kereszténység több helyen központi szerepet játszik.

Dobócsillaggal sebesítettek meg egy kalauzt Pest megyében, de volt, akit megkéseltek, megrugdostak, vagy éppen sörrel öntöttek le.

Ez volt a legkevésbé politikus hír az évadban, és ez most jót tett az este hangulatának. Bár politikai hírek is kombinálódtak a jelenetekbe, nem ez határozta meg őket, megmaradtak fricska szinten. Így maradt a fergeteges színházi mókázás, ezen a Cuclin félre tettük minden frusztrációnkat, undorunkat és balsejtelmünket, attól tartunk a jövő évadban is lesz elég alkalom ezek kibeszélésére. Jó volt újra látni Borsányi Dánielt, már hiányzott nekünk. Brasch Bence rezignált, makacsul kitartó kalauza mindhárom jelenetben csodásan illett a játszók közé, ahogy az évad minden vendége. Az Apertúra asszimilációs képessége csodálatra méltó, az egész évadban minden vendég remekelt közöttük.

A Cucli olyan, mint egy kiváló antológia-sorozat, gyengébb részek nélkül. Kíváncsian várjuk a következő évadot. Az évadnak azonban még koránt sincs vége az Apertúra bázison. Május 23-án a KV Társulat bemutatójára érdemes jegyet váltani, Urbanovits Krisztina első rendezése Thomas Bernhard A színházcsináló című darabjából Dióssi Gábor, Lestyán Attila, Martinkovics Máté, Urbanovits Krisztina szereplésével igen érdekesnek ígérkezik. Bán Bálint a Drága kis szemétdombom című verses sétaszínház után újra rendez, a Leonyid Andrejev elbeszélés alapján írt Az ítélet: halál bemutatója május 30-án lesz. A nyár folyamán pedig az Ördögkatlan Fesztiválon biztosan találkozhattok a csapattal.

♥

Kedves Dániel, Bence, Anna, Balázs, Ninett, Lia, Gábor, Alma, Bálint, Dániel, Bálint, Letícia, Bence, András, Szúra Szeréna, Dorottya, Gábor, Dóra, Richárd köszönjük az egész évados szórakoztatást, ne hagyjátok abba!