2023. sze 26.

Villámrandi

írta: Két Lámpás
Villámrandi

Nagy-Szakmáry Attila: Villámrandi, Klisé Társulat, RAKPART~2023, 2023. szeptember 23., 16:00

370914393_290034503773724_22882706927826403_n.jpg

Játsszák: Sajti Kinga, Szabó Bence, Király Cintia, Tóth-Lederhaas Csongor, írta: Nagy-Szakmáry Attila rendezte: Tóth-Lederhaas Miriam és Tóth-Lederhaas Csongor

Nagy-Szakmáry Attila a darab ősváltozatát a Fiatal Drámaírók Háza által meghirdetett pályázat, az Okuláré Projekt, Kapás hívószavú fordulójára írta. Mivel az összes helyszínen, ahol fölolvasó színházi formában bemutatásra került az eredetileg húsz perces jelenet, osztatlan sikert aratott, az alkotók úgy gondolták, érdemes egész estés egyfelvonásossá fejleszteni. A Klisé Társulat 2023. januárjában mutatta be, és azóta is rendszeresen el lehet csípni az előadást különböző helyszíneken. Mi egy nagyon furcsa, színházi térnek még nagyon tág definíciót használva is szinte alkalmatlan helyen néztük meg. Hogy ennek ellenére hogyan lett mégis ez az egyik legjobb színházi élményünk ezen a kora őszön, megtudhatjátok írásunkból.

382455620_307379795372528_3688647837599523843_n.jpg

A „játszóhely"

A Villámrandi története egy erdőszélen játszódik valamikor a nem túl távoli jövőben. Tekla (Sajti Kinga) éppen villámokra vadászik, hogy föltöltse bivalyerős orosz kondenzátorát (voltaképpen egy vödröt), amikor megjelenik Gyula (Szabó Bence), hogy kitöltsék a kötelező párkapcsolati tesztet, amit egy hivatal, a Párka, írt elő számukra. Ebből az alaphelyzetből bomlik ki egy Black Mirror epizódnak és a Mézga család különös kalandjai szerelemgyerekének érződő dráma. A jövőben ugyanis egy „tudományos alapokon” kifejlesztett applikáció alapján létesíthetnek párkapcsolatot az emberek, és ha nem hajlandóak alávetni magukat az eljárásnak, pénzbüntetést kapnak, de akár börtönbe is kerülhetnek. A teszteket felügyelő Párka nevű hivatal semmit nem bíz a véletlenre, ha valamilyen anomáliát gyanítanak, kiküldik speciális egységüket, hogy megfigyeljék az eseményt. Henrik, a főnök (Tóth-Lederhaas Csongor) és Imola, a gyakornok (Király Cintia) kapják a feladatot, hogy Tekla és Gyula találkozóját megfigyeljék a kincstári rejternyő védelmében. Míg az alaphelyzet az említett sci-fi antológiasorozat hangulatát idézi meg és annak témáit veti föl, mint a technológiának való kiszolgáltatottságot és a hivatalok paternalista rátelepedését az egyén magánéletére, addig a tárgyi világ és a színészi játék teljesen más asszociációkat vonz be. A rajzfilmek világára emlékeztető kellékek, a szöveg humora és a színészek csetlése-botlása oldja a témából adódó szorongást, és ad egy sajátos, ismerős, otthonos kelet-európai ízt az egész sztorinak. Mert természetesen a program korántsem működik tökéletesen, és hiba esetén kiszámítható módon a hivatal az egyénben és nem a programban keresi a hibát. Bár a vak is látja, hogy Tekla és Gyula nagyon kedves párt alkothatnának, ez még a gyakornok Imolának is föltűnik, a program csak 39% esélyt ad a kapcsolatuknak, amelyre alapuló elutasító döntést az elvakult Henrik készpénznek is vesz. Jellegzetesen magyar jelenség, hogy minden szereplő keresi a kiskapukat, ahol a hivatal bornírt előírásait ki lehet játszani. Paradox, hogy párkapcsolati felügyelettel megbízott Párka-hivatalnok csak az lehet, aki annyit csalódott már, hogy lemond a párkapcsolatról. Henrik és Imola ilyen botcsinálta Cupidóként próbálják értelmezni a Tekla és Gyula között történteket, miközben saját vonzalmukat egymás iránt csak nagyon nehezen veszik észre.

A sci-fi műfaj, mint az író zsáner választása, mindig valahogy a jelen vagy a várható közeljövő társadalmi viszonyaira mutat azzal, hogy eltúlozza, gondolatkísérletként preparálja és gondolkodásra ajánlja fel ezeket számunkra. Számos ponton tudunk kapcsolódni a történésekhez, az alakok konfliktusainak révén jelen szorongásainkkal, de nagyon jó látni, hogy nem pusztán vakon, globális jelenségként vetődnek ezek fel. A darabban felskiccelt slendrián diktatúra nagyon ismerős számunkra, magyarok számára akár a közelmúltból, akár a jelenből, és persze egyben reményt is ad arra, hogy a szereplőkkel együtt talán mi is egérutat nyerhetünk. Amennyiben pedig valaki kifejezetten érdeklődik az elektromosság iránt, az rengeteg easter egget fog felfedezni a darabban, akár mértékegységek említését akár jelenségekét. Ilyen szempontból is zseniális a címválasztás.

nevtelen_1.jpeg

Király Cintia, Tóth Csongor (fotó: Klisé Társulat fb)

A tér egy színpadi világítás és hangosítás nélküli, poros, nagyon hosszú pinceszerű hely, pont a villamossínek alatt. A 2-es villamoscsalád tagjai átlag 2 percenként robognak el a fejünk felett. Innen szép nyerni! A Klisé Társulat színészei bravúrosan veszik az akadályt, olyan természetességgel improvizálják bele az előadásba a kintről beáramló morajlást, mintha erre az extrém helyzetre lett volna kitalálva a darab. A robogás hangjai hol mennydörgéssé, hol a közelbe képzelt villamosmegállóé lettek, így semmi szükség nem volt az ilyenkor elvárható nézői toleranciára, a színházi illúzió egyszer sem törik meg. Új oldaláról ismerhettük meg Sajti Kingát, aki egy nagyon vagány, öntudatos karaktert formál meg a Képek által című előadás tépelődő, önbizalomhiányos figurájának szinte az ellentétét. Király Cintiát is most láttuk újra a Képek által után, és az ottani harsány, szándékosan irritáló Éva után Imola figurája finomabb eszközökkel dolgozik, jól áll neki a tétovaság és az ezt legyőző igazságkereső attitűd. Tóth-Lederhaas Csongor, aki Tóth-Lederhaas Miriammal együtt rendezőként is jegyzi a darabot, szintén a Képek általban megismert figura ellentétét hozza. Dogmatikus szabálykövetése, meghunyászkodó alamuszisága, és teljes vaksága saját és Imola érzelmeire szerethetően vicces karakterré tették Henrik figuráját. Szabó Bencét most láttuk először, de biztosan szeretnénk még sok szerepben megnézni, csodálatos partnere volt Sajti Kingának, naiv, csökönyös bétahím mivolta a legkedvesebb figurává tette az előadásban.

Figyeljetek erre a csodálatos, új társulatra, érdemes! Mi legközelebb szeptember 26-án Pass Andrea Újvilág című drámájában fogjuk látni őket a KIMI-ben. Ez azért is nagyon örömteli, mert, ahogy Pass Andrea a Pesti Magyar Színház Drámalaborjának tanárműhelyén elmondta, szeretné, ha a rendezők fölfigyelnének a drámáira, és színpadra állítanák őket.

 

 Kedves Kinga, Bence, Cintia,Csongor, Attila és Miriam, köszönjük ezt az okos és szórakoztató előadást!

Szólj hozzá

KIMI Fiatal Drámaírók Háza Klisé Társulat Okuláré Projekt Valyo a város és a folyó RAKPART~2023 Tóth-Lederhaas Csongor Tóth-Lederhaas Miriam