DeTour Így mulat egy Somossy! - szellemséta
DeTour///Így mulat egy Somossy!//szellemséta//, 2025. július 17., 19:00
Sétavezető: Litván Ádám
A nyári szünet alkalmat ad, hogy kicsit messzebbre kalandozzunk a színháztól, de azért ne túl messze. Két színházi elemeket is magában foglaló várostörténeti eseményen is részt vehettünk, ami akár egymás folytatásának is tekinthetőek. Az 1840-es évektől az 1920-as évekig ismerkedhettünk a pár évtized alatt európai metropolisszá váló Budapest éjszakai életével, az orfeumok, café chantant-ok, magyarul zengerájok, kávéházak és kabarék világával. Az Urbanum szervezésében rendezett városi séta első alkalma minden szempontból különleges élmény volt, és egy új, igen figyelemre méltó kezdeményezéssel is megismerkedhettünk.
„Az Urbanum egy interdiszciplináris agytröszt és kutatóalapítvány, amely a kortárs városi szövet átfogó megértését és reprezentációját, valamint a gyakorlati fejlesztési és innovációs forgatókönyvek vizsgálatát segíti elő. Rendezvényteret biztosítunk közös olvasmányokhoz, könyv- és folyóiratbemutatókhoz, előadásokhoz és sok máshoz; oktatási kurzusokat szervezünk a kortárs urbanizmus és a kapcsolódó kreatív gyakorlatok aktuális témáiról; művészeti és kutatási kiállításokat kurálunk és valósítunk meg; valamint digitális adatelemzési, térképezési és archiválási megoldásokat kutatunk.”
Nem véletlenül kapta a szellemséta megjelölést az esemény, hiszen sétavezetőnk maga Somossy Károly volt, aki erre a pár órára kimenőt kapott a túlvilágról. A Litván Ádám által megszemélyesített ikonikus karakter kíséretében kereshettük fel életútja jelentős helyszíneit, a szúnyogok miatt bedőlt első vállalkozás, a vigalmi negyednek szánt lágymányosi Konstantinápoly hűlt helyére vetett távoli pillantástól a Terézváros két jelentős orfeumáig, a mai Operettszínházként működő Somossy Orfeumig és a kisebb, később, más vezetés alatt hatalmas karriert befutó Király Színházig, amiről más alkalommal már meséltünk nektek.
Hatalmas idő és térbeli távot tettünk tehát meg, érdemes lesz később az eseményoldalon felhívni a figyelmet, hogy strapa bíró cipő és több, mint két óra szabadidő szükségeltetik. A makacs városjárók azonban nem bánták meg kitartásukat. Ugyanis nem csak a kijelölt helyszíneken, előadás formájában tudhattunk meg információkat Somossy nem mindennapi életútjáról, hanem séta közben mellé is szegődhettünk, és eldiskurálhattunk vele bármiről, ami az eszünkbe jutott. Szó esett többek között a korabeli közlekedési viszonyokról, a budapesti épületek magasságának szabályozásáról szóló rendelet legendájáról, Somossy gyerekkoráról, a zsidóságához való viszonyáról, a szabadságharcban való szerepvállalásáról vagy akár a Lumière tekercsek első magyarországi vetítéséről. Litván Ádám végig szerepben maradva improvizálta végig a sétát, bármilyen kérdésünkre, felvetésünkre volt válasza. Rémisztően nagy tudásanyagot kellett mozgósítania, és a séta résztvevőit is arra ösztönözte, hogy képzeletben térjenek vissza a monarchiabeli városba, hogy olyan kérdéseket tehessenek fel, amiket Somossy valóban átélhetett. Ettől vált ez a városi sétaforma igazán interaktívvá. Furcsa élmény volt, ahogy egyre inkább megérkeztünk Somossy korába, és a mai épületek, járművek helyén szellemképként valóban látni kezdtük a századforduló városát. A legszuggesztívebben a Kálvin téren, ahol az 1850-es években még állt a városfal és a Két pisztoly fogadó, ahol a későbbi Orfeum-király trágyahordással kereste a kenyerét és még betyárok lovait is csutakolhatta.
Véghelyi Balázs: Tarka színpadok, Üveghegy Kiadó, 2025. ,Kovács Máté Gergő: Konstantinápoly Budapesten, Terc, 2021., Mary Gluck: A láthatatlan zsidó Budapest, Múlt és Jövő, 2017.
„Az éjszakai szórakoztatóipar azonban nem csak turistacsalogató látványosságot vagy urbánus kikapcsolódási lehetőséget jelentett, hiszen az egész modern, budapesti életérzés és városi identitás legbelsőbb lényegét testesítette meg. A nagyvárosi élet sorsformáló energiái a mulatók színpadán kristályosodtak ki és váltak közvetlenül megtapasztalhatóvá egy új összetételű városi közösség számára.”
Mary Gluck: A láthatatlan zsidó Budapest, Múlt és Jövő, 2017.
Szerencsére egyre több kiadvány és esemény foglalkozik a korszak tömegkultúrájával, a társadalomtörténet, a színháztörténet és a várostörténet művelői kutatják a századforduló és a két világháború közötti korszak eddig láthatatlan éjszakai életét. Somossy Károly az egyik legjelentősebb megteremtője volt Budapest kommersz kultúrájának, örülünk, hogy ezen a sétán személyesen is találkozhattunk vele és bebarangolhattuk vele a várost.
♥
Kedves Urbanum és Ádám, köszönjük a sétát és a beszélgetést, reméljük, még sok szellemmel találkozhatunk a segítségetekkel!
