Színházpedagógia és színházi nevelés workshop, Károli Gáspár Református Egyetem Színházpedagógia Kutatócsoportja, Nemzeti Színház, 2023. május 23., 15:00

Rácmolnár Milán fotója

Nemcsak pedagógusként, hivatalból, de nézőként is az egyik kedvenc színházi formánk bármilyen színházi nevelési előadás. A megcélzott korosztály szinte mindegy, ugyanúgy felszabadultan játszunk a kisiskolásoknak szánt Varázsecseten (KB35 Színházi Nevelési Társulat), vonódunk be a felsősöket megcélzó Carlón (MáSzínház), gondolkodunk az élet nagy kérdéseiről a középiskolásoknak szóló Felejthetetlen kapcsán (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ) vagy vitatkozunk a közoktatásról a Tanítani?-n az ÖrkényKÖZ-ben. Eddig 24 írást szenteltünk színházi nevelési előadásnak, legközelebbi tervünk, hogy az Apertúra idei osztálytermi színházi előadását, a Kolhaast megnézzük. Ezért is fedeztük fel örömmel, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Színházpedagógia Kutatócsoportja egy beszámoló keretében beavatja az érdeklődőket a színházi nevelés jelen állapotába egy éppen zajló átfogó kutatás közbülső állomásaként.

Cziboly Ádám – Bethlenfalvy Ádám: Színházi nevelési programok kézikönyve 2013, L ’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013.

Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv, szerkesztette: Ciboly Ádám, InSite Drama, 2017. Innen letölthető.

 A 2022. szeptembere és 2024 augusztusa között zajló kutatásról szóló előadás ceremóniamestere Bethlenfalvy Ádám a KRE BTK Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszékének docense, tanszékvezető-helyettese és a jelen kutatás vezetője volt. Azért is érdekes ez a projekt, mert szerves folytatása a 2013-ban megkezdett, majd 2017-ben folytatott munkának. Ilyen időtávlatban már jól kivehető tendenciák, mozgások és jellemzők azonosíthatóak. A 2013-as kutatás volt az első átfogó pillantás a területre. A színházi nevelési előadásokat létrehozó szervezetek számbavétele, az előadások tematikájának és módszertanának feltérképezése során merült fel, hogy szükség lenne a terület összefogására. 2017-ben a 2013-as kutatást végző InSite Drama úgy érezte, hogy munkájuk eredményeként megindult egy szakmai vita, amit érdemes lenne mederbe terelni, a szakmai szervezeteken, színházi nevelésben dolgozó alkotókon és szakembereken kívül be kéne vonni elméleti szakembereket is, és létrehozni egy egységes terminológiát, fölvázolni egy közös stratégiát és megalkotni egy minőségbiztosítási protokollt. Ennek a közös gondolkodásnak lett az eredménye A színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv. Közben, 2016-ban, megszületett a szinhazineveles.hu oldal, ami összeköti a színházi nevelési társulatokat, projekteket az érdeklődő pedagógusokkal. Ez az oldal képezte a 2023-as kutatás alapját, az ide feltöltött adatok képezik azt a korpuszt, amivel a kutatók dolgoztak, dolgoznak. Külön vonzereje az oldalnak a könnyen kezelhetőség és a remek keresőmotor mellett, hogy a regisztrált felhasználók, legyenek azok pedagógusok vagy alkotók, véleményezhetik a produkciókat, ami megrendelői oldalról nagy segítség, sokkal könnyebb eldönteni a vélemények alapján, hogy erre az előadásra van-e szüksége az adott gyerekcsoportnak, emellett fontos visszajelzés az alkotóknak is, hiszen egyéb kritika véletlenszerűen és szórványosan jelenik csak meg a színházi nevelési előadásokról.

Az adatgyűjtésről Hajós Zsuzsa, a Kerekasztal színész-drámatanára, írója, rendezője és a szinhazineveles.hu oldal egyik fejlesztője és adminisztrátora mesélt nekünk egy nagyon profi és egyben vicces prezentáció keretében. Az oldalra regisztrált szervezetek mellett az adatbázis bővítése érdekében megkerestek minden, a KSH szerint magát színháznak valló, szervezetet, hogy van-e ilyen programjuk, Károlis diákok bevonásával átnézték a színházi nevelési produkciók létrehozására és játszására benyújtott pályázatokat, hogy minél teljesebb legyen a kép.

Az így összegyűjtött adatok kvantitatív elemzéséről Cziboly Ádám számolt be egy norvég egyetemről bejelentkezve. Összehasonlítva az adatokat a 2013-as adatokkal, kiderült, hogy hatalmas mozgás tapasztalható a területen, megszűnő társulatok és projektek mellett megjelentek új belépők. 2013-ban 85 szervezet, 2023-ban 79 szervezet foglalkozott színházi nevelési produkciók létrehozásával. Fontos változás, hogy a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest kétszer annyi előadás éri el a majd ugyanannyi, 100.000 résztvevőt. Tehát a kevésbé hatékony, több osztályt egy terembe bezsúfoló, passzívabb formák helyett az egy-egy osztálynak, közösségnek szóló, interaktívabb formák kerültek előtérbe. A budapesti túlsúly, bár mérséklődött – 79%-ról 63%-ra – még mindig jelentős. Jelenleg 791 program elérhető, és ezek mind tematikájukban, mind műfajukban, mind módszertanukban rendkívül színes képet mutatnak. Üröm az örömben, hogy a megcélzott korosztály túlnyomó részt a középiskolások, óvodásoknak, általános iskolásoknak és felnőtteknek jóval kisebb választékkal kell beérniük. Még rosszabb hír, hogy a 2013-as állapothoz képest az állami források teljesen elapadtak, az egyetlen megítélt forrás, a működési támogatások sem kerültek még kifizetésre. Ez a tény alapvetően befolyásolja a szféra helyzetét, ezért indokolt lesz egy újabb kutatás indítása pár éven belül, reméljük, addigra valahogy, bárhogy rendeződik a finanszírozás kérdése, és a kutatók nem csak üszkös romokat találnak a ma még virágzó színházi nevelési programok helyén.

Az igazán érdekes a projektzáró kötet lesz, ennek tematikájából is kaptunk ízelítőt. Az adatsor kvalitatív elemzése és az esettanulmányok nem csak a pillanatnyi helyzetre engednek majd rálátást, hanem elemzik az okokat és a következményeket is. Bethlenfalvy Ádám műfajelméleti kutatásban gondolkodik, a TIE (komplex színházi nevelési előadás) fejlődéséről tervez tanulmányt írni a kötetbe. Gemza Melinda a Debreceni Csokonai Színház ifjúsági programjának példáján a kőszínházi színházi nevelés szerepét és lehetőségeit, jellemzőit fogja vizsgálni. Módszertani kérdéseket feszeget majd Golden Dániel tanulmánya, talán arra is választ kapunk majd belőle, miért jellemző ez az eltolódás a középiskolás korosztály felé, miért nem választanak szívesen egyéb célközönséget az alkotók. Kiss Gabriella hozza a minket nagyon érdeklő színháztörténeti szempontot, azt vizsgálja majd, milyen hatások szivárogtak be a színházi nevelési terület innovatív megoldásaiból a művészszínházak rendezéseibe. Végül Lannert Keresztély István és Körömi Gábor szólt pár szót a terület és a pedagógia, különösen a felsőoktatás kapcsolatáról.

♥

Köszönjük ezt a tartalmas délutánt, sokat tanultunk és nagyon várjuk a kötetet!