Benkó Bence – Formán Bálint: A vulkánpormanó, Apertúra, 2024. október 5., 11:00

Játsszák: Major Irma, Formán Bálint, Kocsis Gábor, produkciós vezető Berta Ninett, bábsegítség Pájer Alma Virág, zenei szövet Formán Bálint, rendezőasszisztens Papp Leticia, író/rendező Benkó Bence

 Meséljétek, emberkölykök, Ezt a mesét tovább. Őrizzétek, mint az Őrzők Ezt a földi csodát.

Amint láthatjátok, küldetést kaptunk: három északi isten, Freya, Njörd és Fjörgynn, akik a megtévesztésig hasonlítanak egy független társulatra, azzal bízott meg minket, közönséget, hogy meséljük tovább Jégfölde, Katla királykisasszony és fegyverhordozója, Sigurd, történetét, hogy tovább éljenek a mesék, és szebb hely legyen a világ.

Az Apertúra eső bemutatója az évadban egy kalandos bábmese, amelynek rímes szövegét Benkó Bence, zenéjét Formán Bálint írta. A társulat a felnőtt és középiskolás korosztálynak készített remek előadások után elérkezettnek látta az időt, hogy nyisson a kisebbek felé, az előadás a kisiskolás korosztályt célozza, de felső korhatár nincs. Ezt bizonyította a bemutató közönsége is, a nézőtér felét gyerekek, felét szülők, nagyszülők, színházi kollégák alkották, a sokféle nevetés egy újabb szólammal egészítette ki a mese zenei világát.

Fotó: Dorinka Studio

Nem csak a választott korosztály miatt különleges A vulkánpormanó az Apertúra repertoárjában, hanem a választott technika miatt is. A társulat osztálytermi Hamletjében ugyan már felbukkantak bábos szekvenciák, de ez az első egész estés bábelőadása a társulatnak. A bábokat a színészek készítették Pájer Alma Virág segítségével, és az utolsó simításokban a Budapest Bábszínház is segítséget nyújtott. Az előadás változatosságához rendkívül sokat hozzátesz, hogy a bábtechnikák kincsestárából bőkezűen merítettek az alkotók. A bunraku bábokon kívül tárgyjáték, maszkos játék és árnyjáték is bevetésre kerül. Lenyűgöző az a könnyedség, ahogy ezek az új, sokrétű technikai tudást igénylő elemek megjelennek az előadásban, miközben a már megszokott stílusjegyek, a virtuóz szöveg, az előadás reflektálása önmagára, a zene és a hangeffektek kreativitása egyértelműen apertúrássá teszik az előadást.

Fotó: Dorinka Studio

És itt kell pár méltató sort beszúrnunk Pájer Alma Virágról. Azt már nagyon régóta tudjuk, hogy zseniális bábszínész, aki a Budapest Bábszínházban is szívesen enged kísérletező hajlamainak, elég csak a Ponttól pontig című előadás programozható robotlabdáira gondolnunk. Láttuk már a Tér12 előadásaiban, az Antigonéban klasszikust játszani, Iszméné és az Őr szerepében, és láttuk a K(i)útkeresők előzmények nélküli JátékSzínházában dívaként és Antigonéként. Májusban rendezőként is bemutatkozott, a Haydn Out, Muse In című koncertszínházi előadása egy igen érdekes összművészeti produkció. Az idei évad kezdetén is meglepett minket, a Bábszínház Hamupipőkéjében a tőle kevésbé megszokott antagonista szerepkörben lubickol, mint mostohatestvér, ahol énekes és tánctudására is szükség van. És még ezt a sokoldalúságot is lehet fokozni: A vulkánpormanó bábjai miatt most már komolyan számolnunk kell bábtervezőként is vele.

Fotó: Dorinka Studio 

A fagyos északon játszódó történethez illeszkedik a könnyen utaztatható, variábilis díszlet. A kartondobozok könnyedén válnak trónteremmé, víz alatti barlanggá, vulkánná, sziklás tóparttá, kőóriássá. A dobozok rejtik a rendre előkerülő kellékeket, újabb izgalmakat csempészve a mesébe, hogy mi mindent rejtenek még az ajándékba kapott ládikák. A fóliák jégtáblává, felhővé, hullámzó tengerré varázsolódnak a művészek keze alatt. Ezek az anyagok köszönnek vissza Jégfölde őshonos mágikus lényeinek bábjaiban is, így elkülönülve az emberi világ bábjaitól. A varázslények egylényegűek szülőföldjükkel, míg az emberek vendégek ezen a tájon, meg kell ismerniük és meg kell próbálniuk harmóniában élni a tájjal és a varázslényekkel, sugallja a díszlet is. Nehéz választani a jobbnál jobb megoldások közül, nekünk a bika megvalósítása volt a kedvencünk, de leginkább Kőbikány feltűnésénél maradt tátva a szánk, és az ő karaktere lett a legmeghatóbb is számunkra.

Fotó: Dorinka Studio

A hit nagy dolog, ha nem rendül, De nem szabad oly veszettül, Kérdés nélkül beleállni. Mindent meg kell jól vizsgálni!

Benkó Bence sűrű szövésű története a hit és vakhit viszonyáról mesél, és mint minden utazás, a főhősöket önmagukhoz viszi közelebb. Jégföldén, Embervárban, az a közvélekedés, hogy a varázslatos lények ártanak az embereknek, ezért meg kell tisztítani tőlük a vidéket. Katla (Major Irma) ebben nőtt föl, és, mivel leghőbb vágya a harc és a kaland, kapóra is jön neki egy ilyen világmagyarázat. Akárcsak Olav királynak (Formán Bálint), aki népe megmentője lehetne, ha létezne ellenség, és lánya toronyszobában tartását is racionalizálhatná. Katla hisz a küldetésében és önmagában, és ez csodálatraméltó. De ez a hit nem lehet vakhit, nyitottnak kell maradni az új információkra, különben tragédiába torkollhat a küldetéstudat. Ezt kell megtanulnia a viking királylánynak hosszú útja során. Ebben segítenek a még megmaradt varázslények, Jégfölde valódi őrzői, a kőóriás, a sárkány és az óriásbika, mind Formán Bálint emlékezetes karakterei. Mimir, a bika próbája különösen mélyre megy: mágikus zenéjére Katlának olyan dalt kell énekelnie, ami feltárja az intuitíve már megsejtett, de az előítéletek miatt elnyomott igazságot, a varázslények nem gonoszak, csak ismeretlenek. Sigurdnak, a dokkmunkásból fegyverhordozóvá váló emberkének is előítéleteket kell legyőznie. Kocsis Gábor bábfigurája belsővé tette szülei véleményét önmagáról. Meg kel küzdenie az önbizalomhiánnyal, az értéktelenség érzésével és a mindentől való félelemmel. Katla bizalma, Fafnir sárkány próbája és a ráruházott felelősség segít, hogy megismerje önmagát, és a mese végére bátor hajóskapitánnyá váljon.

Fotó: Dorinka Studio

A vulkánpormanó további előadásainak időpontja hamarosan meghirdetésre kerül, de nem ez volt az ősz egyetlen újdonsága az Apertúrában. Borsányi Dániel történelmi témájú osztálytermi előadást hozott létre Árpád-ház - A királyok nyomában címmel. Ötödik osztálytól bátran meghívható, de középiskolásoknak is jó szívvel ajánljuk. Reméljük újra lesz Apertúra Osztálytermi Fesztivál, és mi is megnézhetjük. Az évad végén bemutatott Az ítélet: halál öt alkalommal lesz látható a hónapban, aztán tavaszig nem játssza a társulat. Most érdemes lecsapni tehát a jegyekre! Nekünk, ahogy ezt már többször hangoztattuk, az évad előadása volt, meg is nézzük még egyszer.

♥

Kedves Irma, Bálint, Gábor, Ninett, Alma és Bence, küldetés teljesítve. Köszönjük ezt a kedves délelőttöt!