Hódi Virág Noémi: Bonci – anatómiai szigorlat szünet nélkül, Kugler Art Szalon, 2023. október 30., 19:00

Játsszák: Balogh Orsolya, Bognár Gábor, Bolla Gábor, Hódi Virág Noémi, Király Cintia, Lakatos Dániel, Tarczali Dorina, Tóth-Lederhaas Csongor, Tóth Szilvia Lilla, író:Hódi Virág Noémi, látvány: Molnár Anna, zene: Tarczali Dorina és Hódi Virág Noémi, rendezőasszisztens: Király Cintia, rendező: Nyáry Pál

Örömteli a 2023-as év számunkra, most éppen azért örvendezünk, mert számos színdarabírói debütálásnak lehettünk tanúi ebben az évben. Főként színésznők ragadtak tollat, hogy elmeséljenek nekünk egy bennük élő erős történetet. A minap láttuk Podlovics Laura és Gajda Anna első darabját, a Nem félünk a sötétbent a Budapest Bábszínházban, három, a szerző által játszott monodrámát is szerencsénk volt látni: Háda Fruzsina Budapest – Záhonyát a Trafóban, Móga Piroska Anyanaplóját a B32-ben és Szemerédi Bernadett Szólongatásokját a Kettőspontban. A Klisé Társulat előadásában ismerhettük meg Nagy-Szakmáry Attila Villámrandi című jelenetéből darabbá fejlesztett művét, amiben a mostani alkotók közül Király Cintia és Tóth-Lederhaas Csongor is játszik. Sebestény Jakab Beckett-átiratát, a Merinot jelen előadás rendezője, Nyáry Pál társrendezte, és az ezen az estén is lenyűgöző Lakatos Dániel alakította benne a címszerepet. Ehhez az erős mezőnyhöz csatlakozott Hódi Virág Noémi első drámájával, a Boncival, aminél jobb választásunk Halloween előestéjére nem is lehetett volna.

 Próbafotó

és nekem ezeket az emberi gépeket kell megmenteni és életben tartani.

Hódi Virág Noémi: Bonci

Hódi Virág Noémi egy fekete komédiát írt, a vicces és bizarr alapszituáció – öt orvostanhallgató annyira retteg a közelgő anatómiaszigorlattól, hogy ellopnak egy holttestet az egyetemről, hogy egyikőjük nappalijában azon gyakoroljanak – kibontása során a darab váratlanul bemélyül, s bár az alapvetően morbid humorú tónus végig megmarad, nyugtalanító kérdésekkel és megható, felemelő pillanatokkal is gazdagabbak leszünk. Két, jól körvonalazott konfliktus köré épül a dráma, melyek végül ugyanoda konkludálnak. A rögtönzött boncolásba belecsöppenő szabadúszó színész, Laci (Lakatos Dániel) kerül szembe barátaival, képtelen feldolgozni a szituációt, ami elé tárul. Pedig ha valakinek, neki értenie kéne azt, hogy vannak olyan szempontok, amik egy civil számára átláthatatlanok, de a szakmán belül teljesen validak. Belépő monológja a független színészi lét nehézségeiről, az ezért hozott áldozatokról rímelnek az orvostanhallgatók döntési helyzeteire. Lehet, hogy a nappalinkban egy egyetemről elemelt preparátumon tanulni a vizsgára bizarr, de az sem kevésbé az, hogy egy polgári nappaliban valaki az asztal tetején fóliába tekerve táncol. A darab egy pontján fény derül a holttest személyazonosságára, nevet, arcot kap a halott, s ez újból felveti az alapkonfliktust. A halottakhoz való viszonyt, a holtesttel való bánás etikai és érzelmi kérdéseit, végső soron az emberi méltóság fogalmát. Lakatos Dániel az Antigonéból idézi Teiresziász jóslatát, Szophoklész 2500 éves szavai ennyi idő elmúltával is iránymutatóak lehetnek.

S ki az alvilági istenekhez tartozik, A holtat eltemetni meg nem engeded.

Szophoklész: Antigoné, fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre, Görög drámák, Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1963., 209. o.

Próbafotó

A drámában egyik szereplő sem statiszta, mindenki megkapja a maga minidrámáját ami hozzájárul az emberi testhez való viszony különböző aspektusainak fölvillantásához. A bulimia, az abortusz, a gyógyszerrel és alkohollal való önpusztítás, a betegséggel való együttélés mind megvillannak egy-egy szituációban, és erősítik az alaptémát. A horrorelemeket a Cadavert játszó Hódi Virág Noémi szolgáltatja. A fekete misét idéző boncolás és az időről időre általa énekelt népdalok felelősek a hátborzongató pillanatokért. Ezek a népdalok és a halottöltöztetési jelenet (Tóth Szilvia Lilla és Hódi Virág Noémi kettőse) az Antigoné idézettel együtt azt sugallják, hogy vissza kell térnünk a lelki épségünk érdekében a halottakhoz való tradicionálisabb viszonyhoz. Bár az alkotók számára nem szolgált ihletforrásként, nekünk beúszott Joel Schumacher 1990-es filmje az Egyenesen át. Nem csak az alaphelyzet hasonlósága, de a képi világ miatt is. A Kugler Art nagypolgári enteriőrje hangulatában kísértetiesen hasonlít a filmbéli elhagyatott múzeumra. Molnár Anna látványtervező minden apró részletre pontosan ügyelt, nem csak a meglepő helyeken fölfedezhető csontdekorációk tartogatnak izgalmakat, de még a kifelé fordított könyvek is a darabhoz köthető csemegék. Okos, szórakoztató és elgondolkodtató előadással és drámaszöveggel lettünk tehát gazdagabbak. Reméljük, lesz folytatás.

Egyenesen át, Joel Schumacher, 1990.

♥

Kedves Orsolya, Gábor, Gábor, Cintia, Dániel, Dorina, Csongor, Szilvia Lilla, Virág Noémi, Anna és Pál köszönjük a meghívást és a lenyűgöző szöveget és játékot!